Maruzsa Zoltán: le lehet zárni a tanévet

Publikálás dátuma
2020.05.15. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem volt fennakadás az idei érettségi vizsgák lebonyolításában, és egyetlen tanár sem hirdetett bojkottot – egyebek mellett erről beszélt lapunknak a köznevelésért felelős államtitkár. Hamarosan döntenek arról is, júniusban kinyitnak-e az iskolák. A PDSZ-től nem kér bocsánatot.
Sokan úgy vélték, járványügyi veszélyhelyzet idején nem lenne szabad érettségit szervezni. Ki meri jelenti, hogy biztonságosan zajlottak az írásbeli vizsgák?  Erősen figyeljük, hogy van-e, lesz-e olyan koronavírusos megbetegedés, ami az érettségikhez köthető, de egyelőre ilyet nem találtunk. Az viszont elmondható: a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindent megtett azért, hogy a vizsgázás biztonságos legyen. Olyan értékelhető és technikailag is kivitelezhető javaslatot, amit még hozzá tudtunk volna tenni a biztonsági intézkedésekhez, nem vetett fel senki. A vizsgák lebonyolítása során pedig semmilyen fennakadás nem volt. Lehetett arról olvasni, akár tanárszakos egyetemi hallgatókat is bevonhatnak felügyelő tanárnak. Sor került erre? Ilyet mi egyáltalán nem terveztünk. A jogszabály világosan kimondja: érettségi-felügyeletet csak tanári végzettséggel lehet ellátni, és így is lett, enélkül senki sem vett részt a vizsgáztatásban. Azt viszont valóban felmértük, nem csak a középiskoláinkban, hogy vannak-e olyan önként jelentkező, jelenleg felső tagozaton tanító tanárok, akik szükség esetén részt vennének a vizsgáztatásban. A tanügyi igazgatásban, kormányhivatalokban is sokan dolgoznak tanári diplomával, őket is felmértük. Végül volt elég ember, nem kellett szélesebb körből bevonnunk. Nálam egyébként többen jelentkeztek önkéntesnek. Önnek is tanári diplomája van, korábban jelezte, kérni fogja, hogy osszák be felügyelőnek. Kérte? Igen, és be is osztottak. Három napon, a magyar, a matek és az angol írásbeliken vettem részt a vizsgáztatásban. Azt tapasztaltam, a diákok fegyelmezettek voltak, betartották a szabályokat, javaslatokat. Mintegy 2500-an jelezték előre, inkább ősszel érettségiznének. Arról lehet tudni, voltak-e olyanok, akik az utolsó pillanatban döntöttek a halasztás mellett és végül nem vettek részt a vizsgákon? Erről pontos adatunk akkor lesz, amikor az intézmények rögzítik a vizsgaeredményeket. Most nem terheltük az iskolákat azzal, hogy teljes napi adatjelentést küldjenek a vizsgázókról. Ugyanakkor szondáztuk a tankerületeket, és a becslések szerint az első napokban országosan a száz főt sem érte el a meg nem jelentek száma a vizsgák reggelén, a nyelvi vizsgákon még alacsonyabb volt a szám. Ilyen egyébként minden évben van, járványhelyzettől függetlenül is. Hogyan érik el, hogy a halasztók ősszel biztosan leérettségizzenek? Értesítjük majd őket, amikor az őszi eljárás elindul. Nyilván az érintett intézmények is keresni fogják őket. Ha lesz rá igény, az „Irány az egyetem 2020” program mintájára felkészítőt is szervezünk. Azt még végiggondoljuk, hogy milyen speciális intézkedések kellenek az őszre, és nem csak a halasztók miatt: 26 ezer előrehozott vizsgát töröltünk, ezért a szokásos őszi időszakhoz képest jóval intenzívebb részvételre számítunk.
