Előfizetés

Nem koronavírusos, mégis gyógyszerekkel tömi magát az Egyesült Államok elnöke

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.19. 08:42

Fotó: Shutterstock
Jó dolgokat hallottam róla – magyarázta újságíróknak Donald Trump, hogy miért szedi a malária ellen használt hidroxiklorokint és hozzá cinktablettát.
Rendszeresen végeznek rajta vírustesztet, ezek eddig mind negatívak voltak, de másfél hete hidroxiklorokint szed – mondta el Donald Trump amerikai elnök hétfőn újságíróknak a Fehér Házban. Kifejtette, hogy nem az orvosa ajánlotta neki a gyógyszert, hanem kifejezetten ő kérte a Fehér Ház orvosától. Arra a kérdésre, hogy miért szedi a tablettát, ha nem beteg, azt válaszolta: „mert jó dolgokat hallottam róla”. Az elnök azt is közölte, hogy nemcsak a malária és az egyes súlyos autoimmun betegségek kezelésére használt hidroxiklorokint szedi, hanem cinktablettát is, hogy ha mégis megfertőződne az új típusú koronavírussal, akkor enyhébb tünetekkel kelljen megbirkóznia. – Csak annyit mondhatok most, hogy teljesen rendben vagyok – válaszolta Trump, amikor az újságírók a gyógyszer mellékhatásairól faggatták. Az elnök már többször népszerűsítette a hidroxiklorokint az új típusú koronavírus kiváltotta Covid-19 nevű betegség kezelésére, és a járvány kezdetén egyeztetett a medicinát gyártó India kormányfőjével, Narendra Modival is annak érdekében, hogy ne nehezítse meg a szer Amerikába irányuló exportját.
Az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) azonban arra figyelmeztet, hogy a szert e célra egyelőre csak kísérleti úton tanácsos alkalmazni, mert a gyógyszernek súlyos mellékhatásai lehetnek.

Ennek ellenére amerikai sajtóhírek szerint több kórházban is hidroxiklorokinnal kezelnek Covid-19-es betegeket. A Népszava április elején számolt be arról, hogy Magyarországon az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. (Alkaloida Zrt.) készítené Tiszavasváriban a koronavírus tüneteit enyhítő hidroxiklorokin-alapú gyógyszert, amint meglesz az ehhez szükséges engedély. A magyar kormány annyira bízik a gyógyszer hatékonyságában, hogy rendeletben tiltotta meg alapanyagának kivitelét az országból.

Majdnem kimúltak a járvány alatt a kórházak, és tömegével bocsátották el az embereket

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.05.19. 08:00

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
A piaci alapon működő amerikai egészségügyben csaknem másfél millió szakember veszítette el munkáját. A pénzügyi veszteség százmilliárdokban mérhető.
A laikus azt gondolhatja, hogy járvány idején, amikor elöntik a kórházakat a betegek, minden egyes orvosra és ápolóra szükség van. A valóság azonban egészen más. Az Amerikai Kórházszövetség adatai szerint az elmúlt két hónapban 1.4 millió egészségügyi dolgozó veszítette el a munkáját és közülük sokan a koronavírus visszaszorulása után sem fognak tudni azonnal elhelyezkedni. A járvány miatt az Egyesült Államokban a kórházak havi ötvenmilliárd dolláros veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A pénzügyi katasztrófa nem egyformán sújtja az intézményeket. A nagy, nemzetközi hírű, máskor magas profitrátával működő klinika-hálózatok, mint a minnesotai Mayo vagy a Baltimore-i központú Johns Hopkins jelentős tartalékaikkal át tudják hidalni a kieső bevételek és megugrott kiadások problémáját. A kisebb, vidéki körzeteket kiszolgáló, gyakran csak néhány tucat ágyas, önálló cégként működő kórházak némelyike viszont végveszélybe került. Sok helyen még a sürgősségi ellátást is kénytelenek visszafogni, jóllehet a legközelebbi nagyobb kórház esetleg csak több órányi autózással érhető el. Az amerikai egészségügy jellemzően piaci alapon működik. Ettől nem függetlenül az Egyesült Államok a világ minden más országánál többet, évente nagyjából 3600 milliárd, azaz fejenként több mint 11 ezer dollárt, a nemzeti össztermék 17 százalékát költi egészségügyre. Sok kórház a tudomány legfrissebb eredményeit felvonultató kezelést nyújt és magyar szemmel nézve az átlagosak is nagyon jók. Csakhogy mintegy 44 millió embernek nincs vagy alig valamire kiterjedő az egészségügyi biztosítása – ők leginkább csak életveszély esetén számíthatnak ellátásra, ami nem foglalja magában az esetleges műtét utáni rehabilitációt. A munkavállalók javadalmazása a fizetés mellett általában a családtagokra is érvényes egészségügyi biztosítást is tartalmaz, míg a legszegényebbek a szövetségi Medicaid („orvosi segély”), a 65 felettiek a Medicare („orvosi ellátás”) programban jutnak ellátáshoz. Az egészségügyi intézmények azonban az utóbbi kettő esetében csak töredékét számlázhatják annak, amit a magán egészségbiztosítóknak. A kórházak a radiológiai vizsgálatokon és a sebészeti beavatkozásokon keresik a legtöbbet, ebből finanszírozzák veszteséges osztályaikat, elsődlegesen a méregdrága, de csak kevés bevételt hozó sürgősségi részlegeket. Most azonban nem csak a fogorvosok, a plasztikai- és ortopéd sebészek, illetve az ezeken az osztályokon dolgozó ápolók maradtak munka nélkül, de sok belgyógyászati, kardiológiai és egyéb részlegen is teljesen elapadtak a páciensek. A járvány legsúlyosabban New Yorkot érintette. Ideiglenes kórházakat kellett felállítani, Manhattannél egy haditengerészeti kórházhajó is kikötött, illetve máshonnan érkező önkéntes orvosok és ápolók segítettek a kapacitásaik végén járó intézményeknek. Ugyanekkor, ugyanebben a városban azonban még tüdőgyógyászatra specializálódott klinikák is bezártak, mert bevétel hiányában nem tudták fizetni alkalmazottaikat és a számlákat. A koronavírusos betegeket kezelő kórházak sem jártak jobban – ezeknek hirtelen megsokszorozódtak a védőfelszereléssel és tisztítószerekkel kapcsolatos kiadásaik, miközben bevétel náluk sem keletkezett. A tanulság az, hogy az amerikai egészségügy reformra szorul és ez már az őszi választási kampányban elő fog kerülni. A republikánusok a piaci alapú rendszer előnyeit, a világszínvonalú ellátást hangoztatják és azzal ijesztgeti a választókat, hogy a demokrata párti tervezetek ezt el akarják venni tőlük egy méregdrága és romló minőségű „szocialista” állami egészségügy kedvéért. A bírálók a kanadai és a brit egészségüggyel példálóznak és azzal érvelnek, hogy a világ legsikeresebb országa nem nézheti tétlenül, amint tízmilliók kívül maradnak az ellátórendszeren. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet, amely általában a fejlődő országokban aktív, a múlt héten doktorokat és ápolókat küldött a navajo rezervátumba, ahová a vírus már eljutott, de a szövetségi segítség még nem.

