Előfizetés

A vásárlóknak is fájni fog a különadó

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.05.07. 06:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Teljesen átrendezheti a kiskereskedelmi piacot a kormány különadója – feltehetőleg ez is a cél. Ezt a gyanút erősíti, hogy az elvonás egy átmeneti válságban levő ágazatot sújt.
A kormány előbb rendeleti úton, majd a parlament elé beterjesztett törvény formájában 2010 után újra kivetette kiskereskedelmi multikra a különadót. A 36 milliárd forintos idei bevétel elvileg a járvány elleni védekezést hivatott szolgálni, ám a kereskedelmi piacot figyelemmel kísérő elemzők szerint a stratégiai cél valójában a kiskereskedelmi szegmenst uraló multik megregulázása, esetleg távozásra bírása is lehet. Mint közismert Orbán Viktor miniszterelnök még 2016 szeptemberében tett egy kijelentést, mely szerint „négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat”.    A kiskereskedelmi adóval a kormány már 2010-12-ben próbálkozott, akkor szintén a multikra vagyis a nagy szereplőkre vetette ki a teher túlnyomó részét – sávos adókulcsokkal. Az idén márciusban az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy az akkori szabályozása nem volt diszkriminatív. Az ítélet ismertében most bevezetendő adó is hasonlóan szelektál: 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni vagyis a kisboltok megússzák. Harminc milliárd forintig 0,1 százalék az adó, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, majd száz milliárd felett az árbevétel 2,5 százalékát veszi el az állam.  Az adót nemcsak az élelmiszer-kereskedelemben utazó cégeknek, hanem az autószalonoknak az autólakatrész-kereskedőknek, a benzinkutaknak, a ruházati és online kereskedőknek, és még a gyógyszertáraknak is fizetni kell. Az adó jelentős részét azonban tíz cég fogja befizetni, azok akik száz milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolítanak, így a legnagyobb kulccsal 2,5 százalékkal adóznak – nyilatkozta lapunknak Laczka Sándor, a Deloitte Zrt. adózási igazgatója. Ilyen jellegű koncentráció lényegében csak az élelmiszer-kereskedelemben, és a gépjárműüzemanyag forgalmazásban látható. Minden más ágazatban kisebbek a cégek, mintsem elérnék, illetve érdemben meghaladnák a száz milliárdos bevételi határt, vagyis elérnék az igazán fájó 2,5 százalékos adóterhet – tette hozzá a szakértő. Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük. A száz milliárd forint alatti forgalmat bonyolító cégek éves kiskereskedelmi adója nem éri el a 400 millió forintot, ami nem elhanyagolható tétel, de nem is rengeti meg a cégeket valószínűleg. Száz milliárd forint feletti árbevétel részére az adó viszont az árbevétel 2,5 százaléka – legalább 4 milliárd forint –, de ez a legnagyobb piaci szereplő, a Tesco esetében elérheti a 15 milliárd forintot, ami a cég 2018-ban elért 32,8 milliárdos profitjának a fele. A Trade Magazin adatai szerint 2018-ban összesen tíz olyan kereskedelmi cég volt, amelynek árbevétele meghaladta a bruttó száz milliárd forintot – ám ezek közül a magyar láncok – Coop, CBA, Reál – mert leánycégbe szervezve működnek, kiesnek a 2,5 százalékos adó hatálya alól. Így a Népszava számításai szerint ilyen mértékű adót a Tesco, a Spar, a Lidl, az Auchan, a Penny Market és az Aldi fog fizetni, a benzinforgalmazók közül pedig a Mol, a Shell és az OMV jöhet szóba. Ezen cégek profitját jelentősen csökkenti, vagy – néhány élelmiszerlánc esetében – akár le is nullázhatja a kiskereskedelmi adó. Mindez egyes hazai szereplőket arra csábíthat, hogy az Orbáni ukáz értelmében megpróbálják a profitjukat vesztő cégeket felvásárolni. Korábban már felmerült, a Tesco magyarországi érdekeltségeinek estleges értékesítése, a brit tulajdonos ugyanis gyenge teljesítménye miatt megvált az összes törökországi és számos lengyelországi boltjától. A piaci pletykák tavaly nyáron a magyar Tesco leendő vásárlói között emlegették a Mol Nyrt.-t amely szeretne belépni a kiskereskedelmi piacra, és a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoportot is, ám végül a Tesco rövidre zárta a találgatásokat és közölte a magyar leánycég nem eladó. A piaci szakértők szerint jelenleg egyik cég sem vásárolható fel olcsón, ám középtávon lehet olyan társaság az élbolyban, amely megfelelő ajánlat esetén kiszállna a magyar piacról. Addig viszont megpróbálják a cégek kimozogni kiskereskedelmi adót, amelynek egy részét minden bizonnyal a fogyasztókra hárítják, vagyis csak az adó miatt is lehetnek áremelkedések. A magyar beszállítók sem járnak jól az adóval: jelenleg egyes kereskedelmi láncok fölvállalva a „fogyassz hazai terméket” filozófiát, hajlandóak kisebb profittal forgalmazni az itthoni termékeket annak érdekében, hogy versenyképesek legyenek az olcsóbb, de akár jobb minőségű német, osztrák, vagy akár szlovák élelmiszeripari termékekkel. A jövőben a magyar termékek ezen megkülönböztetése megszűnhet az adó miatt, így végső soron a hazai beszállítók piacot veszíthetnek a kiskereskedelmi adó újbóli bevezetésével. Ugyanakkor a kormány előre gondolt erre a trükkre és egy kormányrendeletben – egyelőre a vészhelyzet idejére – rögzítette, hogy a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével a kisebb ár elérése érdekében.  

