Módusz- és mediánszámítás is szerepelt a matek érettségi első részében

Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:06

Fotó: Komka Péter / MTI
A több témakört érintő feladatok között van olyan, ami az olimpiai játékokkal foglalkozik, de volt egy sétálóutcák lekövezésével kapcsolatos feladat is – írta az Eduline.
Gráfok, függvények, kördiagramok és a módusz-, illetve mediánszámítás is szerepelt az idei matematika érettségi első részében az Eduline oktatási portál információi szerint. A diákok emellett kaptak feladatot a háromszögek szögeiről és mértani sorozatokról is. Az érettségi második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részében valószínűség- és százalékszámítás, egyenletek és függvények is szerepelnek. Az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. A több témakört érintő feladatok között van olyan, ami az olimpiai játékokkal foglalkozik, de volt egy sétálóutcák lekövezésével kapcsolatos feladat is. A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart. A diákok először az I. (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg, a feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatták meg az egyes feladatok között és a megoldások sorrendjét is meghatározhatják. A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 perces. Az írásbeli ezen a szinten is két részből állt, és a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldások sorrendjét is meghatározhatták.
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődött meg az idei érettségi vizsgaidőszak. A vizsgázók szerint nem feltétlenül nyugodtan, de gördülékenyen telt az első vizsganap. Több diák is arról beszélt, hogy nem találta nehéznek a feladatokat – erről itt írtunk bővebben. A vizsgák szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak. 
Témák
érettségi
Frissítve: 2020.05.05. 14:58

