Szabad szemmel: Magyarországon pont akkor tartják az érettségit, amikor a csúcspontjára ér a fertőzés

Publikálás dátuma
2020.05.04. 08:00

A francia lap arról ír: a diákok meg vannak rémülve, a halasztást pedig nem teheti meg az, aki már az idén meg akarja kezdeni főiskolai tanulmányait.
Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 4.
Libération A lap azt írja, Magyarországon pont akkor tartják az érettségit, amikor a csúcspontjára ér a fertőzés, a kormány azonban a vizsgákat próbának tekinti, hogy apró lépésekben oldja az általános zárlatot. A diákok ehhez képest meg vannak rémülve, hiszen előtte a hivatalos propaganda heteken át riogatott, azon kívül az iskolák, illetve egyetemek továbbra is zárva tartanak. És maga Orbán Viktor éppen május 3-ára jelezte a járvány tetőpontját. Az igaz, hogy halasztani is lehet, csak éppen ezt nem teheti meg az, aki már az idén meg akarja kezdeni főiskolai tanulmányait. A tudósítás idéz egy 19 éves fiút, aki szerint a döntés a hatalom gyávaságát és hozzá nem értését bizonyítja. Mellesleg egy felmérés szerint a gyerekek 80 százaléka az egészségügyi kockázatok miatt ellenzi a mostani időpontot. Az illetékes államtitkár próbálta meggyőzni a tanulókat és a tanárokat is, hogy nem lesz semmi baj, de nem valami átütő sikerrel. Orbán Viktor nemrégiben azt közölte: ellenőrzés alatt tartják a vírust. A bibi ott van, hogy közben kiürítették a kórházi ágyak 60 százalékát, mert helyet akartak csinálni, ha megugrik a koronabetegek száma. Ez pedig csak fokozta a magyarok félelmeit. További probléma, hogy a nacionalista kormány a járvány ügyében szigorúan kézben tartja a tájékoztatást, ideértve, hogy miként alakul a fertőzések görbéje. Nincs adat a körzetekről, városokról, az egyes kórházakról. Több tudós szerint a tényleges szám ötször magasabb lehet, mint amennyiről a hivatalosságok beszélnek. Ez pedig táplálja a gyanút. Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselőjeként úgy véli: a hatalom próbálja újraindítani a gazdaságot, de itt az a benyomás keletkezik, a hatalom az emberek rovására kísérletezik, hiszen az érettségi miatt 150 ezer ember kénytelen elmenni otthonról és kapcsolatba kerülni másokkal. Ebben a hónapban további 50 ezer tanuló számára esedékes a szakmunkásvizsga. Orbán laboratóriumként tekint Ausztriára, ám ott – Magyarországtól eltérően – nem spóroltak a szűrővizsgálatokkal. Az osztrákok március vége óta naponta 15 ezer embert ellenőriztek, a magyarok összesen mindössze 32 ezret. Nehéz megmondani, hogy a kormány valóban kézben tartja-e a ragályt.
Le Journal du Dimanche Európa nem immunis a demokratikus értékek meggyengülésével szemben, a koronaválság megmutatta, hogy emelkednek a tétek a tekintélyelvű, illetve liberális rendszerek küzdelmében. Így válaszolt az EU külpolitikai főmegbízottja arra a kérdésre, hogy nem kerülnek-e veszélybe napjainkban a jogállami normák, hiszen például Orbán Viktor teljhatalmat szerzett.  Borrell az interjúban szólt arról, hogy Európa némiképp naiv volt Kína kapcsán, de most már kezdi reálisabban látni Peking törekvéseit, mivel az ázsiai nagyhatalom gazdasági vetélytárs, amely alternatív kormányzati modellt népszerűsít. Támogatja ugyan az országok közti sokoldalú együttműködést, csak éppen egészen más nemzetközi rend alapján. Úgyhogy érdemes a szavak mögé nézni. Hiszen például a kínaiak a nemzetközi jogon belül a gazdaságra és a társadalomra helyezik a hangsúlyt, nem pedig a polgári és politikai jogokra. De az sem jobb, amit Donald Trump gondol a világról, hiszen az ő szemében a multilateralizmus nulla összegű játszma, amelyben Amerika mindent elveszthet. A spanyol politikus nem ért egyet azzal, amit az elnök állít, hogy ti. a vírus egy kínai laboratóriumban készült. Ennek ellentmondanak az amerikai titkosszolgálatok is. Úgyhogy azt tanácsolja, hogy mindenki kezelje fenntartásokkal Trump kijelentéseit. Hiszen pár napja még azt is felvetette, hogy mindenki igyon fertőtlenítő szert a kórokozó ellen. Az interjúalany a válság fontos tanulságának nevezte, hogy csökkenteni kell Európa sebezhetőségét az érzékeny területeken. Annál is inkább, mert kiderült, hogy például az egészségügy biztonsági kérdés lehet. A teendők közé tartozik, hogy módosítani kell az értékláncokon, át kell azokat telepíteni a Balkánra, vagy a Maghreb-térségbe. Látnivaló, hogy védekezni kell, ez azonban nem azonos a protekcionizmussal.
