A magyar viszonyok teljes tagadására utal azt állítani, hogy a hatályos belső jogrendszer elegendő garanciát biztosít a nőket és gyerekeket érő erőszak áldozatai számára, ezért nem szükséges az Isztambuli Egyezmény ratifikálása - hangsúlyozta két nőjogi szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közös közleményében.
Azt írták, hogy az áldozatsegítéssel foglalkozó Patent Egyesület és a NANE Egyesület aggodalommal és felháborodással értesült arról, hogy anyák napja után közvetlenül a KDNP politikai nyilatkozatot terjesztett be az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezményének, az Isztambuli Egyezmény elutasítását szorgalmazva. Az Egyezményt Magyarország 2014-ben írta alá, de azóta sem ültették át a magyar jogrendbe.
A KDNP hétfőn nyújtotta be a nyilatkozattervezetet és a kormánytöbbség egy nap alatt át is verte az Országgyűlésen a vitát és a szavazást. Még délelőtt elutasították az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozást.
A két civil szervezet felháborítónak tartja elégségesnek minősíteni az áldozatvédelem eszköztárát éppen akkor, amikor szinte naponta kerül nyilvánosságra olyan eset, melyben az igazságszolgáltatás, az ellátórendszer alkalmatlansága miatt hal meg valaki családon belüli erőszak eredményeképpen; és amikor a kijárási korlátozások ideje alatt megnövekedett kockázat sem volt elég további biztonsági intézkedések bevezetésére a magyar állam részéről.
Emlékeztettek arra, hogy a Fidesz és a KDNP két fő érvet hozott fel az Egyezmény ellen:
az egyik a gender-ideológia fogalmával dobálózik,
a másik pedig azt kifogásolja, hogy az Egyezmény előírja a nemi alapú üldöztetés (például a női nemiszerv-csonkítás) elől menekülő nők menedék-kérőként való befogadását.
Közölték, hogy az Egyezmény a társadalmi nemet (gendert) a következő módon definiálja: „azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint”.
Álláspontjuk szerint különösen cinikusnak hat az utóbbi hét eseményei után megkérdőjelezni azt, hogy léteznek ilyen különböző szerepek és viselkedési formák, hiszen pár nappal ezelőtt Kövér László házelnök épp ezekre hivatkozva nyilatkoztatta ki, hogy különös szánalommal tekint azokra a képviselőkre, akiknek a személyi száma 2-essel kezdődik, és akik a férfiak számára elborzasztó módon dühösen merészelnek a Parlamentben felszólalni.
A Patent és a NANE úgy látja, hogy akik abban reménykedtek, hogy a nőket védő Egyezmény rendelkezései egy ponton a magyar nők biztonságát is javíthatják majd, lemondhatnak róla.
Közleményük végén megjegyezték, hogy nem tudják mire vélni a megnövekedett intenzitású nőgyűlöletet a kormánypártok és politikusaik részéről az utóbbi hetekben. Felhívták egyúttal a figyelmet arra, hogy a szavazópolgárok fele nő, és e szavazók egyötöde tapasztalt már nemi alapú nők elleni erőszakot.