Müller Cecília: Megjelentek tömegek a szakrendelőkön, de ez nem megengedett

Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:04

Fotó: Béres Márton / Nepszava
Látványosan javul a két beteg állapota, akit vérplazmával kezeltek.
Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a hatósági karanténban lévő személyeket már elektronikusan is lehet ellenőrizni, amely a karanténban lévő személy önkéntességén alapul – közölte Kiss Róbert alezredes az operatív törzs kedd délelőtti tájékoztatóján. Emlékeztetett arra, hogy hétfőn életbe léptek az új szabályok. Vidéken a rendőrség 32 esetben intézkedett, figyelmeztetést, helyszíni bírságot, illetve 9 feljelentést téve. Volt, aki nem viselt maszkot tömegközlekedésen, illetve olyan is, aki nem a megszabott idősávban vásárolt. Jelenleg 10547 hatósági házi karantén van az országban, tegnap 21 esetben szegték meg a szabályokat. A kijárási korlátozásokkal összefüggő magatartás-szabályszegések száma meghaladta a 45 ezret a veszélyhelyzet kihirdetése óta. A tegnap indult érettségi vizsgákkal kapcsolatban elmondta, hogy a védőeszközök mindenhol rendelkezésre állnak. Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, hogy újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3065 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 12 krónikus beteg, így már 363-an vesztették életüket a fertőzés következtében.  Gyógyultan eddig 709-en távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1993 fő, és az aktív fertőzöttek 63 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 51 százaléka budapesti vagy Pest megyei. Elmondta, hogy csökkent az új fertőzöttek száma, és nőtt a gyógyultaké. Jelenleg 982 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 55-en vannak lélegeztetőgépen. – Ezek puszta számok, de mindegyik mögött emberek vannak – tette hozzá.  Megállapította, hogy úgy tűnik, hogy valóban nyugvópontra érkeztünk, és bízzunk abban, hogy ez az állapot is minél rövidebb lesz, és arról tudunk beszámolni, hogy elkezdett csökkenni az ú fertőződések száma. Kijelentette: ennek köszönhető, hogy újraindultak az egészségügyi ellátások, de ez csak fokozatosan történhet. Megfogalmazása szerint óvatosan kell nyitni. Hangsúlyozta, hogy megjelentek tömegek a szakrendelőkön, de ez nem megengedett. Minden egészségügyi ellátásra be kell jelentkezni előzőleg, akár fogorvosról, háziorvosról van szó. Közölte, hogy nem a járvány előtt megszokott módra térünk vissza, ezért az előre megkapott időpontban kell felkeresni az orvost. A sürgősségi ellátások ugyanúgy folynak, mint eddig, de azok az ellátások, amelyek nem sürgősek, vagy ütemezhetőek, fokozottan vehetők igénybe egyelőre, ezért mindenkitől türelmet kért.  
A járóbeteg szakellátásban a fogászati szakellátás, az egynapos ellátás, a fekvőbetegből a rehabilitációs és transzplantációs beavatkozások indultak el. A magánellátást is igénybe lehet venni.  A fogászati ellátásról sok kérdés érkezett. Elmondta, hogy az akut ellátás (csonthártyagyulladás vagy más, sürgős beavatkozást igénylő ellátás) zavartalanul folyik, de itt is be kell jelentkezni előre. Kérte, hogy a váróteremben viseljen maszkot a beteg. Már telefonon is megkérdezik, hogy fennáll-e a koronavírus gyanúja. Fertőzés esetén is el kell őt látni, de akkor már a fogorvos tisztában lesz azzal, hogy hogyan kell őt kezelni.  A fogászati rendelőben is felmérik a beteg állapotát kérdőívvel. Tesztelni csak akkor kell a pácienst, ha felmerül a koronavírus gyanúja.  A rangsorolás alapján a járvány előtt megkezdett kezeléseket be kell fejezni. Amelyek állapotromlással járhatnak, vagy fenntartó kezelések, azokat folytatni kell. A többit későbbre halasztják. A közfinanszírozott ellátásban a járvány előtti állapotnak megfelelően a beteg részére térítésmentes az ellátás, ebben az esetben nem kell fizetni a laborvizsgálatért sem. Magánellátásban az egészségügyi szolgáltató dönt arról, hogy kifizetteti-e a beteggel a laborvizsgálatot. Vidéken a vendéglátóhelyek teraszai nyitva tarthatnak. Ezzel kapcsolatban Müller Cecília elmondta, hogy csak egészséges pincérek dolgozhatnak, és rájuk van bízva, hogy viselnek-e maszkot vagy kesztyűt. Azt már Kiss Róbert mondta, hogy az asztalok közötti másfél métert be kell tartani, a rendőrség ezt ellenőrizni fogja, és szabályszegés esetén 5-500 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szab ki. A halálozási adatokról Müller Cecília azt mondta, hogy az európai járványügyi központ és a WHO korábban elindított egy olyan rendszert, amely a halálozásokat figyeli. Már 24 országban figyelik az adatokat, azzal a céllal, hogy láthatóvá váljon, ha egy járvány vagy környezeti hatás miatt nő a halálozás. Ez egy olyan valós idejű adatot jelent, amiből következtetni lehet a többlethalálozást okozó tényezőre. Az adatokat a lakossághoz és az európai átlaghoz viszonyítják. Többlethalálozás influenzajárvány idején is tapasztalható. Idén, 2020-ban a 11. héten észlelte a rendszer, akkor az átlagosnál többen haltak meg. Olaszországban a 11-15. hét között ugrásszerűen megnőtt a halálozás, de a legnagyobb növekedés a 17. héten volt. Akkor egyébként több más európai országban is többen hunytak el az átlagnál. Müller Cecília szerint Magyarországon sem az influenzajárványban, sem a koronavírus-járvány alatt nem lehetett többlethalálozást kimutatni. Az országos tisztifőorvos elmondása szerint a vérplazma-terápia ígéretes kezelés. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója szerint a kezelt betegek állapota látványosan javul, mindketten felkeltek már az ágyból.
Szerző
Frissítve: 2020.05.05. 12:50

Minden miniszternek körkérdést küldött Kásler Miklós kijelentése miatt Tóth Bertalan