Igaz a hír, hogy júniusban kinyithatnak az iskolák? Nincs erről még döntés, ehhez több körülményt kell vizsgálni. Az egyik, hogy pedagógiai szempontból szükség van-e rá? A tantermen kívüli digitális munkarend jól működik, napi 700 ezer, olykor egymillió érdemjegyet rögzítenek a pedagógusok a tanulmányi rendszerben, ez például egyértelműen jelzi, hogy van tanítás, van számonkérés. Az oktatás módszertana tehát radikálisan változott, de az eredményesség mérése terén azt látjuk, megvan a kellő aktivitás, a tanévet ebben a munkarendben is le lehet zárni. A másik a járványügyi szempont, ebben fontos az óvatosság, még ha a fertőzöttségi adatok jelenleg kedvezőek is. Aztán itt vannak a nemzetközi példák, szerencsére több országban már jelentkeznek tapasztalatok. Ezek azt mutatják, az iskolába járást nem tették kötelezővé, csak egy lehetőségként van jelen. A részvétel mindenütt alacsony, Finnországban például a gyerekek kilenc százaléka van bent az iskolában. Gyermekfelügyelet egyébként nálunk is van, ez most is biztosított. Negyedik szempont a munkaerőpiaci helyzet, sok szülő már kivette a szabadságait. Ez a nyári táborok, a nyári gyermekfelügyelet ügyét is felveti, vagyis a következő három hónapra próbálunk tervezni, és sokat már nem várhatunk, a döntések a közeljövőben meg fognak születni. Internet- vagy eszközhiány miatt több tízezren kiestek a digitális távoktatásból, velük mi lesz? Tény, hogy az azonnali átállás, az idő szűkössége miatt nem tudtunk mindenhol egységesen átállni a digitális oktatásra, de Magyarországon az adottságok ezen a téren nem voltak rosszak. A 2018-as Országos Kompetenciamérés adatai szerint a 6. évfolyamos tanulók 90,3 százaléka, a 8. osztályosok 91,4 százaléka, a 10. évfolyamosok 94,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van otthon számítógépük. Meglátásom szerint még ezeknél az adatoknál is kedvezőbb a jelenlegi helyzet, például az iskolákból több ezres nagyságrendben adtak ki számítógépeket a pedagógusoknak és a családoknak otthoni használatra abból a csaknem 350 ezer számítógéptől, ami az iskolákban található. Ahol ennek a feltételei nem adottak, ott a különféle nyilvános hozzáférési pontokon túl az iskolai géptermek is használhatók, ahol helyben ez a megoldás, ott a gyermekek ütemezett bejárása a számítógépterembe lehetséges, ezt szabály nem tiltja. A tanodákban is tanulhatnak a gyermekek a jelen körülmények között is, nem zártak be. A kényszerű otthoni karantén idején igen sok helyen oldották meg maguk a családok a számítógép biztosítását, kölcsönkértek, vásároltak eszközöket. Külön kiemelendő, hogy az OECD felmérése szerint a magyar tanulók 98,5 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel az otthonában, ezzel szemben az OECD átlag 96,5 százalék. De mi a helyzet azokkal a családokkal, ahol ugyan van legalább egy számítógép, de azon több iskoláskorú gyermeknek kell osztoznia? A hatályos szabályozás szerint, ha egy intézményben bármilyen okból nem érnének a végére az adott tanévi anyagnak, van arra mód, hogy a következő félévben kerüljön sor ennek az ütemezett pótlására. Arra is van lehetőség, hogy differenciálással, akár többletórák beépítésével a pótlás megtörténjen. Ha a nyári táboroztatás megvalósítható, akkor olyan tematikus táborok is szervezhetők, amelyek alkalmasak lehetnek felzárkóztatásra, tananyagtartalmak átadására. Annak sem zárnám ki a lehetőségét, hogy egyes intézmények a gyerekfelügyelet keretében az érintett gyerekek körében felzárkóztatásra, ismétlésre is sort kerítsenek. Szakmai szervezetek kérik, a digitális oktatás tapasztalatait építsék be az új Nemzeti alaptantervbe (NAT). Megfontolják? A NAT nem tér ki a módszertanra, hanem tantárgyi struktúrát, tartalmakat rögzít. Azzal kapcsolatban, hogy