„A kormány teljesen fel akarja számolni a közalkalmazotti jogviszonyt, ennek egy fejezetét látni most”

Publikálás dátuma
2020.05.19. 12:30
Hiller István
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Éles vita előzte meg a törvénymódosításról szóló szavazást az Országgyűlésben.
A délutáni órákban szavaz az Országgyűlés a közalkalmazotti törvény módosításáról, aminek következtében húszezer kulturális dolgozó közalkalmazotti státusza szűnik meg november 1.-től. A parlamentben lezajlott záróvitában az ellenzék élesen kritizálta a törvényt. Bana Tibor, független  képviselő azt mondta, a kormány erőből, az ellenzék és a szakma véleményét is figyelmen kívül hagyva nyomta át a törvényhozáson a jogszabályt, minden módosító javaslatot elvetettek a kulturális bizottságban. Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, Fekete Péter kulturális államtitkár elhallgatta a szektor szereplői előtt, hogy így módosítják a közalkalmazotti törvényt, pedig más ügyekben folyt egyeztetés velük. Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter azt mondta, a közalkalmazotti státusz és jogviszony nagyobb védelmet nyújt az érintetteknek. A kormány teljesen fel akarja számolni a közalkalmazotti jogviszonyt, ennek egy fejezetét látni most. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként valóban nem zárta ki korábban Ungár Péter (LMP) kérdésére, hogy lesznek újabb csoportok, amiket hasonló változás érint majd. Hiller István szerint a kormány törvényalkotási tervében nem szerepelt ez a javaslat, különösen cinikus, hogy most, ebben az időszakban fogadják el, mert a figyelem másra fókuszál a járvány miatt. – Nem tudom felfogni és nem is hiszem el, hogy ennek a törvénynek nyomán egy levéltáros munkája versenyképesebb lesz. Hogyan fog tudni biztonságosabban vagy versenyképesebben dolgozni egy levéltáros, elolvasni például egy XV. századi kézzel írt szöveget? Vagy el tudom olvasni azt a gót betűs írást, vagy nem tudom elolvasni és ezen ez a törvény nem változtat semmit – mondta. Brenner Koloman (Jobbik) szerint hazugság, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jobb bérezést eredményez, ez csak az ágazat finanszírozásától függ. Szerinte a művészeknek ennek a törvénynek a nyomán júniustól szeptemberig nem lesz bevételük, éppen úgy, mint most a járvány miatt. Majd felidézett egy történetet egy levéltáros vezetőről, akit behívatott egy fiatal fideszes potentát és azt kérte tőle, fél oldalban foglalja neki össze, mi szükség van egyáltalán levéltárakra. Egyáltalán mi történik majd november 1-től, folytatódik a halottak napja a kultúra területén? – kérdezte. Ungár Péter szerint kétszínű a Fidesz, mert nem vállalja fel, hogy valójában az állami szerepvállalás visszaszorítása zajlik minden téren és a piac előtérbe helyezése. A „változó piaci körülményeknek való megfelelés”, amivel a kormány indokolja a törvényt, az SZDSZ-re emlékezteti a Fidesz politikáját Ungár Péter számára. – Ma az állam az egyik legrosszabb munkáltató, ez is jellemzi a Fidesz hozzáállását – fogalmazott. Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, amikor városában, Pécsen nonprofit kft-be szerveztek ki egy sor kulturális intézményt, és bár voltak félelmek az érintettek részéről, utólag mindenki úgy látja, jó döntés volt, a bérük is emelkedett. Szerinte az ellenzék kritikái „nemtelenek és nem igazak”. L. Simon László volt kulturális államtitkár szerint az elmúlt években többszörösére emelkedett a kultúrára költött források nagysága. A kormány egy sor nagy kulturális beruházást végzett el részben uniós, részben tisztán magyar költségvetési forrásokból. Emellett a működési támogatások mértéke is folyamatosan nőtt. – Nem gondolom, hogy egy színésznek, egy múzeumi szakdolgozónak közalkalmazottnak kellene lennie, egy levéltáros esetében ezt érdemes később megnézni, hogy igényel-e korrekciót vagy sem, korszerűtlen, avítt rendszert szüntetünk meg kulturális területen – mondta. Szerinte a verseny nem idegen a kultúrától, a magyar kultúra szereplőinek legyen szó színházról, operáról, balettről, irodalomról, hazai és nemzetközi versenyben kell folyamatosan bizonyítania, ez a kultúra fogyasztóinak elvárása is. Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában azt mondta, Európában Magyarország fordítja a legtöbb pénzt kultúrára, a járványhelyzetben is az első között voltak a szektorban dolgozók, akik kormányzati segítséghez jutottak. Szerinte volt egyeztetés a kulturális szereplőkkel erről a törvényről is.
Frissítve: 2020.05.19. 15:42