Publikálás dátuma
2020.05.05. 11:33
Tóth Bertalan
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az MSZP elnöke arra vár választ: Káslerhez hasonlóan ők is szórakoztatónak találják-e a járvány áldozatainak tragikus történeteit, és mit tesznek abban az esetben, ha minisztériumukban hasonló álláspont jelenik meg.
Hétfőn lapunk is beszámolt arról, hogy pár perces beszédet tartott Kásler Miklós a Parlamentben: az Emmi miniszterét a jobbikos Lukács László György és Bangóné Borbély Ildikó kérdezte. Kásler egyebek mellett azt mondta, hogy a járvány a plató közelében jár – az egészségügy újraindítását négy fázisban tervezik, és az egészségügyi dolgozók 13,5 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést. Ez 370 érintett személyt jelenthet, és 39 főt kezeltek közülük kórházban. Kásler Miklós kérdésre válaszolva azt is tagadta, hogy bárkit is kiraktak volna a kórházakból a koronavírus miatti átszervezés során, mivel az ágyak 58 százaléka üres volt a miniszteri rendelet pillanatában. A fertőzött kórházi munkatársak egyike, egy 41 éves beteghordó bele is halt a betegségbe. Az ő történetére és egy 32 éves családanya tragédiájára már Bangóné emlékeztette Kásler Miklóst – a szocialista politikus szerint a fiatal családanya azért halt meg, mert az egészségügy vírus miatti leállása miatt állítólag nem kezelték megfelelően agyhártyagyulladását, a koronavírus-fertőzésen kívül ugyanis semmit sem vizsgáltak nála. Bangóné Borbély Ildikó szerint ez a kormány felelőssége: hány ember fog még meghalnia, miniszter úr, és ki felel majd ennek az édesanyának a haláláért? – kérdezte a minisztert. Kásler minderre Bangóné konzekvens fellépését emlegette, mondván, „a kéthavonta ismétlődő »mondjon le, mondjon le« ismételten elhangzott”. Aztán azt mondta, „igaz történetekkel tetszett szórakoztatni a parlamentet”. Erre hitetlenkedő moraj csapott fel az ellenzéki padsorokból. Kásler Miklós hozzátette, a 41 éves dolgozót az EMMI saját halottjának tekinti, ha történt hiba, az az ellátó felelőssége, de erről bejelentést a család sem tett. A 32 éves családanya történetét szóra sem méltatta, egy rövid viszontválasz után pedig távozott az ülésteremből, pedig többen is szerették volna még kérdezni.

Káslernek „személyes felelőssége van a rendszer hibáiért”

Tóth Bertalan a történtek miatt írásbeli kérdésben fordult minden miniszterhez. Az erről szóló dokumentumban az MSZP elnöke az Emmi-miniszter szavait úgy értékelte,
„Kásler Miklós tehát nem az elmondottak valós mivoltát kérdőjelezte meg, hanem azok említését jellemezte így”.

Hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartja Kásler hozzáállását és nyilatkozatát, és úgy véli, egyetlen jóérzésű ember sem tekinthet tragikus emberi sorsokra „szórakoztató történetként”.
„Aki mégis ilyet tesz, az a társadalom jogos megvetését vonja magára. Az azonban súlyosabbá teszi a miniszter magatartását, hogy ő a magyar egészségügyi rendszer irányításáért felelős kormánytag, így személyes felelőssége van a rendszer hibáiért, az egészségügy alulfinanszírozottságáért, az alacsony egészségügyi fizetésekért, az egészségügyi alapellátás ideiglenes leállításáért, az elhalasztott orvosi beavatkozásokért, és mindezek következményeiért. A rendszerhibákért ő felel, nem az orvosok, nem az ápolók és nem a mentősök, akikre próbálta hárítani a felelősséget”

– tette hozzá.

A történtek után szükségesnek tartja annak megválaszolását, hogy Orbán Viktor kormányának tagjai mennyiben azonosulnak Kásler Miklós értékrendjével. Tóth Bertalan a miniszterektől arra vár választ, hogy
  • Kásler Miklóshoz hasonlóan, ők is szórakoztatónak találják-e a járvány áldozatainak tragikus történeteit?
  • és mit tesznek abban az esetben, ha minisztériumukban hasonló álláspont jelenik meg?
Szerző