módszertani szempontból hogyan történjen az oktatás, teljesen semleges, sőt néha kifejezetten azt emeli ki, hogy többféle módszert érdemes alkalmazni. Vagyis ennek nem a NAT-ban van a helye. Azt, hogy más szabályozási platformon, például a tanév rendjében szeretnénk-e az új munkarendre, tehát mondjuk arra lehetőséget adni, hogy egy intézmény saját belátása szerint 1-2 hétre tantermen kívüli, digitális oktatásra állhasson át – akár középiskolában, például az érettségi felkészítés időszakában –, át fogjuk gondolni és egyeztetni fogjuk. Ezt tudom ígérni: részünkről megvan a nyitottság, fel akarjuk használni a jó tapasztalatokat. Igaz, hogy a tankerületektől forrásokat vontak el a járványhelyzet miatt? Olyan összegeket vont össze a kormány minden minisztériumtól, amelyek megtakarításként jelentkeznek, de ezen felül nem történt pénzelvonás. Azt mérték fel, hogy a járvány elleni védekezéshez melyek azok a felszabaduló források, amelyeket most amúgy sem lehet elkölteni. Ilyen jellegű átcsoportosítás volt, mi is megnéztük, melyek azok a programok, amelyeket nem is tudunk megszervezni. Például 35 milliárd forint volt betervezve a középiskolások külföldi nyelvtanulási programjára, ez a program idén meghiúsult, ezt a védekezésre csoportosítottuk át. A tankerületek működésre szánt forrásaiból nem vontak el? A tankerület látja, milyen működési, személyi és más költségei vannak. Ha megtakarítása realizálódik a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésétől, például március 16-tól nincs érdemi vízfogyasztás az iskolaépületben, akkor ennek az oktatásra nincs hatása, és ha máshol erre a forrásra szükség van, helyesen teszi a Pénzügyminisztérium, ha begyűjti. A működés takarékos, de én nem tudok olyan esetről, hogy forráshiány miatt alakult volna ki működési probléma. A Klebelsberg Központnak adóssága gyakorlatilag nincs, a tankerületek nem halmoznak kifizetetlen számlákat. Ezek szerint ez nem lehet oka annak, hogy a Hódmezővásárhelyi Tankerület igazgatója utólag úgy döntött, több középiskolában kevesebb osztály indulhat? Biztosan nem. Ebben az ügyben hibázott a tankerület, nem volt helyes döntés utólag változtatni a gimnáziumi felvételi szabályokon. Egyébként a tankerület igazgatójának, mint fenntartónak joga van dönteni az indítható osztályok számáról. De ezt időben kell megtennie, hogy minden felvételiző tisztában lehessen vele. Megjegyzem, nem példa nélküli, hogy egy fenntartó – állami, egyházi, alapítványi – a jelentkezők teljesítményének és számának függvényében dönt az osztályindításról, ám a hódmezővásárhelyi tankerületben most késve született döntés, ami nem volt szerencsés. Az ügy kapcsán felmerült, ez nemcsak egyedi eset lesz, hanem országosan arra lehet számítani, feljebb viszik a gimnáziumi felvételik ponthatárait, így kevesebb diákot vehetnek fel. Valós ez a félelem? Nagyjából tíz éve hallgatjuk, olvassuk, hogy a kormány korlátozni fogja a gimnáziumba felvehető gyerekek számát. De valójában a szakképzés feljavítására, vonzóbbá tételére történtek intézkedések, és erre szükség is van. A szakképzésben mindent egybevetve ma a középiskolások 60 százaléka, gimnáziumban pedig a 40 százaléka kezdi meg a tanulmányait. Szerintem ez nem rossz arány, különösen annak fényében, hogy a rendszerváltás környékén még 20 százalék volt a gimnazisták aránya. Egy világtrendet követtünk az elmúlt évtizedekben, aminek megvan a munkaerőpiaci alapja: érezhetően nagyobb szükség volt gimnáziumi jellegű képzésekre, szélesedett a bemenet a felsőoktatásba is. Én ebben nem látok problémát. A 30-34 éves lakosság körében a diplomások arányára nézve Magyarország 34 százalékot vállalt az EU 2020-as stratégiai célkitűzéseinek meghatározásakor, ez a mutató 2009-ben 24 százalékon állt, a