Előfizetés

Minden kilencedik ember éhezik a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:58

Fotó: Humberto Matheus/NurPhoto v / AFP
Az alultápláltság, az elhízottság és más étkezéssel kapcsolatos betegségek okozzák a legtöbb halálozást világszerte – állapította meg az ENSZ egy új tanulmánya.
A 2020-as Globális Táplálkozási Jelentés szerint a legtöbb ember nem jut hozzá az egészséges táplálékhoz vagy nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon, mivel a mezőgazdasági rendszerek a kalóriát a tápérték elé helyezik, és a többszörösen feldolgozott élelmiszerek széleskörűen hozzáférhetők mindenfelé, ráadásul alacsony árakon. Az egészséges táplálékhoz való hozzájutásban mutatkozó egyenlőtlenségek a határokon belül és az országok közötti összehasonlításban is tapasztalhatók a jelentés szerint.
Kilencből egy, azaz világszerte 820 millió ember éhezik, minden harmadik pedig túlsúlyos vagy elhízott.

Egyre több ország szenved a rosszultápláltság kettős terhétől: az alultápláltságtól és az elhízottságtól, továbbá más étkezéssel kapcsolatos betegségektől, mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek.
David Nabarro, az ENSZ élelmezésbiztonsági különmegbízottja elmondta, hogy a jelentés a járvány kitörése előtt született, ugyanakkor kiemelte jelentőségét és rámutatott arra a veszélyre, hogy "a nemzetek a vírus elleni küzdelem során elveszítik az éhezés és az alultápláltság csökkentését célzó erőfeszítéseik feletti irányítást". Áprilisban az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy 
a világjárvány az éhezők számát akár meg is duplázhatja világszerte.

Nabarro hozzátette, hogy a rosszul táplált emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a járványban, mivel gyenge az immunrendszerük, az elhízottak és cukorbetegek pedig szintén a legnagyobb kockázatú csoportba tartoznak. A világjárvány rávilágított "élelmezési rendszereink sebezhetőségére és gyengeségére", amelyet az éghajlati szélsőségek és az egészségügyben mutatkozó, életeket veszélyeztető különbségek is megterhelnek – idézte a The Guardian a jelentést.
A jelentés következtetései egybevágnak a klímakutatók korábbi megállapításaival, az élelmiszer- és földgazdálkodás átalakítására szólítanak fel. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPPC) tavaly számolt be arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedét a rossz földhasználat okozza.
A globális táplálkozással kapcsolatos 2025-ös tíz célkitűzés végrehajtásában egy ország sem halad megfelelő ütemben, és 194 ország közül csak nyolc halad jól négy cél elérése felé - állapította meg a jelentés.

