Május 15-e körül fogadhatja el Vera Jurová jogállamiságért is felelős igazságügyi európai uniós biztos kabinetje a folyamatban lévő uniós polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítását, tudtuk meg brüsszeli forrásból. Magyar szempontból ez azért fontos, mert a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési határideje május 7-én lejár, a szükséges egymillió aláírásból pedig csak fele gyűlt össze. A beterjesztő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ugyan hat hónap halasztást kért, de vélhetően egységesen, minden folyamatban lévő polgári kezdeményezésre vonatkozóan (összesen 15 ilyen van) a karantén idejével hosszabbítják meg a határidőt.
A nemzeti régiókat célzó aláírásgyűjtés egyike azon kevés ügyeknek, amely mellett a határon belüli és kívüli magyarok politikai hovatartozástól függetlenül egységesen felsorakoztak. A magyar parlamenti pártok, a DK kivételével, mind támogatják a kezdeményezést, az aláírók között pedig egyszerre van ott Karácsony Gergely és Kocsis Máté, Varga Judit és Fekete-Győr András, de Jordán Tamás színházigazgató és az Edda frontembere, Pataki Attila is. Az aláírásgyűjtés meghosszabbítását is nemcsak a kezdeményezők, hanem a Momentum és az RMDSZ képviselői is kérték.
Az összefogás nem véletlen. Az uniós kisebbségekért, őshonos kultúrákért, mint a székely, a baszk, vagy a katalán zajló aláírásgyűjtés egyszerre nemzeti és uniós finanszírozási ügy. Ezek a nemzeti kisebbségek jelenleg kormányaikon keresztül jutnak uniós pénzekhez és gyakran diszkriminatív, igazságtalan elosztás áldozatai. A cél az, hogy a jövőben ezek a régiók közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokért. A közvetlen finanszírozás pedig nem csak a nemzeti kisebbségek ügye, ezért a lehetőségért lobbizik sok más, ugyancsak diszkriminatív forráselosztástól szenvedő fejlesztési régió.
Ahhoz azonban, hogy a kérdés az uniós döntéshozók asztalára kerüljön, hét tagállamból kell összeszedni egymillió támogató aláírást. Amiből eddig fele van meg, az is jórészt egy magyar civil társadalmi kezdeményezés jóvoltából. A Pesty László által irányított csoport a www.irdala.hu oldalon 340 ezer aláírást gyűjtött össze és állította egységesen az ügy mellé a megosztott magyar társadalom különböző ideológiákat képviselő közismert szereplőit. Papíralapú gyűjtésben az RMDSZ segítette ki 200 ezer aláírással a korábban rivális kezdeményező szervezetet, a Székely Nemzeti Tanácsot.
A kezdeményezés hathatós politikai támogatás nélkül eleve reménytelennek tűnt, hiszen a romániai magyar politikában is súlytalan, néhány személyre korlátozódó SZNT-nek nincs meg az ereje ahhoz, hogy hét tagországban mozgósítson. A magyar kormány, bár nem utasította el nyilvánosan, nem is állt ki kezdetben mellette, állítólag Orbán Viktor személyesen is próbálta eltanácsolni a kezdeményezőket. Az RMDSZ sem fektetett bele különösebb energiákat, hiszen nekik már van egy sikeres polgári kezdeményezésük, a Minority Safe Pack, ami kapcsán az Európai Parlament októberre tervezi a közmeghallgatást, az Európai Bizottságnak pedig július 10-ig kellene döntést hoznia, de a kezdeményezők reményei szerint e döntést is halasztja a polgári kezdeményezések határidejét vélhetően meghosszabbító döntés.
A nemzeti régiók uniós kezdeményezést végül a magyar civil társadalom hozta vissza a színre, állította mögéje a magyar pártokat és húzó nevű személyiségeket. A szervezők reménykednek abban, hogy a még hátralévő időszakban sikerül behozni a lemaradást. Ebben – a sors iróniájaként – váratlan segítséget kaptak Klaus Johannistól. A román államfő szerdán egy parlamenti procedurális hibából a képviselőházban hallgatólagosan elfogadott székely autonómia tervezet kapcsán olyan kirohanást intézett a magyarok ellen, amilyent román vezető közméltóság még soha nem engedett meg magának. Johannis a „magyar kártyát” előrángatva azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a legnagyobb ellenzéki pártot, a PSD-t, hogy titkos paktumot kötöttek, a PSD „azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy Erdélyt a magyaroknak adja”. Mindezt a magyar nyelv kigúnyolásával, „jó napot pészédé” magyar köszöntéssel húzta alá. Azt a diplomáciai bakit is elkövette, hogy Magyarországot is megtámadta azzal, hogy az összeesküvés mögött Orbán Viktort nevezte meg sejtelmesen. A romániai magyarság egyemberként felhördült, de román pártok és véleményformálók sokasága is elítélte a „nacionalista uszítást”. Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök a titkosszolgálatok meghallgatását kéri az „1989 után elhangzott legsúlyosabb vád” ügyében.