legutóbbi adatunk 33,7 százalék, tehát sokat nőtt az arány az elmúlt tíz évben. Úgy gondolom tehát, hogy vannak vélemények, vannak aggodalmak, és vannak a tények. Rendszerszinten nem történt olyan intézkedés, ami a gimnazisták számát leszűkítette volna. Végezetül: bocsánatot kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ), amiért nemrég egy szélsőbaloldali terrorszervezethez, a Vörös Hadsereg Frakcióhoz hasonlította őket? Sokak szerint ez nem volt „túl elegáns”. Az sem volt „túl elegáns”, hogy az érettségi bojkottjára szólították fel a tanárokat, ilyet még az ellenzéki pártok sem tettek. A PDSZ is szokott erőseket mondani, a médiában ezzel lehet címoldalra kerülni, és ebben az ügyben én is a tőlem megszokottól erősebben fogalmaztam. Egyébként részemről az hangzott el, hogy javaslom, hogy vegyék fel ezt a nevet, de nem gondolom, hogy ezzel terrorszervezetnek minősítettem volna őket. Akár úgy is reagálhattak volna, hogy nem tartják indokoltnak a névváltoztatást, de inkább felháborodtak és – nem először – kérték, hogy mondjak le. Szerintem bocsánatkérésre nincs ok, a viszonyunkat pedig rendezzük majd, ahogy azt máskor is tettük. Azóta is levelezünk, írnak, válaszolok. Nekünk tudni kell együtt dolgozni még akkor is, ha egyes kérdésekben jelentős nézetkülönbségek vannak köztünk.

Névjegy

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, az Oktatási Hivatal (OH) korábbi elnöke. 2001-ben az ELTE-n szerzett történelem-német szakos tanári és politológus diplomát, 2005-ben doktorált történelemtudományokból. Oktatott az ELTE-n és az Eötvös József Főiskolán, majd 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki. Az OH-t 2015-2017 között vezette, majd visszatért az Emmi-be, ahol a köznevelés irányításáért felelt először helyettes államtitkárként, 2019-től államtitkárként.  

Szerző

Magyar egészségügy 2020: A beteg halála után jött a levél, nem indokolt a sürgős ellátása

Publikálás dátuma
2020.05.15. 06:30
A beteg a nagyatádi kórház hospicerészlegén vesztette életét decemberben
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A hetvenes éveiben járó férfinél tavaly augusztusban, egy szűrővizsgálaton diagnosztizáltak tüdődaganatot.
Borzalmas képet fest a hazai egészségügy állapotáról egy idős nagyatádi férfi története, melyről elsőként az Atádhír számolt be. A decemberben tüdőrákban meghalt beteg családja áprilisban kapott egy levelet az illetékes kórháztól, melyben arról tájékoztatták őket, hogy a korábban előjegyzett vizsgálati időpontot a koronavírus miatt elhalasztják, ugyanis a férfi állapota nem indokolja a sürgős ellátást. A hetvenes éveiben járó férfinél tavaly augusztusban, egy szűrővizsgálaton diagnosztizáltak tüdődaganatot. A vizsgálatra azért ment el, mert hat évvel korábban már kezelték húgyhólyagrákkal, amiből szerencsésen felgyógyult, ám évente ellenőrzésre kellett járnia. - Utóbb kiderült, már hat éve láttak a tüdején egy foltot, ám senki sem foglalkozott vele, egyetlen egyszer sem vizsgálták, amikor szűrésen járt – mondta a férfi neve elhallgatását kérő lánya. – És hiába derült ki augusztus elején, hogy daganat van a tüdején, akkor sem mondott semmit a kórház. Csak azt jelezték, hat hét múlva lesz eredmény, hogy jó- vagy rosszindulatú-e a daganat. A család nem bírta kivárni a megadott időpontot, elmentek egy másik város kórházába, ahol négy héttel később megtudták a lesújtó diagnózist: tüdőrák. - Az állapota rettenetesen gyorsan romlott. Miután a kórház, melyhez körzetileg tartozunk, hónapokkal későbbre adott konzultációs időpontot, ahol elvileg eldöntötték volna, milyen kezelésre lesz szükség, elmentünk ismét a másik kórházba – folytatta az elhunyt férfi lánya. – Olyan gyenge volt, hogy tolókocsiban vittük az osztályra, ahol az orvos