Kína megpróbálja kihasználni azt a hatalmi űrt, amit a Donald Trump féle adminisztráció hagy maga mögött. Azt követően, hogy januárban aggasztó képek szivárogtak a koronavírus-járvány első gócpontjából, Vuhanból, Kína ellentámadásba lendült, beindult a propaganda. A politikai vezetés arra intette az állami médiumokat, hogy járassák csúcsra a dezinformációs kampányt. Az egészségügyi felszerelések Európába szállítását is saját imázsának javítására használja fel.
Peking fellépése egyre hatásosabb Európában. Az uniós tagországok eleve megosztottak a Kínával szembeni politika ügyében. A járvány által különösen sújtott Olaszország kormánya sokkal megengedőbb Kína szerepét illetően. A római kabinet egyik pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) hagyományosan orosz- és Kína-barát politikát folytat. A politikai erő egyik parlamenti képviselője, Alessandro Di Battista például nem tartja kétségesnek a nyugati világ hanyatlását, ahogy fogalmazott, Peking úgy nyeri meg a harmadik világháborút, hogy egyetlen lövés sem dördül el, ezért is teszi jól Róma azt, ha Hszi Csin-ping elnökkel baráti viszonyt alakít ki.
Hogy a kínai kormánynak az Unióra gyakorolt nyomásgyakorlása hatékonyabb, mint gondolnánk, arra a New York Times és a Financial Times minap megjelent cikke mutatott rá. Pekingi hivatalnokok sikerrel érték el uniós tisztségviselőknél azt, hogy felvizezzenek egy a kínai dezinformációs kampánnyal kapcsolatos jelentést. A pekingi kabinet – mint a FT írta – legalább háromszor emelt panaszt az elmúlt hetekben a tervezet miatt és azzal fenyegetett, hogy amennyiben elfogadják az eredeti szöveget, annak hatása lesz a bilaterális kapcsolatokra.
A szöveg publikálását eredetileg múlt hét keddjére tervezték, végül múlt péntek lett belőle, ám a végső változat távolról sem volt annyira kemény. Törölték például azt a részt, amelyben arról tettek említést, hogy Peking – saját nemzetközi imázsának javítása érdekében - világméretű dezinformációs kampányt folytat. Ettől függetlenül az sem állítható, hogy a szöveg elnéző lenne Kínával szemben, megemlíti egyebek mellett: a kínai média, valamint a kormányzati tisztségviselők lépéseket tettek azért, hogy a helyi tudósításokban ne tegyenek említést arról, a járvány valójában Vuhanból indult ki. Inkább azt próbálták híresztelni, hogy az amerikai hadsereg fejlesztette a vírust.
Josip Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője, Peter Stano mindenesetre határozottan tagadta, hogy engedtek volna a kínai nyomásnak. Ám vélhetően nem marad ennyiben az ügy. Bart Groothuis liberális európai parlamenti képviselő állásfoglalást követelt Borelltől arra, miért enyhítettek a szövegen.
Bármi legyen is az igazság az uniós jelentéssel kapcsolatban, nem egy példa igazolja, hogy Kína a színfalak mögött igenis nyomást gyakorol az európai partnerekre. Az év elején Peking prágai nagykövetsége válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a felsőház időközben elhunyt elnöke ellátogatna Tajvanra. Nem sokkal később Kína berlini nagykövete utalt arra, a német autógyárak láthatják kárát annak, ha a Huaweit kizárják az 5G mobilinternet-hálózat németországi kiépítéséből.
A koronavírus-járvány kapcsán azonban Kína a korábbinál is kiterjedtebb és erőteljesebb kampányt folytat Európában. A napokban a német szövetségi belügyminisztérium képviselője kérdésre válaszolva megerősítette: kínai diplomaták felvették a kapcsolatot német kollégáikkal, hogy segédkezzenek annak az állításnak a terjesztésében, mely szerint Kína milyen kiválóan kezelte a járvány után kialakult válságot. A tárca közölte, nem tettek eleget Peking kérésének, mert a német kormány számára a transzparencia elsőbbséget élvez. Ezt pedig Kína számára is egyértelművé tették. A Welt am Sonntag azonban megjegyezte, a német kormány kezdetben tartózkodott Kína bírálatától és elismeréssel illette Pekingnek a járvány visszaszorítására tett lépéseit. A német parlamentben, a Bundestagban aggodalmat keltett a belügyminisztérium közlése, az ellenzéki Zöldek emberi jogi felelőse, Margarete Bause a Welt am Sonntagnak elmondta, ez a reakció csak azt támasztja alá, hogy a kormány túlságosan is hallgat a kínai dezinformációs kampányt illetően.
A patinás Foreign Policy úgy véli, az európai kormányok túlmisztifikálják Kína szerepét. Az összes uniós kereskedelem mindössze 5,5 százalékát folytatták az országgal 2015-ben. Azt ugyanakkor a koronavírus-járvány is megmutatta, mennyire veszélyes tud lenni, ha a termelés túlságosan is Kínától függ.