A nagy szépség nyomában - és ön is utolérheti, ha kattint

A tervek szerint május 18-tól újra kinyitják Itália mintegy négyezer múzeumának nagy részét. Az ország nagy közgyűjteményei virtuálisan már most is látogathatók.

Az olasz kulturális és idegenforgalmi miniszter, Dario Franchescini nem számít arra, hogy a járványügyi korlátozások fokozatos feloldásával még az idén újra nagy számú külföldi turista keresi fel Itáliát, bár számos műemléki látványosság (Colosseum, Pompeji) és közgyűjtemény bizonyos korlátozásokkal a tervek szerint május 18-tól újra látogatható lesz. A firenzei Uffizi Múzeumot például egyszerre csak 450 ember keresheti majd fel, más múzeumok a nyitva tartás korlátozása mellett csak online fognak kínálni jegyeket. Az év egyik nagy kárvallottja a római Scuderie del Quirinale, amely mostanában leginkább azzal volt kénytelen foglalkozni, hogy május 3-ig visszatérítse a nagy Raffaello-kiállítására eladott – elkapkodott – jegyeket. A reneszánsz mester születésének ötszázadik évfordulójára szervezett kiállítás június 2-ig még látogatható lesz – az alkotó itt bemutatott 24 műve közül érkeztek festmények Washingtonból, Londonból, Párizsból, Madridból is –, a közönségnek fájdalomdíjként több rövidfilmet osztottak meg a YouTube-on. Az egyik ilyen, angolul feliratozott filmből kiderül, hogy az Exhibitions On Screen (A művészet templomai) sorozat 2017 után egy újabb nagy filmet szentel Raffaellónak, aminek a premierjét novemberre ígérik.

Ugyan az olasz múzeumok részére továbbra is elsődleges cél a látogatók személyes megszólítása, a kényszerű karantén elmúlt két hónapjában az anyagi lehetőségeikhez mérten jóval nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy virtuálisan is bejárhatók legyenek a termeik – ami több az „egyszerű” online jelenlétnél.

A milánói Brera Képtárnak a napokban szervert kellett cserélnie, a régi ugyanis nem bírta a virtuális látogatók rohamát – igaz, jelenleg sem érhető el 4 terem a 38-ból –, a digitális élményt pedig folyamatosan javítják, miközben a múzeum munkatársai a YouTube-ra feltett videókban hozzák közelebb a nézőkhöz egy-egy kedvenc művüket a képtárban őrzött több mint 600 közül. A múzeum igazgatója, James Bradburne egyébként úgy nyilatkozott: ahogy egy múzeum is több annál, hogy képeket lógatnak fel a falakra, úgy egy virtuális múzeumi élménynek is többnek kell lennie egy-egy mű digitálisan közzétételénél. (E büszke kijelentés részben kritikája is a Google Arts Projectnek, amelynek segítségével számos múzeumban körbenézhetünk, miközben a bemutatott művek nagy felbontásban csodálhatók meg közelebbről. Ez utóbbi pedig nagy fegyvertény, több virtuális kiállítás ugyanis élvezhetetlen: akad, ahol a kép életlen, vagy belevakuztak, így szinte láthatatlan, soknál pedig azt se tudjuk, mit látunk.) A Brera Képtár angol és olasz nyelven bejárható tárlatán három dimenzióban nézhetünk körbe. A belépéskor mellékelt múzeumi térképen a különböző termekre kattintva megspórolhatjuk a sétát az egérrel, egy-egy teremhez pedig összefoglaló leírás hívható elő egy külön menüből.

Bár az Uffizi holnapjáról „betévedhetünk” olyan virtuális túrára is, ami nem több, mint a Google térkép közzététele, az igazi virtuális kiállítást a Hypervisions menüből érhetjük el. A firenzei múzeum tíz termét kereshetjük fel ügyesebb egérkezeléssel – vagy VR szemüveggel. Itt azonban nincs olyan korlát, ami a virtuális sétákon gyakori, csak egy-egy rögzített pontból nézhetünk körbe és közelíthetünk egy-egy festményre. Az Uffizi minden képe elé külön állhatunk –, és minden mű rövid ismertetőjére is külön kattinthatunk.

Az olasz főváros önkormányzatának múzeumai közül (Musei in Comune Roma) öt kereshető fel virtuálisan április elejétől – a Capitoliumi Múzeumokat Paolo Sorrentino Oscar-díjas filmje, A nagy szépség is népszerűsítette még 2013-ban.

A Capitoliumi Múzeumok virtuális tárlata egészen pazarra sikerült: a Michelangelo által tervezett térről, a Piazza del Campidoglióra „érkezve” választhatunk, hogy a valós lehetőségek szerint a Palazzo dei Conservatoriban kezdjük meg a túrát, vagy pedig a rögtön a Palazzo Nuovo udvarába „toppanjunk” a folyamisten, Marforio szökőkútjához, ahol Toni Servillo üldögélt Sorrentino filmjében. A Capitoliumi Múzeumokban „közlekedhetünk” térképre kattintva, menüből választva, vagy a „hagyományos” egérvezérléssel. Egy-egy terembe érve a multimédia blokk felkínál egy hangos bevezetőt, kiemeli a jelentősebb alkotásokat, nemcsak a két palotában, hanem a Lapidariumban és a Forumra csodálatos kilátást adó Tabulariumban is. A további négy római múzeumban (Traianus vásárcsarnoka, Augustus békeoltára, a Napóleon múzeum és a nemrégiben felújított Villa Torlonia) kicsit más a menük elrendezése, ám leírást, képgyűjtemény és videókat mindegyik virtuális tárlat felkínál.

A Vatikáni Múzeumok közül nyolc látogatható virtuálisan, akár VR szemüveggel is – mindegyikhez leírás található öt nyelven és videó. A Sixtus-kápolna egészen szokatlan élmény tömeg és csendre intő teremőrök nélkül.