Kiemelt projekt lett az új Közlekedés Múzeum, csak az előkészítése 5,7 milliárdba kerül

Publikálás dátuma
2020.05.07. 11:59
Új Közlekedési Múzeum látványterveinek bemutatása
Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A MÁV korábbi járműjavító csarnokai helyén épülhet fel a múzeumkomplexum, összesen hét hektáros területet kap a beruházás.
Kiemelten közérdekűvé nyilvánította a kormány az új Közlekedési Múzeum építését -írja az ATV portálja, egy szerda este megjelent kormányrendeletet idézve. A Magyar Közlönyben publikált rendelet szerint a beruházás felelőse a Fővárosi Kormányhivatalt vezető Sára Botond lesz kormánymegbízottként.
A projekt előkészítésére - vázlatterv, engedélyezési terv, kivitelezési terv elkészítésére - 2021–2023-ban összesen 5 702 850 000 forintot biztosítanak.

A kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy Budapesten, Kőbányán, az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével - emlékeztet a portál. A mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexumban a korábbi városligeti helyszínnél lényegesen nagyobb területen, a múzeumban lévő nagy járművek kiállítására is alkalmas, tágas csarnokokban kap helyet a Közlekedési Múzeum. Az összesen 7 hektáros területen kényelmesen elfér a rossz állapotú telephelyeket felváltó új restaurációs és raktározási központ, dokumentumtár, szabadtéri kiállítás, továbbá akár a nosztalgiajáratok végállomása is - tudatták ősszel.
A kormányzati döntés szerint a beruházásra a központi költségvetésből az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) fejezetében 2021-ben 2 101 050 000 forintot, 2022-ben 2 701 350 000 forintot, 2023-ban pedig 900 450 000 forintot biztosítanak.
A múzeum költségvetése terhére vállalható éven túli kötelezettségvállalás felső korlátját 5 700 000 000 forintban állapítják meg.

A rendelet azt is kimondja, hogy a pénzügyminiszternek - az emberi erőforrások minisztere bevonásával – gondoskodnia kell a múzeum működéséhez az idén szükséges 398 199 000 forint többletforrás biztosításáról.
Szerző

Gulyás Gergely szoftkommunistázta Karácsonyt és a sajtóra kente, hogy a kormány szűkíti a nyilvánosságot

Publikálás dátuma
2020.05.07. 11:53

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
Vészhelyzet pedig addig lesz, amíg...
Nem hinném, hogy ne kellene felelőst keresni a Pesti úti idősotthon drámai helyzete miatt, üzente a kormányinfón Karácsony Gergelynek a Miniszterelnökség vezetője. Gulyás Gergely szerint ugyanis a koronavírus-fertőzésben elhunytak mintegy tizede ebből az intézményből került ki – éppen ezért hidegen hagyja, hogy a főpolgármester az ügyben illetékes fővárosi kormányhivatalt kizáratná az eljárásból, mondván: s szervezet jelentése hemzseg a csúsztatásoktól, valótlan állításoktól. Ám a Miniszterelnökség vezetőjének értelmezésében Karácsony Gergely politikai vitát folytat, úgyhogy mondandója nem releváns, hiszen egy egészségügyi-szakmai vizsgálat zajlik, azt nem kormányhivatal vezetője folytatja, hanem a szakemberek menedzselik. És az ő véleményük szerint az egészségügyi állapotok nem voltak megfelelőek. Amennyiben a vizsgálat megállapításaival a főpolgármester nem ért egyet, menjen bíróságra, ajánlotta a miniszterelnök Karácsony Gergelynek. És azonnal oda is szúrt neki: „hála Istennek, harminc éve túl vagyunk azon, hogyha valakinek nem tetszik egy eljáró hatóság, akkor másik kijelölését kéri” – minősítette szoftkommunistázással Kádár-kori politikusnak a főpolgármestert. Persze, hogy mennyire tartja tiszteletben a különböző intézmények és az állampolgárok szabadságait a Fidesz, azt jól jelzi a válasz, amit Gulyás Gergely adott a Népszava kérdésre. Lapunk aziránt érdeklődött, hogy milyen fertőzési trend/esetszám esetén vonná vissza a veszélyhelyzetet a kormány. A Miniszterelnökség vezetője arról beszélt, hogy a kormány joga a veszélyhelyzet megszüntetése, de ezt a jogosítványt az Országgyűlésnek adata át, azaz a Tisztelt Ház dönti el, mikor van vége ennek a „rendkívüli állapothoz”. (Arról Gulyás Gergely nem beszélt, hogy a kormánypárti frakciók lényegében kézi vezérléssel működnek, azaz igenis a kabinet dönti el, mikor szűnik meg a veszélyhelyzet.) Ami a válasz érdemi részét illeti, nos, az elmaradt. „Amíg rendkívüli eszközökre – például kijárási korlátozás – szükség van, addig a veszélyhelyzetet fenn kell tartani, de egy nappal sem tovább”, mondta a Miniszterelnökség vezetője, jótékony homályban hagyva, mit jelent „amíg arra szükség van” kitétel. Ahogy hasonlóan nem demokráciapárti kontextusban kommentálta a Népszava másik kérdését is, miszerint miért kellett a közérdekű adatigénylések válaszadási idejét lényegesen meghosszabbítani. Gulyás Gergely lényegében a sajtóra kente a felelősséget, mondván: miközben az egészségügy minden erejét megfeszítve küzd, a kórházaktól rengeteg közérdekű adatot kértek. És a Miniszterelnökség vezetője úgy érzi: nem helyes magatartás a sikeres védekezésért küzdőket pluszfeladatokkal terhelni. Azt nem említette, hogy a médiumok azért fordultak a kórházakhoz, mert a nyilatkozni egyedül hivatott operatív törzs nagyon sok fontos kérdésre nem válaszolt. Illetve az sem került szóba, hogy a közérdekű adatigénylés megnehezítése nemcsak a kórházakra vonatkozik, hanem számos más szervezetre is. 
Szerző

Új rendelet: ha lejár a bérleti szerződés, akkor sem lehet senkit kitenni állami, önkormányzati ingatlanokból

Publikálás dátuma
2020.05.07. 09:15
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az önkormányzattól vagy az államtól lakást bérlők könnyítést kapnak egy kormányrendelettel, amely a szerda éjjel kiadott Magyar Közlönyben jelent meg, írja a hvg.hu. A rendelet értelmében annak, akinek a járvány okozta veszélyhelyzet idején járna le a bérleti szerződése, elég egy írásbeli nyilatkozatot tennie, és a szerződés egészen a veszélyhelyzet végéig hatályban marad. A nyilatkozat egyoldalú, egyedül arra kell figyelni, hogy a szerződés eredeti lejártának napjáig nyilatkozzon a bérlő. A leginkább veszélyeztetettnek minősített ágazatokban – ilyen a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, de a szerencsejáték is érintett – a nem lakáscélú bérleti szerződéseket a bérlő felmondhatja, a bérbeadó nem.
Szerző