közölte, nincs olyan rossz állapotban, hogy felvegyék. Így hát a nagyatádi kórház hospice részlegére került, s ott is halt meg december elején. Egy nappal ezután érkezett az első levél a körzetes kórházból: számon kérték, miért nem jelent meg a férfi a néhány nappal korábbi konzultáción, egyúttal egy újabb, tavaszra előjegyzett időpontot adtak meg. - Felhívtam őket, s elmondtam, édesapám meghalt – magyarázta a lánya. – Azt hittem, ezzel lezárult az ügy, erre április 17-i keltezéssel érkezett a második levél. Azt írták benne, több mint négy hónappal apám halála után, hogy „tekintettel arra, hogy az Ön ellátása nem esik az egészségügyi törvény által meghatározott sürgős szükség (életveszély, vagy tartós egészségkárosodás) körébe, így azt a fenti jogszabályok és miniszteri utasítás alapján az Ön érdekében, valamint a járvány terjedésének megakadályozása céljából kénytelenek vagyunk elhalasztani”. Arra a márciusi, Kásler Miklós miniszter által kiadott rendeletre hivatkoztak, ami alapján a veszélyhelyzet idejére el kell halasztani minden, azonnali ellátást nem igénylő vizsgálatot. Az asszony szerint többszörösen is felháborító a levél. Egyfelől nem foglalkozott senki a korábbi bejelentésével, hogy édesapja meghalt, másrészt a kórházban senkinek sem tűnt fel, hogy egy rákbeteg több mint négy hónapon át nem járt semmiféle kezelésen. - Az pedig túlmegy minden határon, hogy a magyar egészségügy szerint a tüdőrák sem nem életveszélyes, sem nem egészségkárosító – jegyezte meg. 
Szerző

Veszélyzónába küldött idősek: majdnem minden harmadik covidos beteg meghalt a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, a Pesti útról is kerültek oda fertőzésgyanús esetek

Publikálás dátuma
2020.05.15. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kórház dolgozóinak szűrését csak március végén kezdték el szúrópróbaszerűen, miután többen megbetegedtek.
Fuldokolnak a koronavírusos betegek és fuldoklunk mi is a maszk és védőruha alatt. Feltéve, hogy van és használható a védőfelszerelés. Bár abban sem vagyunk biztosak, hogy az általunk használtak valóban elég védettséget adnak. Szkafanderünk csak elvétve volt. A kapott maszkok és kesztyűk között volt olyan, amelyik az első pillanatban elszakadt. Az izolációt egy gipszkarton fal és egy ajtó jelenti, csakhogy az nem ér fel a mennyezetig – számolt be a Népszavának egy neve elhallgatását kérő nővér a Bajcsy-Zsilinszky Kórház egyik covidos osztályán uralkodó állapotokról. S ez már a feljavított változat. Az első hetekben sokkal rosszabb volt. Az osztályt március elején alakították át covidos-részleggé és rögtön hozták is a betegeket, miközben senkinek fogalma sem volt arról, hogy mégis mit kellene tenni. Nem volt központi utasítás, mindenki tette, amiről úgy vélte, jó lesz. A fertőzés-gyanúsakat több ágyas szobákba zárták össze és csak két nap múlva derült ki, hogy ki kapta el valóban a vírust. Sokan megpróbáltak megszökni, mások dühöngtek, amit meg is értettünk, de semmit se csinálhattunk. Most már őrök felügyelik a rendet. A kórház kialakítása okán nincs minden ágynál oxigén. Sok kórteremben csak mosdó van, fürdőszoba a közös folyosó végén. Odáig pedig el kell menni a többi kórterem előtt is – teszi hozzá. A dolgozók szűrését csak március végén kezdték el szúrópróbaszerűen, miután többen megbetegedtek. Az erről szóló főigazgatói utasítás – a központi eljárásrenden felül - azonban csak április végén született meg. Az RTL Klub kedden arról számolt be, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 1400 munkatársa közül 24 fertőzött. A Népszava információi szerint közöttük van az egyik covidos osztály főorvosa is, ami egy májusi szűrésből derült ki.   