Célkeresztbe kerültek nagy online kereskedők

 A kiskereskedelmi adót nem csak a offline, hanem az online kereskedőknek is fizetniük kell. A Pénzügyminisztérium közleménye külön nevesítette az Amazon, a Wish, az AliExpress platformokat, de tudvalevő, hogy nem ők a magyar online kereskedelem legnagyobb ágyúi. Ezen cégek vélhetően egy az egyben áthárítják a magyar vevőkre a kiskereskedelmi adót. Jelenleg egyetlen cég forgalma sem éri el a bűvös száz milliárd forintot, vagyis 0,1-04 százalékkal adóznak idén és jövőre. A GKI Digital felmérése szerint 2018-ban a teljes szektor forgalma 425 milliárd forint volt, ebből a legnagyobb szereplő a fúzióra lépett Extrem Digital és eMag páros forgalma tavaly nettó 80 milliárd forint volt, vagyis még ők is megússzák a 0,4 százalékos adóval. Nagy kérdés, hogy ha néhány év múlva a cég eléri a nettó száz milliárdos bevételt, hogyan reagál a 2,5 százalékos adóelvonásra.  

A pánikvásárlások ellenére is megroggyant a kiskereskedelem

A februári nagy roham után márciusban – a fokozatosan bevezetett korlátozások miatt - jelentősen visszaesett kiskereskedelmi forgalom. Tavaly márciushoz képest ugyan így is 3,5 százalékkal bővült az üzletek forgalma, a növekedés azonban kizárólag az élelmiszer-kereskedelemre korlátozódott. Itt a forgalom csaknem 13 százalékkal emelkedett, amiben a lakosság hónap eleji készletfelhalmozásai is szerepet játszottak. A nem élelmiszer-jellegű üzletekben ugyanakkor mindössze fél százalékos volt a növekedés, a benzinkutak forgalma pedig csaknem 17 százalékkal vissza is esett – derül ki a KSH friss adataiból. Áprilisi adatok ugyan még nem állnak rendelkezésre, a boltok rövidített nyitvatartása vagy bezárása miatt azonban az elemzők komoly visszaesésre számítanak, amelyet az élelmiszereladások sem tudnak majd ellensúlyozni. A kereskedők panaszai – miszerint az idei húsvét egyáltalán nem úgy sikerült, mint várták – szintén erre utalnak. Így látja ezt az innovációs tárca is, amely közleményében úgy fogalmaz: az április komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja. Mivel a készletfelhalmozások, pánikvásárlások addigra lecsengtek, az országban ugyanakkor mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások, az év legnehezebb hónapja az április lehetett a kiskereskedelmi vállalkozások számára. Az online pénztárgépek adatai jelentős visszaesést mutatnak - fogalmazott Cseresnyés Péter. A kereskedelempolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint abban bízik: májustól a veszélyhelyzeti intézkedések fokozatos enyhítésével, az elhalasztott vásárlások pótlásával megkezdődik a válságból való kilábalás. Arra ugyanakkor már nem tér ki a közlemény, hogy ha válságosnak ítélik meg a kiskereskedelem helyzetét, akkor miért vetettek ki a szektorra különadót, és miért akarják azt a veszélyhelyzet elmúltával is fenntartani.    V. A. D.