"Hallgasson mindenki a józan eszére!" - tanácsolja Boris Johnson

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:57

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Szerdától új szabályok lépnek érvénybe, de kevesen értik a döntések logikáját. Skócia, Wales és Észak-Írország más utat választ.
Boris Johnson egyik leggyakrabban emlegetett tulajdonsága, hogy "nem a részletek embere". Ha a brit közvélemény azt gondolta volna, hogy a kormányfői tisztség megváltoztatta, az elmúlt napok eseményei ennek ellenkezőjéről győzték meg. Vasárnap esti tévéüzenete is több kérdést hagyott maga után, mint amennyit megválaszolt. Annyira nem egyeztetett kormányának tagjaival, hogy a hétfő reggeli hírműsorokba delegált de facto helyettese, Dominic Raab külügyminiszter tévesen tájékoztatta a lakosságot. A március 23-a óta tartó drákói tiltások egyik legfájdalmasabbikának, a nem egy háztartásban élő családtagokkal való találkozás kizárásának enyhítésével kapcsolatban például azt mondta, hogy mindkét szülővel-nagyszülővel együtt lehet majd lenni a köztereken. A miniszterelnöki hivatal ezt gyorsan cáfolta, a valóságban egyszerre csak eggyel lehet - kétméteres távolságból - egy levegőt szívni, azt is csak parkokban, nem a családi házak kertjeiben. 
Ez csak egy kis kiragadott példa a Boris Johnson által a parlamentben, majd a szokásos Downing Street 10.-i sajtótájékoztatón ismertetett, illetve egy 50 oldalas kézikönyvben részletezett "ütemterv" ellentmondásai közül. A szerdán kezdődő, majd június és július elején folytatódó könnyítések legfontosabbika, hogy mindazokat, akik nem tudnak otthonról dolgozni, mostantól visszavárják munkahelyeikre, elsősorban az építő- és gyáriparba, de oda lehetőleg nem tömegközlekedéssel kell eljutniuk. Ezt is rögtön pontosítani kellett, hiszen miután az óvodák és iskolák legalább június 1-ig zárva maradnak, az érintett szülőket egyelőre fel kell menteni a külső munkavégzés alól. A Downing Street-i sajtótájékoztatón két civil is zavarba hozta a kormányfőt. Egyikük, egy gyógyszertáros, a változtatások "homályosságára", félreérthetőségére vonatkozó kérdéssel, a másik, egy általános iskolai tanárnő, azzal a kérdéssel, hogy miért szabad gyermekekkel találkoznia, de a saját szüleivel nem? Boris Johnson nem győzte hangsúlyozni, mennyire helyesek és indokoltak a kérdések. Végeredményben azt tanácsolta: "hallgasson mindenki a józan eszére".  Hét héttel a vesztegzár életbe lépése után a kormány új higiéniai tanácsokat is közzétett. Sok más ország példáját követve ajánlja az embereknek, hogy zárt helyeken, például a közösségi közlekedésben, ahol a "szociális távolságtartás" nem feltétlenül működik, viseljenek arctakarást, de nem a kizárólag az egészségügy számára fenntartott profi maszkot. További friss felismerés, hogy miután a vírus több napig megmarad a felületeken, hasznos "rendszeresen" mosni a ruházatot. Ahogy erre tájékoztatásai során Boris Johnson többször is visszatért, a szabályok enyhítését bármikor, rövid határidővel visszavonhatják, ha az R-ráta, a fertőzési mutató 1 fölé emelkedne, ami a járvány újraerősödésére utalna. 
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Skócia, Wales és Észak-Írország folytatja az elszigetelődés, az otthon maradás politikáját
Fotó: AFP
Az eddigi egységes szemléletet tartományi és regionális különbségek váltják fel. A kézikönyv kimondja, hogy a délnyugat-angliai Cornwall grófságnak, ahol a Covid-19 kevesebb áldozatot szedett, nem kell olyan szigorú elzártságban élnie, mint az észak-angliai Newcastle városának. A kormányfő igazából csak Angliára hirdethetett új szabályokat. Skócia, Wales és Észak-Írország folytatja az elszigetelődés, az otthon maradás politikáját. Johnson szeretné, ha az általános iskolások még ebben a tanévben legalább egy hónapra visszatérnének a közösségbe, ám Edinburgh, Cardiff és Belfast erre szeptember 1-je előtt nem gondol. Az átfogó tanulmány minden kertelés nélkül mondja ki, hogy a vírus elpusztítása "nagyon valószínűtlen", a vakcinára sincs semmilyen garancia, így a briteknek "belátható ideig" korlátozások árnyékában kell élniük. Annak tudatában, hogy ha és amikor majd elkészül a védőoltás, arra óriási nemzetközi igény lesz, a kormány megígérte az önálló brit gyártókapacitás kialakítását.

Eddig ismeretlen vírusmutációkat találtak Észtországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:31

Fotó: ARNE DEDERT / AFP
Két olyan mutációt is találtak a virológusok, amelyeket máshol még nem azonosítottak a SARS-CoV-2-vírus genetikai elemzésekor – számolt be kedden a helyi sajtó.
A vizsgálatok során a szakértők hat észt állampolgártól vett koronavírusos mintát összehasonlították a vírus kezdeti törzsével, amelyet Kínából kaptak. A vírus nyolc olyan mutációját mutatták ki, amelyek megjelentek más országok mintáiban is, de két olyan mutációt is találtak, amelyeket máshol még nem azonosítottak – mondta a Postimees című helyi lapnak Radko Avi, a tartui egyetem tudományos munkatársa
"Ha az utóbbiakat alaposan megvizsgáljuk, akkor látható, hogy kemény küzdelem folyik az észt lakosok immunrendszerében a vírussal. Az a tény, hogy a mutációk a fehérjék szintjén jelennek meg, azt mutatja, hogy az immunrendszer nagy nyomása alatt van, ezért keresi útját az emberi szervezetben. Ez azt mutatja, hogy a vírus új az emberi populáció számára, ami persze már eddig is ismert volt" – fejtette ki a Avi.
Az elemzés szerzői szerint a genom vizsgálatával le lehet követni, hogy terjednek a betegséget előidéző vírusok.
Nidhan Biszvasz és Partha Madzsúmder, az indiai nemzeti biomedikai genomika intézetének szakértői április végén kimutatták, hogy a koronavírus tavaly decemberben jelent meg Kínában, és 10 különböző mutációja alakult ki. Egyikük - az A2a - kis híján kiszorította a többit és dominánssá vált a világ különböző részein.
Észtországban kedden 1746 fertőzöttet tartottak nyilván. Egy nap leforgása alatt öt új fertőzéses esetet mutattak ki, az előző napon kettőt. Hatvanegy ember halt meg. Március 13-tól vezettek be rendkívüli járványhelyzetet, amely május 17-ig van érvényben.