Der Standard Az osztrák elnök kijelentette: a jövő nemzedékei úgy ítélik majd meg a karanténban eltöltött heteket, hogy ez volt az az időszak, amikor a populista vezérek elvesztették vonzerejüket, mert kiderült, hogy nagyon is egyszerű recepteket kínálnak a valóság igencsak összetett gondjaira. Van der Bellen tévébeszédben igyekezett erőt önteni az emberekbe, miután a lakosság kénytelen volt bezárva tölteni az utóbbi jó másfél hónapot és a ragály nagy bizonytalanságot okozott. Hangsúlyozta, hogy a tudomány szilárd alapot nyújtott a társadalom és a kormányzati döntések számára. Az államfő, aki végzettségére nézve politológus, dicsérte az uniót, mert az ugyan az elején hibákat követett el, ám most már kezdi újra megtalálni a politikai közösség értékeit és a tagállamok szolidaritást tanúsítanak egymás iránt. Elismerte, hogy az eltelt periódus átkozottul kemény volt, a bezártság, a személyi szabadságjogok korlátozása, a kultúra és a gazdaság leállása miatt. De már látszik a fény az alagút végén, és nem kell félni, mert a legyőzik a munkanélküliséget és a gazdasági növekedés megindul felfelé. Újjá fogják építeni az országot. Csak fel a fejjel. Nagy környezetvédőként arra is kitért, hogy az éghajlat védelmét közben nem szabad szem elől téveszteni. 
Deutsche Welle A Riporterek Határok Nélkül német tagozatának vezetője Magyarországot hozta fel egyik kirívó példaként, hogy milyen veszélyben van manapság a független sajtó. Hiszen a felhatalmazási törvény tartalmazza, hogy mostantól kezdve újságírókat akár öt évre is le lehet csukni, ha úgy ítélik meg, hogy nem kiegyensúlyozottan tájékoztattak. Christian Mihr rámutatott, hogy mindenütt nyomul a populizmus. Hatalmi törekvések és az egyre bizonytalanabb anyagi források fenyegetik az önálló médiát. A vírus csak ráerősít az amúgy is tapasztalható elnyomásra, a totalitárius irányzatok egyszerre lendülnek fel a föld sok részén. Jó néhány rezsim esetében előhozza a tekintélyelvű és diktatórikus reflexeket. Hogy a járvány alatt hány sajtómunkást és bloggert vettek őrizetbe, arról csak az év végén lesznek adatok, de jelenleg 231 újságíróról tudják, hogy börtönben van. A legrosszabb a helyzet Kínában, ehhez nem fér kétség. Sokan rövidebb-hosszabb ideig eltűntek azok közül, akik Vuhanból, amatőrként a közösségi hálón jelentettek a kórházi állapotokról. Hiszen arról számoltak be, hogy azért a vírus elleni küzdelem nem volt annyira sikeres, ahogyan azt a hatóságok állították. Az USA-ban Trump személyesen felelős azért, hogy rosszabbra fordult a sajtószabadság helyzete. A Fox News szinte az elnök szócsöveként terjeszt álhíreket, amiket a fehér házi sajtókonferenciákon vetnek fel. Közben pedig egyes helyeken újságírókat fenyegetnek, és ez már egyes esetekben átcsapott konkrét erőszakba. A szakember úgy látja, hogy ha egyszer véget ér a járvány, akkor mindenképpen új alapokra kell helyezni a magánmédia finanszírozását. Az viszont nagyon jó, hogy éppen a ragály miatt növekszik az újságírás jelentősége. A sajtó bátran rákérdez a kormányok politikájára, utánamegy a korrupciónak. Még olyan országokban is, mint Kína.
Die Welt Kaczynski válságba taszítja az államot, mert elvileg vasárnap lesz ugyan az elnökválasztás, de még mindig nem lehet tudni, hogy egyáltalán megtartják-e, és ha igen, milyen formában, de még az is lehet, hogy az ország erős embere a magyar forgatókönyvet követi. Egyes megfigyelők szerint ugyanis elképzelhető, hogy kihirdetik a kivételes állapotot, és ily módon a PiS áttérne a puha diktatúrára. A szándék mindenesetre az, hogy Duda gyorsan kapjon megbízatást még egy időszakra. Merthogy a poszt olyan jogokkal jár, hogy az nélkülözhetetlen a párt hatalmi törekvései szempontjából. A politikus jelenleg vezeti a népszerűségi listákat, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad, ha később hívják az embereket az urnákhoz, mert addigra várhatóan jelentkeznek a vírusválság igencsak kemény következményei. Sőt, már most is gyengül a párt támogatottsága. 80 százalék kifejezetten rossznak tartja, hogy a kormánypárt ragaszkodik a most vasárnapi időponthoz, miközben vaskézzel érvényt szerzett a járvány miatti korlátozásoknak. Azokra a kifogásokra, hogy a szavazás során sokan megfertőződhetnek, Kaczynski válasza az volt, hogy levélben lehet voksolni. De ehhez még nincs meg a szenátusi jóváhagyás, a cédulákat viszont már nyomtatják. Hogy azután miként lehet megszervezni az egész procedúrát 31 millió jogosult számára ennyi idő alatt, az nem világos. Ugyanakkor kimarad az egészből az 4 millió lengyel, aki külföldön él. A polgárjogi biztos szerint ilyen körülmények között nem lehet általános, titkos és egyenlő választásról beszélni. Viszont ha nem lesz meg a törvény, mert a PiS egyik szövetségese ellenzi, akkor azt Kaczynski alkotmánysértésnek tekintheti és rendkívüli állapothoz folyamodhat segítségül. Leállna a parlament és az összes önkormányzat, különleges jogokat kapna viszont a hadsereg és a rendőrség. Mindezt azon a címen, hogy helyre kell állítani az alkotmányos rendet. Névtelen források megerősítik, hogy a Jog és Igazságosság valóban mérlegeli ezt a lehetőséget. Ha mellette dönt, az azt jelentené, hogy Magyarország után Lengyelország volna az unió 2. olyan állama, amely a ragály kellős közepén hatályon kívül helyezi a demokratikus játékszabályokat. Úgyhogy teljesen mindegy, lesz-e 6 nap múlva választás, vagy sem, az állam válsága elkerülhetetlennek tűnik.
Szerző