Nem épül a BMW-gyár – Már a halasztás is súlyos veszteségeket okoz

Doros Judit Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.05.07. 06:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
A bajor autókonszern egy évvel elhalasztja debreceni üzeme építését. A cívis város eddig az előkészítésre tízmilliárdokat költött.
A BMW AG igazgatóság úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány miatt nem kezdi meg a debreceni gyárának építést – jelentette be Oliver Zipse, a BMW Csoport igazgatóságának elnöke, a bajor cég első negyedéves eredményeit bejelentős sajtótájékoztatón. A cégvezér arról beszélt, hogy a következő időszakban „alaposan áttekintjük az összes projektünket, azt vizsgáljuk ezek hozzájárulnak-e a sikerekhez, jó-e az időzítésük, még életképesek-e, illetve megvalósíthatóak-e”. A BMW eladásai az első negyedévben csaknem 22 százalékkal csökkentek, és úgy látják, az év egészében sem javul a helyzet. A BMW profitja ennek ellenére nőtt, de a jövőbe tekintve halasztják – egyelőre egy évvel – az új autógyáruk építését. Ám ebből könnyen lehet ennél jóval hosszabb idő is, és azt sem lehet kizárni, hogy három-öt év múlva az autóipari trendek változása miatt nem is lesz szükség a debreceni gyártelepre, vagy ha igen, akkor másként, mint ahogy azt 2018-ban elképzelték – legalábbis így is lehet értelmezni Oliver Zipse kijelentéseit.  Katasztrofális következményei lehetnek annak, ha a BMW hosszú távon is elállna debreceni gyárának megépítésétől: a beruházásra a város eddig már több tízmilliárd forintot költött, megelőlegezve a majdani közvetlen és közvetett bevételeket – mondták el lapunknak a projektre rálátó, névtelenséget kérő helyi forrásaink. Az építkezés az előzetes tervekhez képest már eddig is csúszott, 2018 októberében, az üzem alapításával kapcsolatos szerződések ünnepélyes aláírásakor ugyanis még arról beszéltek az érintettek, hogy az üzem kivitelezése 2019. őszén indul: addigra a tervek szerint már kiépült volna az infrastruktúra, beleértve a korszerűsített konténerterminál, a villamosított vasútvonal és az új telekommunikációs központok meglétét. Ehhez képest 2020 májusára csak a telek előkészítése fejeződik be, a konkrét építkezés el sem kezdődött.    Az elhalasztott beruházás ügyében sok a kérdés, válasz azonban annál kevesebb. – A BMW Group körültekintően kezeli a válságot, a folyamatokra összpontosítva és mindig a jövőbe tekintve hoz döntéseket. Amíg a válság fennáll, azon dolgozik, hogy a lehető legszilárdabb alapokat teremtse meg a krízis utáni újrainduláshoz – ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet Salgó András, a BMW Magyarország vállalati kommunikációs vezetője juttatott el a Népszavához, válaszul a feltett kérdéseinkre. Az írta, továbbra is elkötelezettek az új, magyarországi gyáregységgel szemben, annak megépítése a cégcsoport hosszú távú növekedési törekvéseit támasztja alá. Feltételezésük szerint a koronavírus járványhelyzet hatással lesz a debreceni építkezési munkálatokra, így azok lelassulhatnak. Ennek pontos időtartamát még nem határozták meg, de várakozásaik szerint több hónap lehet – tette hozzá. Szerettük volna megtudni, eddig mekkora összeget fordított a beruházásra a BMW