Maffia, titkosszolgálat, világpolitika a kétpólusú világrend korából, bravúros nyomozás, egy milliárdos orgazda, aki mindent megúszhat, abszurd, már-már burleszkbe hajló epizódok, ráadásként egy romantikusnak tűnő szál – a Szépművészeti Múzeum 1983-as kirablása olyan összetett történet, ami egy izgalmas televíziós sorozat kereteibe is nehezen férne bele. Gilberto Martinelli és Nagy Anna dokumentumfilmje, A Budapest-művelet ennek fényében is alapos, szórakoztató, megrázó, elgondolkodtató alkotás – mindent elmond az egykor az „évszázad” rablásának titulált esetről, még úgy is, hogy a magyar nyomozók is bevallják: vannak olyan titkok, amiket magukkal visznek a sírba.
A bandavezér, Ivano Scianti 2015-ben – ahogy akkor a Népszava is beszámolt róla – beszélt először az ügyről a Gazzeta di Reggiónak. A lap újságírója, Tiziano Soresina, valamint Roberto Tempesta egykori csendőrtábornagy, a Római Műkincsvédelmi Egység nyomozója a filmben elejt néhány mondatot arról, hogy a nápolyi maffia, a Camorra egykori tagja, a filmben mosolyogva anekdotázó Scianti kiféle-miféle ember. Társával – a modenai képtár 1992-es kifosztása után meggyilkolt Graziano Iorival – a műkincsrablásra specializálta magát, de beérte korábban parmezánsajtlopással is. Scianti élt már Budapesten, ismerte a terepet, volt már korábban is itt akciója, vallja be a kamerák előtt, sőt azt a nem köztudomású tényt is megemlíti, hogy a hat festmény Görögországba csempészésében a román titkosszolgálat is segített nekik. (A hetedik kép, az Ifjú képmása Raffaellótól a magyar társtetteseknél maradt „zálogban”, valójában nem fért be a Fiat Ritmo csomagtartójába.) Scianti készséggel és sokat mesél: az már az olasz lapokból tudható, hogy ez az érdekében is áll ez neki, ugyanis tekintélyes a legújabb kori bűnlajstroma is.
Gilberto Martinelli és Nagy Anna filmjében először szólalt meg a bűncselekményről két bűnöző: Giordano Incerti és Carmine Palmese. Incerti reszelős hangon beszél, mint Scorsese Keresztapája, sajnálkozik, nem akart senkinek ártani, őszintének hat, de igazából a hideg fut végig a néző hátán, mikor látja őt. Igaz, a filmben már korán elárulják: ő itt az igazi nehézfiú. Icerti sose gondolta volna, hogy egy ilyen zárt nemzettel kapcsolatban ekkora botrány törhet ki – ekként értékeli, hol is „hibázott”. Palmese üveges, ablaküveget jött vágni Budapestre – úgy tűnik, most hajlamos némi önreflexióra is a sajnálkozásában.
A magyar nyomozók – akik csak a tévében csodálhatták, hogy Maigret felügyelő szabadon jár-kel a világban – szegényes eszközökkel, körülmények között, olasz, jugoszláv, román és görög segítséggel 78 nap alatt bravúrosan felgöngyölítették az esetet, négy magyar nyomozó fel is került emiatt a Camorra halállistájára. Azt már Móré Miklós restaurátor mondja el, miért törött el Tintoretto Férfi képmása és Raffaello Esterházy Madonnája: mikor szorult a hurok, a görög orgazda (vagy megbízottja) a festményeket rejtő bőröndöket egyszerűen áthajította egy kolostorkert falán.
Infó:
A Budapest-művelet
Rendező: Gilberto Martinelli
Forgatókönyvíró: Nagy Anna
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
Megtekinthető a Médiaklikken