Dél-Floridában megnyitottak az üzletek, Kaliforniában több megyében is újraindul a gazdaság

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.19. 07:51

Fotó: Eva Marie Uzcategui Trinkl / AFP / Anadolu Agency
Detroit mellett hétfőn újraindult a munka a három nagy autógyár, a General Motors, a Ford és a Fiat Chrysler üzemeiben.
Dél-Floridában hétfőn újranyitottak az üzletek, Kaliforniában a kormányzó bejelentette, hogy az állam 58 megyéjének csaknem mindegyikében újraindul a gazdaság egy része, New Jerseyben azonban hétfőn is nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma. A déli Floridában hétfőn megkezdődött az állam gazdasági életének részleges újraindulása. Az állam déli vidékein
az áruházak, boltok és szolgáltatók kezdték újra a munkát, igaz, a kötelezően előírt óvatossággal. Az üzletekben és az éttermekben például egyszerre ötven embernél több nem tartózkodhat, és mindenkinek kötelező szájmaszkot viselnie a köztereken, ahogy a miami repülőtéren is.

A korlátozások feloldása azonban nem érvényes a szállodákra, éjszakai szórakozóhelyekre, sportlétesítményekre, filmszínházakra, masszázsszalonokra és az állam déli részének tengerparti strandjaira sem. „Látszik a fény az alagút végén” – jelentette ki Ron DeSantis republikánus kormányzó. Hozzáfűzte, hogy óvatos, mégis gyors újraindítást szeretne a gazdasági válság további mélyülésének elkerülésére. Florida különböző megyéiben és városaiban eltérő ütemű az újraindulás. Míg az állam északkeleti tájain már legalább egy hete nyitva vannak a tengerparti strandok is, Miamiban és Miami Beachen csak szerdán és a jövő héten nyitnak újra az éttermek és az üzletek. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója hétfőn bejelentette:
az 58 megye legtöbbjében nyitva lehetnek az éttermek és a szolgáltatók, de a kiskereskedések egyelőre csak előre megrendelt árut adhatnak ki, kuncsaftokat nem fogadhatnak.

Newsom közölte azt is, hogy nemsokára megnyílhatnak a fodrászatok és júniusra jósolta a sportlétesítmények kapuinak megnyitását is. Elmondta, hogy
minden közösség maga dönthet az újraindítás üteméről, és ebben a helyi egészségügyi hatóságok szava lesz a döntő.

Ennek értelmében Kalifornia 24 északi megyéjében már újraindult az élet. Új szabályokat írtak elő az újraindításhoz. Már nem előfeltétel, hogy az adott megyében két héten keresztül ne legyen halálos áldozata a koronavírus-járványnak. Az új előírások szerint 100 ezer lakosra nem juthat 25-nál több diagnosztizált fertőzött, és a Covid-19-cel kórházba szállított betegek száma egy héten keresztül nem emelkedhet 5 százaléknál nagyobb arányban. Detroit mellett hétfőn
újraindult a munka a három nagy autógyár, a General Motors, a Ford és a Fiat Chrysler üzemeiben is.

A munkásoknak valamennyi gyárban szájmaszkot és védőszemüveget kell viselniük, testhőmérsékletüket belépés előtt megmérik. Kötelezővé tették az üzembe lépés előtti kézmosást is. Joe Biden, az Obama-kormányzat egykori alelnöke és a demokraták várható elnökjelöltje egy hétfő esti virtuális rendezvényen bírálta a jelenlegi kormányzat járványkezelését. A Progresszív Csúcstalálkozónak elnevezett, internetes tanácskozást egy olyan alapítvány szervezte, amely az ázsiai amerikaiak és a csendes-óceáni szigeteken élők gazdasági helyzetének javítását tűzte ki céljául. Biden a Delaware-ban lévő villájából kapcsolódott be a tanácskozásba, és arról beszélt, hogy Trump „hónapokon, de hónapokon keresztül nem cselekedett”. Úgy vélte, hogy „a sok félelmet és a sok veszteséget el lehetett volna kerülni, ha az elnök nem vesztegetett volna el olyan sok időt”.