Debrecenben, terveznek-e esetleg új funkciót a leendő gyárnak, hány embert vettek már fel, s mi lesz az ő sorsuk, ám ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ, a cégcsoport a közleményen túl további információt nem tud biztosítani – jelezték. A debreceni polgármesteri hivatal megkeresésünkre szintén közleményben reagált, eszerint a debreceni gyár üzembe helyezésével kapcsolatban szerdán megjelent információk a debreceni önkormányzat és a BMW Manufactoring Hungary Kft. között létrejött szerződés végrehajtását és lezárását nem érintik. A szerződésben rögzítetteknek megfelelően és ütemben az önkormányzati beruházás lezárul. Napokon belül átadják a teljes terület az egyeztetett műszaki tartalomnak megfelelően a BMW magyarországi cége részére, így az átadással az önkormányzat az általa vállalt minden feltételt teljesítve biztosítja, hogy a BMW megkezdje a további fejlesztéseket – írták. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is hasonló értelemben nyilatkozott. Három mondatos Facebook-posztjában azt közölte, hogy a BMW szerinte továbbra is elkötelezett a debreceni gyár mellett, erről a jövő pénteken tárgyalnak is Debrecenben a bajorokkal. A BMW-beruházásért a magyar kormány hosszú lobbiharcot vívott, ennek megszerzését a hazai gazdaságdiplomácia komoly győzelemként könyvelte el. Az autógyár mintegy ezer munkahelyet ígért, nagyobbrészt magyar, de német szakembereknek is. (Jelenleg a cégnek mindössze 14 alkalmazottja van a cégadatok szerint.) A beruházás értéke egymilliárd euró – a magyar kormány a napokban nyilvánosságra hozott konvergencia programjában 320 milliárd forintos beruházásként tartja számon –, ezzel a negyedik legnagyobb most futó fejlesztés. A magyar gazdaság autópari kitettségét jól jelzi, hogy a most futó Top3-projektből kettő kapcsolódik az autóiparhoz: az elmúlt napokban elhíresült Samsung SDI gödi e-autókba kerülő akkumulátorgyára (390 milliárd forint) és a Mercedes kecskeméti üzeme 550 milliárd forint értékben. A gazdasági elemzők már a két gyár építésének bejelentésekor felhívták a figyelmet arra, hogy túlzó az ország autóipari kitettsége. Molnár László a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a Népszavának nemrég azt nyilatkozta, hogy kérdéses lesz,hogy a magyar autógyárak milyen kapacitással indulnak újra, és figyelmeztetett, hogy könnyen visszaüthet az autópari túlsúly. Miközben a gyár építése érdemben meg el sem kezdődött a magyar kormány több mint százmilliárd forintnyi közpénzt ölt bele a debreceni projektbe: vagyis míg a BMW nem veszít gyakorlatilag semmit a halasztással, az adófizetők nagyot buknak, és nem csak amiatt, hogy az idei növekedésből kihullik több mint száz milliárdnyi beruházási érték. Az elmúlt szűk másfél évben a debreceni BMW-gyár előkészítésre a kormány 135 milliárd forint támogatást adott útépítésre, csatornaépítésre, amely közvetve mind-mind a BMW gyár építésének előkészítést szolgálja. Mindez könnyen kidobott pénzzé válhat: a BMW megnyerésre ugyanis a magyar kormány egy komplett új ipari parkot épített Debrecen határában, a hozzá tartozó közművekkel és út- és vasúthálózattal, holott a városban lett volna már kialakított ipari terület a gyár befogadására.          