A Népszavához eljutott hírek szerint az intézmény egyik osztályán takarékosság okán építkezéseken használatos kék műanyag takarófóliával alakították ki a covidos osztályokra vezető járvány-zsilipeket. Ezek hivatottak megállítani a vírus tovább terjedését. Mindezek után elég furcsa, hogy a népegészségügyi központ állítólagos áprilisi járványügyi ellenőrzésekor a kórház egyik covidos osztályát sem záratta be. Így azok azóta is fogadják a betegeket.  A Népszava birtokába került egyik iratból pedig az derült ki, hogy magas a koronavírusos betegek halálozási aránya a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, amely egyébként a Pesti úti idősek otthona területileg illetékes ellátóhelye. A járvány kitörése óta összesen 202 Covid pozitív beteget ápoltak a kőbányai fekvőbeteg intézményben, közülük eddig 60 beteget veszítettek el. A később elhunytak csaknem felét a Pesti úti Idősek otthonából szállították be. (Az idősotthon lakói közül 44-en haltak meg eddig a koronavírus-járványban.) A halálozási arány a kórházban 29 százalékos, míg a magyar általános halálozási ráta 12,2 százalék.  
Karácsony Gergely főpolgármester a kezdetektől hangoztatta, hogy a fertőzést nagy valószínűséggel a kórházból hurcolták be az intézménybe. Márpedig a Pesti úti idősek otthona területileg illetékes egészségügyi ellátó intézménye a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, így az otthonban megbetegedő lakókat az esetek túlnyomó részében a Bajcsyba szállították el kezelésre és onnan is hozták vissza. Karácsonyék már a fővárosi operatív törzs első ülésén kérték az idősotthonokba kórházakból visszavitt betegek tesztelését. Sára Botond a Fővárosi Kormányhivatal vezetője azonban az intézményvezetőknek március 26-án küldött levelében költségesnek és feleslegesnek tartotta a tesztelést és arra kérte az idősotthonok vezetőit, hogy ne nehezítsék tovább a helyzetet. Valószínűleg tévedett.  A Nemzeti Népegészségügyi Központ Válasz Online által megszerzett és tegnap közzétett egyik prezentációja szerint április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka kórházi vagy szociális intézményi volt. Minden harmadik fertőzés kórházi eredetű. Az állami fenntartású kórházakban tehát gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, illetve az idősotthonokban. Az adatokból az is kiderült, hogy a kórházakban már akkor jelen volt a fertőzés, amikor a városvezetés azt kérte a fővárosi kormányhivataltól, hogy csak negatív koronavírus-teszttel rendelkező időseket vigyenek vissza az otthonokba, de Sára Botond ezt elutasította.  Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője néhány nappal korábbi prezentációjából az derül ki, hogy április közepén már 20 kórházban volt jelen a fertőzés és 143 egészségügyi dolgozó betegedett meg. Ehhez képest a Bajcsy kórház főigazgatója, Bodnár Attila egy intézményi körlevél tanúsága szerint csak április végén rendelte el az egészségügyi dolgozók rendszeres és ütemezett szűrését. A Pesti úti idősek otthonából április 3-án szállították el az első öt koronovírusos beteget. Az intézményben március 9. óta látogatási tilalom van.  A kórház egyébként most is fogad koronavírus-gyanúval érkező betegeket. Holott Müller Cecília országos tiszti főorvos és Kásler Miklós miniszter május 8-tól módosította az eljárásrendet. Azóta a Szent László és a Korányi látja el a középsúlyos, súlyos betegeket. A Bajcsyba szerdán 8 covidos beteget vettek fel, a kórház osztályain jelenleg csaknem 120 Covid gyanús vagy igazolt fertőzött beteg fekszik, közülük 24 a Pesti úti szociális intézmény lakója.  A Népszava úgy tudja, hogy a Pesti úti otthonban történtek miatt indított rendőrségi vizsgálat részeként a Bajcsy kórházból is kértek be dokumentumokat, sőt arról is keringenek pletykák, hogy a kórházra is kiterjesztették a nyomozást.
Szerző