„A kormánypártok háborút indítottak a nők ellen”

Publikálás dátuma
2020.05.05. 13:46

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A Fidesz hazudik, amikor azt állítja, hogy a magyar állam megvédi az erőszak minden áldozatát – mondta Gurmai Zita. Vadai Ágnes kezdeményezi, hogy az ellenzéki politikusok újra nyújtsák be az isztambuli szerződés ratifikálásáról szóló korábbi javaslatukat.
Közösen tiltakozott több ellenzéki képviselő, miután KDNP-s politikusok kezdeményezésére a parlament kedden politikai nyilatkozatban utasította el az isztambuli egyezményhez való csatlakozást. A szavazás után tartott sajtótájékoztatón Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és a kormánypártok háborút indítottak a nők ellen. A döntés elvette annak lehetőségét, hogy hatékonyan lehessen fellépni a nők és a gyermekek elleni erőszak ellen – jelentette ki. A képviselő hangsúlyozta: minden magyar nőért ki akarnak állni, mert az erőszak nem ismer sem pártokat, sem származást, sem vallási hovatartozást. Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP módszere az, hogy amikor nincs igaza, akkor „bánt, megaláz, üt”, és mindent elkövet annak érdekében, hogy „lejárassa, megsemmisítse" azokat, akiknek igazuk van. A Fidesz-KDNP-nek az a problémája, hogy az Országgyűlésben vannak nők, mert a nők minden nap tükröt tartanak eléjük – közölte. A kormánypártok hatalomgyakorlásának ugyanis „a legfontosabb eszköze a női nem lejáratása” – mondta. Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette, a Fidesz hazudik, amikor azt állítja, hogy a magyar állam megvédi az erőszak minden áldozatát. A magyar állam nem védte meg a hatgyermekes Orosz Bernadettet, ahogy nem védte meg Szilágyi István színművészt sem, akit „saját gyermeke vert”. Ízléstelen a színész halálának másnapján olyan politikai nyilatkozatot vinni az Országgyűlés elé, ami azt üzeni, hogy az áldozatok nem számítanak – bírált. A képviselő az áldozatok érdekében azt kérte, hogy hozzanak létre önálló költségvetési alapot, növeljék az iskolapszichológusok számát, építsék be a Nemzeti alaptantervbe a családon belüli erőszak elleni fellépést, képezzék a témában a rendvédelmi és igazságügyi dolgozókat, erősítsék meg a jelzőrendszert és az anyaotthonok kapacitását, valamint indítsanak több vizsgálatot hivatalból. Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a fizikai erőszakot mindig megelőzi a verbális erőszak. Hozzátette: az elmúlt hetekben nem csak a parlamentben tapasztalták az ellenzéki képviselőnőkkel és szavazókkal szembeni verbális erőszakot, de a kormánypárti képviselők közösségi oldalain is az látható, hogy az ő szavazóik is „egyre inkább erre az útra tévedtek”. A verbális erőszak gyakran torkollik fizikai erőszakba, az ellenzék azonban nem szeretné, ha az ország egy olyan úton indulna el, ahol meg lehet verni azokat, akik mást gondolnak a politikáról, az egészségügyről vagy az oktatásról – mondta. Vadai Ágnes kezdeményezi, hogy az ellenzéki politikusok újra nyújtsák be az isztambuli szerződés ratifikálásáról szóló korábbi javaslatukat. Hohn Kriszitna, az LMP képviselője jelképnek nevezte az isztambuli egyezményt, amit a kormánypártok a politikai nyilatkozat elfogadásával lesöpörtek a színről. Ezzel a lépéssel sok embertől, látens áldozatoktól vették el a reményt – jelentette ki. Szél Bernadett (független) azt kérte, hogy a KDNP inkább az egészségügyi és munkaügyi problémákkal foglalkozzon és ne azzal, hogy ellehetetleníti az egyezményt.

Kinek áldás, kinek átok – „Egyelőre azon van a hangsúly, hogyan lehet túlélni a home office kényszert”

Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:13

Fotó: Shutterstock
Az otthonról végzett munka az eddigi tűrt státuszából a megszorító intézkedések következtében, a cégek alapvető érdekének megfelelően, most támogatottá vált. Az otthonok tartós munkahellyé alakítása még kérdéses.
„A legérdekesebb különbség a mostani és a COVID-19 előtti home office között a státusz. Régebben a munkavállalók jutalomként kapták az otthonról dolgozás lehetőségét, küzdeniük kellett érte. Most pedig utáljuk” – veti fel beszélgetésünk elején Borbély László. Akkor ez szabadságot jelentett, ma pedig nem tűnik annak. Ez az emberi természetből következik, ugyanazt képesek vagyunk homlokegyenest eltérő szemszögből látni: lehetett az otthoni munkához nem rendesen felöltözni, az effektív munkavégzést akkorra tenni, amikor jól esett. Azonban ehhez az is hozzátartozhatott – vetjük fel –, hogy akkor hívták, szólították munkára az embert, például este, amikor éppen nagyon nem jött jól, ami nem éppen a nagy szabadság elmélete mellett szól. Igen, meg is próbálták ezt a munkaadók világszerte szabályozni, mert elsősorban a rossz szervezés miatt sok olyan munka keletkezett, amit munkaidőn túl, ráadásul plusz juttatás nélkül kellett elvégezniük a dolgozóknak, emiatt voltak negatívumai is az otthoni munkának: például a főnöktől este fél nyolckor érkező hívás. „Ami most az igazi változás, hogy az emberek az otthoni munkát nem jutalomként élik meg, mert a bezártsággal párosul, így a home office szitokszóvá vált, pedig a COVID-19 miatt történt kényszerintézkedés mögött, felsejlik a munkavégzés lehetséges jövője” – folytatja a coach. Vannak olyan munkák, amelyeket minden további nélkül lehet otthonról nagy hatékonysággal végezni, de a jelenlegi, hirtelen, széles körű elterjedés után látszik, hogy ezek egy részének eredményessége töredéke a hivatalban végzettekének. A szervezetfejlesztési ágazat – amelyben Borbély László most dolgozik – nagy erővel azon munkálkodik, hogy kiderítse, a home office jelenség mely szegmensei lesznek fenntarthatók a járvány kényszerítő erejének megszűnte után, mik azok a buktatók, amiket le kell küzdeni. A csoportos együttműködés és információátadás biztosan ilyen. „Például egy személyesen tartott tréningen mindenki végig fegyelmezetten ült, most az online továbbképzésen, ahol a képernyőn 23 résztvevő mindegyike látható volt, az vettem észre, telefonálnak, kijárkálnak, esznek, isznak közben. Az ilyesfajta helyzetekre kell még kitalálni a megoldásokat, már csak azért is, mert az emberek sincsenek felkészülve arra, hogy ez másfajta hozzáállást kíván részükről is”. A legnagyobb probléma a home office-ban a teljesítménymérés, az ellenőrzés. Egy vezetőnek rá kell látnia, hogyan dolgoznak beosztottjai: azt tudhatja, hogy valaki be van jelentkezve a laptopján, de hogy eközben éppen mit csinál a konyhájában, azt már nem. Ha fenn akarjuk tartani ezt a fajta munkavégzést a járvány után abban a mértékben, ahogyan most kialakult, akkor a dolgozók és a munkaadók számára is ki kell alakítani az ennek megfelelő új kereteket. És mik a pszichés hatások – érdeklődünk tovább –, hiszen nem mindenki alkalmas arra, hogy otthonról, egyedül, gyakori instrukciók, jóváhagyások, vagy akár rosszallások nélkül önállóan dolgozzon. „Igen ez a legfontosabb kérdés, és attól tartok, hogy egyes cégeknél a szelekció alapja lesz, mert ha a cégek havi milliókat spórolhatnak az irodákon, akkor meg fogják tenni a kellő lépéseket az otthoni munka elterjesztéséért. Első körben megpróbálják az alkalmazottakat átképezni az önálló munkára, ha nem sikerül, jönnek az elbocsájtások, majd kialakul az a réteg, amely tud így működni. Munkaerő-vándorlás, átstrukturálódás lehetnek a következmények, de ezek még a jövő kérdései, és az is bizonytalan, hogy a makrogazdasági mutatók hogyan alakulnak ennek következtében, erről még nincsenek előzetes kutatások sem. Egyelőre azon van a hangsúly, hogyan lehet túlélni a home office kényszert” – összegzi végül Borbély László.

Borbély László

Az egykori színész ma már sikeres coach, olyan szakember, aki cégvezetők kompetenciáit fejleszti annak érdekében, hogy sikeresen működtessék vállalatukat. Ebben a minőségében most azzal is foglalkoznia kell, milyen megoldásokat lehet találni azokra a kihívásokra, amelyeket a home office, az egyre terjedő, otthonról végzett távmunka vet fel. 

Szerző
Témák
home office

Pénteken kezdődik a Nyugati-pályaudvar felújítása

Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
A hét hónapig tartó munkálatok alatt a pályaudvar utascsarnoka zárva tart.
Pénteken kezdődik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása, a hét hónapig tartó munkálatok alatt a pályaudvar utascsarnoka zárva tart – mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, a fejlesztés részeként több mint 8200 négyzetméteren rekonstruálják a pályaudvar tetőszerkezetét, megújul a vágánycsarnokban található felsővezeték-hálózat és az utastájékoztatási rendszert is modernizálják. Közölte, hogy a beruházásra azért van szükség, mert a Nyugati a legforgalmasabb pályaudvar Magyarországon: évente 18 millió utas fordul meg itt, naponta 480 vonat halad át a pályaudvaron, ráadásul az elmúlt 40 évben nem végeztek átfogó felújítási munkálatokat a pályaudvaron. A MÁV Zrt. az MTI érdeklődésére közölte, a Magyar Építő Zrt. hajtja majd végre a fejlesztéseket, amelyek összköltsége csaknem 9 milliárd forint.
Szerző