Debrecen a jövő bevételeire alapozva költött

Egész Kelet-Magyarország mindenre kiterjedő fejlődésének előmozdítását jelenti a gyár, Debrecen pedig belépne vele a „prémium kategóriájú” városok körébe – nyilatkozta korábban Papp László, Debrecen polgármestere. Az alföldi város az elmúlt két évben ezért jelentős erőket és anyagi forrásokat mozgósított, hogy „kiszolgálja” a BMW igényeit. Ezek elsősorban a szakképzett munkaerő meglétére irányulnak, amit az oktatás fejlesztésével kívántak részben megoldani. A Főnix Tervben célul tűzték ki, hogy a 2020-as évek közepére 30 százalékkal növelik a diákok létszámát, s 2021 szeptemberétől tervezték a BMW-gyárral közösen duális szakképzési program elindítását: ennek érdekében tavaly nyáron a Debreceni Szakképzési Centrummal megállapodást is kötöttek, s két oktatási intézményben német mintára kidolgozott szakképzési modell indulna. A Debreceni Egyetemen – ahol Palkovics László innovációért felelős miniszter külön irodát is kapott – pedig szintén a BMW érdekében indult el a Műszaki Kar fejlesztése, hogy minél több mérnököt adhassanak a gyárnak. Nem kis részben az autógyár leendő nemzetközi menedzsmentjének gyerekeire gondolva épült meg több mint hárommilliárd forintnyi közpénzből a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen), amelyben évi közel hárommillió forintos tandíj fejében ötszáz diák tanulhat. Az első, tavaly indult tanévben felmenő rendszerben mindössze óvodás csoportot, valamint egy első és egy második osztályt indítottak ötven gyerekkel, s bevételek hiányában egyelőre jórészt a város finanszírozza a működésüket: kérdés, hogy ha elmaradnak a BMW-s „menedzser-gyerekek” után remélt busás tandíjak, hogyan tudják majd hosszú távon is fenntartani a több száz milliós költségvetésű elit-intézményt. 

Varga: A kormány újabb 420 milliárdot biztosít gazdaságvédelemre

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.06. 19:17
Varga Mihály
Fotó: Népszava
A pénzügyminiszter szerint többletforrás juthat egyebek mellett a bértámogatási programra, a vállalatok kapacitásbővítéseinek és beruházásainak támogatására, továbbá kedvezményes vállalati hitelekre.
A kormány összesen 420 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a gazdaságvédelmi intézkedésekhez a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból – nyilatkozta a pénzügyminiszter az MTI-nek. Varga Mihály hozzátette: a GINOP éves fejlesztési keretének módosításával többletforrás juthat egyebek mellett a bértámogatási programra, a vállalatok kapacitásbővítéseinek és beruházásainak támogatására, továbbá kedvezményes vállalati hitelekre is. A kormány szerdai döntésével a Pénzügyminisztérium végrehajtásában működő GINOP keretében 310 milliárd forint vissza nem térítendő forrást és 110 milliárd forint 0 százalékos hitelt állít a gazdaságvédelemi akcióterv szolgálatába – ismertette Varga Mihály. Mint mondta: a GINOP éves fejlesztési kerete tartalmazza a program aktuális felhívásait és azok keretösszegeit, a módosításával pedig lehetőség van a kormány által elfogadott, és a programba illeszkedő gazdaságvédelmi intézkedések beépítésére, ezek alapján új pályázati felhívásokat meghirdetésére. A pénzügyminiszter kiemelte, a GINOP így olyan gazdaságvédelmi programokra tud fedezet nyújtani, mint a vállalkozásokat segítő bértámogatás: a 200 milliárd forint összegű program keretében a kieső munkaidőre (maximum 85százalék) eső munkabér 70 százalékát megtéríti az állam a vállalkozások számára. A „kurzarbeit”-hoz hasonlóan a kutató-fejlesztők, mérnökök speciális bértámogatása is megvalósítható a GINOP forrásainak terhére, az ehhez szükséges 30 milliárd forint rendelkezésre áll. A járványveszély következtében gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások kapacitásainak újraépítése kulcsfontosságú a gazdaság újraindítása szempontjából – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a vállalkozások termelékenységének és technológiai megújulásának támogatására közel 74 milliárd forintos kerettel készítenek elő felhívásokat. Ezen felül digitális készségfejlesztő program indulhat 7 milliárdos kerettel, amely az igények nagyságától függően növelhető, valamint 110 milliárd forint 0 százalékos forgóeszköz hitellel segítik a válságban leginkább érintett ágazatokat az MFB Pontokon keresztül. Varga Mihály hangsúlyozta: bár a GINOP – hasonlóan valamennyi hazai operatív programhoz – rendkívül előrehaladott állapotban van, a szabad források felmérésével és a program gazdaságvédelmi szempontú újratervezésével jelentős forrásokat szabadított fel a kormány. Ezt a mozgásteret növelte az elmúlt hónapokban kialakult HUF/EUR árfolyamváltozás is. Ebben az esetben sem beszélhetünk tehát arról, hogy az Európai Unió a már megítélt kereten felül további forráshoz jutatta volna Magyarországot a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben – emlékeztetett a pénzügyminiszter.