Új-Zéland adatai szerint megállt a járvány, és már a személyforgalmat tervezik Ausztráliával

Publikálás dátuma
2020.05.04. 07:48

Fotó: SANKA VIDANAGAMA / AFP/NurPhoto
Korlátozottan, de ünnepelnek az ötmilliós szigetországban.
Első alkalommal nem jelentettek újabb fertőzöttet március 16. óta – közölte hétfőn Ashley Bloomfield Új-Zéland egészségügyi főigazgatója. A szigetországban alig egy hete oldották fel a szigorú korlátozásokat, amelyek láthatóan sikeresen megfékezték a járvány terjedését. Bloomfield sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben kiemelte, hogy ez ok az ünneplésre. Egyben megjegyezte, hogy a Covid-19 betegségben elhunytak száma sem változott, továbbra is húsz. Új-Zélandon múlt héten kedden kezdtek lazítani a korlátozásokon, ami azt jelenti, hogy mintegy 400 ezer ember térhetett vissza a munkahelyére, megnyitottak egyes boltok és az iskolák. A kiskereskedelem online indult újra. A vevők interneten rendelhetnek és fizethetnek, de a boltba nem mehetnek be. Ugyanakkor számos korlátozás fennmarad, sokan továbbra is távmunkában dolgoznak, illetve távoktatásban tanulnak. A főigazgató szerint a távolságtartásra vonatkozó szabályokat is be kell tartani, hogy biztosíthassák, a járvány nem tér vissza a csaknem ötmillió lakosú országba, ahol jelenleg 1137 fertőzöttet tartanak nyilván. Winston Peters külügyminiszter hétfőn támogatta az úgynevezett transz-tazmán buborék ötletét, amely biztosítaná a személyforgalmat Új-Zéland és Ausztrália között. A szomszédos Ausztráliában hétfőn 26 új esetet rögzítettek, amivel 6822-re emelkedett a fertőzöttek száma, akik közül 95-en hunytak el a kórban.
Szerző
Frissítve: 2020.05.04. 08:06

