Trianon-zenét kérnek a krízisben

Ötvenmillió forintot oszt szét a járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került írók, költők, dramaturgok, zeneszerzők között a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), valamint további százmillió forintot a Petőfi Irodalmi Ügynökség Magyar Könnyűzenei Központja és az A38 Hajó a könnyűzenei alkotók körében.

A „Köszönjük, Magyarország!” program keretében meghirdetett felhívás alapján a zeneszerzőknek a trianoni évfordulóra reflektáló zeneművet kell komponálniuk (amelynek közzétételi jogát öt évre a PIM kapja meg). A dramaturgok esetében a Trianon-téma választható lehetőség, valamely irodalmi évfordulóra reflektáló forgatókönyvet kell írniuk iskolák számára, vagy a PIM által rendelkezésre bocsátott hangoskönyvet kell dramatizálniuk. Az íróktól, költőktől olyan tervezetet várnak, amely legalább három fellépési helyszínt foglal magában. A maximálisan igényelhető támogatás előbbiek esetében maximum bruttó háromszázezer, utóbbiaknál százötvenezer forint.

Lapunk megkereste Demeter Szilárdot, a PIM főigazgatóját a kérdéssel, mivel indokolható, hogy a krízishelyzetben a zeneszerzőknek megadott témájú pályázatot kell benyújtaniuk, noha más esetben nincs ilyen kikötés. Ezt válaszolta: „Az előadóművészek majdani előadásokra kapnak most egyfajta előleget, ez a pályázat fenntartó által kért logikája. A dramaturgok és a zeneszerzők esetében erről értelemszerűen nem lehet szó, ezért nekik tartalmi fókuszú pályázatokat tudtunk kiírni. Trianon centenáriuma elég súlyos nemzeti ügy, valamilyen formában minden magyart érint, megérdemel egy ennyit.”

A kérdésre, miért szükséges, hogy a közzétételi jog öt évig az intézmény tulajdonában legyen, így reagált: „Mi csak a nyertes pályaművek (kották, vagy szöveges kották) közzétételi jogát kérjük, magyarán, kitesszük egy gyűjtőfelületre, ezáltal is segítve a szerzőket, hogy a lehetséges előadók megtalálják a műveiket. A Petőfi Irodalmi Ügynökség segít abban, hogy az előadó és a szerző közötti kapcsolat létrejöjjön, minden más már rájuk van bízva.”

A „Köszönjük, Magyarország!” program pályázatait elsősorban állami intézmények tették közzé, ezért megkérdeztük Demeter Szilárdot, mi szerepe van az A38 Hajónak a pályázatban, hogyan alakult ki az együttműködés, így felelt: „Az A38 Hajóval már régóta együttműködünk, több, mint egy éve minden kedden van közös produkciónk a Hajón. Tizenhét éves múltjuk miatt elegendő szakmai tapasztalat halmozódott föl náluk, hogy egy ilyen pályázat lebonyolításában érdemi segítséget tudjanak nyújtani. És megbízom bennük: nem a profit, hanem az ügyszeretet mozgatja őket.”

Az A38 Hajóval közösen gondozott pályázat keretében az alkotóknak legalább öt alkalommal, elsősorban vidéki helyszíneken kell a tervezett programokat megvalósítaniuk. A felhívásra maximum bruttó háromszázezer, produkciókként másfélmillió forintra pályázathatnak a könnyűzenei művészek. A kérdésre, miért fontos egy krízishelyzetben kiírt pályázatban a vidéki előadásokat hangsúlyozni, a főigazgató így válaszolt: „Mert szeretnénk szélesíteni a kulturális szolgáltatások körét. Többször is elmondtam, leírtam, hogy a magyar kultúra fejnehéz, Budapest-központú. Miközben az adófizetők jelentős többsége nem a fővárosban él. Ezért minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy szélesítsük a horizontot. Ez jó az adófizetőknek, de jó az előadóművészeknek is, hiszen így új és új közönség előtt adhatják elő műveiket, olyanokat csábíthatnak be a rajongói köreikbe, akik eddig valamilyen oknál fogva nem láthatták őket élőben. A magam részéről azon csodálkozom, hogy ez egyáltalán miért tevődik fel kérdésként. Ez a dolgok természetes menete (kellene, hogy legyen).”