Franciaország attól még messze van ugyan, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba, de a napi koronavírusos megbetegedések száma alacsonyabb, mint a nyugat-európai országok többségében. Így mától a kormány megkezdi a lassú és fokozatos nyitást. Ennek értelmében igazolás nélkül, szabadon lehet mozogni, de továbbra sem lehet a lakóhelytől 100 kilométernél távolabbra menni, vagyis a párizsiak nem tölthetik el szabadidejüket a Földközi-tenger melletti nyaralójukban. Kivételes esetben szabad csak ennél távolabbra utazni, például hozzátartozó halála esetén.
Azok sem élvezhetik a tengerparti napsütést, akik 100 kilométeren belül laknak tőle. A plázsok látogatására nincs lehetőség, csak akkor, ha garantálni tudják azt, hogy az emberek kellő távolságra legyenek egymástól, közölte Christophe Castaner belügyminiszter. Egy személyre legalább négy négyzetméter szabad területnek kell jutnia.
A járvány által legjobban sújtott régióban, a Párizst és környezetét magában foglaló Ile-de-France-ban a vonatok 75 százaléka közlekedik majd az eddigi 50 százalék helyett. A közlekedési eszközökön 11 éves kor felett kötelező lesz a maszk viselése, aki ezt megszegi, 135 euróra büntethetik. A pályaudvarokon próbálnak gondoskodni arról, hogy az emberek kellő távolságot tartsanak egymástól, a közlekedési vállalat dolgozóinak munkáját mintegy 20 ezer rendőr segíti majd. Ha túl sokan zsúfolódnának össze egy pályaudvaron, vagy metróállomáson, le is zárhatják azt.
Ahhoz, hogy az emberek bátrabban közlekedjenek az utakon, a fertőzöttek jobb kiszűrésére, vagyis több tesztre van szükség. Franciaország ebben, Nagy-Britanniához hasonlóan, igencsak lemaradt a több nyugati országtól. Olivier Veran egészségügyi miniszter szerint a cél az, hogy hetente 700 ezer mintavételre legyenek képesek.
Az iskolák 80-85 százaléka nyitja meg kapuit hétfőtől, de a diákok csak mintegy 15 százaléka tanulhat itt, a többieknek ezután is otthon kell megbirkózniuk az új tananyaggal. A tanári kar 34 százaléka tér vissza az iskolákba akár teljes, akár részmunkaidőben.
Az állami szolgáltatások nem nyitják meg kapuikat, az ügyeket továbbra is telefonon vagy interneten lehet intézni. Kinyithatnak viszont a fodrászatok, a könyvtárak, a cipő- és divatüzletek. Összesen 400 ezer üzletről, köztük 77 ezer fodrászatról és 15 ezer virágüzletről van szó. Ezeknek tartaniuk kell ugyanakkor az egészségügyi előírásokat. Továbbra sem nyithatnak ki viszont a 40 ezer négyszetméter feletti bevásárlóközpontok, így a párizsiak még midig nem látogathatják a kedvelt monumentális piacukat, a városközpontban található Forum des Halles-t.
Kevéssé meglepő módon zárva tartanak a mozik, színházak és diszkók, az 5000 fő feletti rendezvényeket pedig csak szeptember után bonyolíthatják le. A kultúra különösképpen megszenvedi ezt az időszakot.
Bár a járvány első heteiben Emmanuel Macron köztársasági elnök népszerűsége, sok európai politikuséhoz hasonlóan, felfelé ívelt, a kegyelmi állapotnak vége. Az Ifop-Fiducial felmérése szerint az államfő közkedveltségi mutatója hat százalékkal, negyven százalékra csökkent. Különösen kellemetlen lehet azonban számára, hogy Édouard Philippe miniszterelnöké három százalékkal, 46-ra emelkedett egy hónap alatt. Igen ritka Franciaországban, hogy az állam- és kormányfő népszerűsége ellentétes irányba mozogjon.
Mi lehet ennek az oka? Azt aligha varrhatják a politikai erők Macron nyakába, hogy az ő felelőssége volt március közepén a regionális választás első fordulójának megrendezése. A parlamenti pártok ugyanis egységesen utasították el annak elhalasztását. (A második fordulót viszont már októberre halasztották.) Ugyan nem bizonyítható, hogy a voksoláson való részvétel miatt sokan betegedtek volna meg, de tény, hogy egy-két héttel a választás után megnőtt a fertőzések száma. Kétségtelen, hogy a francia egészségügy az összeomlás szélére került a járvány idején. Emiatt azonban szintén nem lehet csak az elnököt okolni. Az egészségügy leépítéséért éppúgy felelősek a korábbi jobb- és baloldali kormányok is. A francia egészségügyet ráadásul rendre a némethez hasonlítják a lapok, s az valóban kiderült: ég és föld a különbség. Az ellenzék azonban olyan dolgok miatt bírálja az elnököt, amiért saját magát is felelősség terheli.