Trump: A lehető leggyorsabban, de biztonságosan kell visszatérnünk a munkához

Publikálás dátuma
2020.05.04. 06:31

Fotó: JIM WATSON / AFP
Az amerikai elnök év végére oltást remél a koronavírus ellen.
A gazdasági újraindítást sürgette és a többi között az év végére oltást remélt az új típusú koronavírus ellen Donald Trump amerikai elnök vasárnap este azon a kétórás televíziós beszélgetésen, amelyet a Fox televízió közvetített a washingtoni Lincoln-emlékmű mellől. Az elnöknek nemcsak a Fox újságírói, hanem videón a nézők is tehettek fel kérdéseket. Az elnök a kérdésekre válaszolva többször is egyértelművé tette, hogy – figyelembe véve ugyan a járványügyi helyzetet, de – az ország gazdaságának és mindennapi életének újraindítását szorgalmazza. Az egyik kérdezőnek válaszolva azt is kifejtette, hogy szeretné, ha szeptembertől az oktatási intézményekben, köztük az egyetemeken is folytatódna a munka. Donald Trump és a Fox televízió két újságírója Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16-ik elnöke (1861-1865) óriási szobra előtt ültek, s később csatlakozott hozzájuk Mike Pence alelnök és Steve Mnuchin pénzügyminiszter is. „Soha nem volt ilyen csodálatos hátterünk” – mutatott az elnök a kivilágított emlékműre, amely a szövetségi főváros szívében áll. Trump általában is derűlátón nyilatkozott a következő hónapok kilátásairól, s úgy vélekedett, hogy 2021 „nagyszerű esztendő lesz” az amerikaiak számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyes tagállamok a saját egészségügyi helyzetüknek megfelelően, a saját ütemezésük szerint indítják újra a gazdasági életet. Bár ebben egyes tagállamok szerinte „nem eléggé gyorsak”. Leszögezte:
„a lehető leggyorsabban, de biztonságosan kell visszatérnünk a munkához”.

A járványra utalva úgy vélekedett, hogy 80-90-100 ezer halálos áldozatot követelhet.
„Ez szörnyűség, egyetlen embert sem szabadna elveszítenünk”

– fogalmazott, elismerve, hogy a vírus pusztítóbb, mint amilyenre ő is számított. Ám reményét fejezte ki, hogy a vírustesztek minél szélesebb körű alkalmazásával gyorsabban feltérképezhetők a vírusfertőzések és diagnosztizálhatók a koronavírus okozta Covid-19 nevű, tüdőgyulladásos betegségben szenvedők. „A legjobb vírustesztjeink vannak a világon” – mondta. Hozzáfűzte:
„nagyon bízunk benne, hogy az év végéig meglesz az oltóanyag” az új típusú koronavírus ellen.

A videón bejátszott nézői kérdések egyike arra vonatkozott: nem érzi-e úgy, hogy késve tette meg a járványellenes lépéseket. Trump nemmel válaszolt, s emlékeztetett arra, hogy már februárban lezárta az amerikai repülőtereket a Kínából érkező – nem amerikai állampolgárságú – utasok előtt, miközben politikai ellenfelei „rasszizmussal” vádolták meg, mert „kínai vírusnak” nevezte a kínai Vuhan városából elterjedt koronavírust. Az elnök konkrétan Nancy Pelosi, demokrata párti házelnököt és Joe Bident, a demokraták várható elnökjelöltjét említette meg, mint akik bírálták őt ezért. Azt hangoztatta:
„helyesen cselekedtünk, és legalább másfélmillió ember életét mentettük meg” a határok lezárásával először a Kínából, majd az európai országokból érkezők előtt.

Trump ismét bírálta Kínát, mert szerinte Peking nem időben és nem teljes mértékben adott tájékoztatást a vírus terjedéséről és a járványról, s ismételten leszögezte, hogy ezért majd el kell számoltatni Pekinget. Kifejtette azt is, hogy az amerikai hírszerzés csak január végén tájékoztatta őt a koronavírus járványáról, de – mint mondta – úgy informálták őt, hogy a vírus nem különösebben veszélyes.
„Január 23-án jelentették nekem, hogy lehet, elér bennünket a vírus, de azt mondták, nem nagy ügy. Egyszóval, nem tűnt olyannak a helyzet, hogy csinálnunk kell valamit”

– mondta Trump.

Majd úgy folytatta:
„nem sokkal ezt követően zártam le az országot Kína előtt. A szobában akkor huszonhárman voltunk, s én voltam az egyetlen, aki a határok lezárását akarta”.

Szerző
Frissítve: 2020.05.04. 06:58