Felére csökkent az óvónők fizetése Komáromban

Publikálás dátuma
2020.05.19. 11:44
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A szakszervezet szerint megalázó helyzetbe kerültek az óvodai dolgozók, a polgármester a munkahelyek védelmére hivatkozik.
Április 16-tól részmunkaidős, napi négy órás foglalkoztatásban alapbérüknek csak a felét kapják meg a komáromi óvodákban dolgozó óvodapedagógusok – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Komárom-Esztergom Megyei Szervezete. Az érdekképviselet szerint az önkormányzat mellőzte az egyeztetést, az óvodai dolgozók közalkalmazotti kinevezését mégis „közös megegyezéssel” módosították részmunkaidősre. A PSZ megyei szervezetének elnöke, Szatmári Márta lapunknak azt mondta: a kinevezéseket a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva módosították, ám ez a tény a dokumentumban nem szerepel. Egy óvónő kivételével mindenki aláírta, mert nem akarták elveszíteni munkahelyüket. Szatmári Márta szerint megalázó helyzetbe kerültek az óvodai dolgozók, miközben többen a járvány idején is gyermekfelügyeletet vállaltak, a védekezésben is segítenek; maszkokat varrnak, takarítják, fertőtlenítik az intézményeket. – Az én alapbérem most bruttó 150 ezer forintra csökkent, ami nagy érvágást jelent – nyilatkozta lapunknak az egyik érintett óvónő. Mint mondta, férje az elmúlt hetekben veszítette el a munkáját, egy kisgyermeket nevelnek, a jövőt tekintve nem túl bizakodók. A dajkák még rosszabbul jártak: egyikük most havi bruttó 69 ezer forintra számíthat. Szatmári Márta hangsúlyozta: ennyi pénzből nem lehet megélni, családot eltartani. Szerinte ez az intézkedés az egész megyében egyedülálló.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy máshol nem próbálkoztak hasonlóval: május elsejétől Ózdon is csökkent az óvónők és a kulturális ágazatban dolgozók fizetése, igaz, nem 50, hanem 25 százalékkal. Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere ezt áprilisban jelentette be, ekkor a helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Csuzda Gábor a Facebook-on fakadt ki a döntés ellen, szerinte az ilyen megszorítások elfogadhatatlanok, veszélybe sodorják a várost szolgáló emberek megélhetését. Az Országgyűlésben Orbán Balázs miniszterhelyettes Jakab Péteren, a Jobbik elnökén kérte számon Janiczak Dávid intézkedéseit. Pedig az ellenzéki vezetésű ózdi városvezetés szinte ugyanazokkal az érvekkel indokolta a döntést, mint Komárom kormánypárti polgármestere. Molnár Attila lapunknak úgy nyilatkozott: a megszorításokra azért van szükség, hogy a dolgozók munkahelyét biztosítani tudják akkor is, ha néhány hónap múlva mégis rosszabbra fordulna a helyzet. Komáromban egyszer, 2012 környékén már átéltek egy gazdasági válsághelyzetet a Nokia-gyár bezárásakor, amit sikerült átvészelniük, az akkori tapasztalatokat használják fel most is. Molnár Attila azt is elmondta, a legnagyobb problémát most az jelenti, hogy a cégek kevesebbet termelnek, úgy látják, az iparűzési adóból idén mintegy egymilliárd forinttal kevesebb bevétele lesz az önkormányzatnak – ez körülbelül a harmada a tavalyi összegnek. A megszorítások nemcsak az óvónőket, hanem szinte valamennyi közalkalmazottat, így az önkormányzati képviselőket és őt magát is érintik. Azt ígérte: a kieső béreket még idén, visszamenőlegesen megkaphatja mindenki.
Szerző

Bakondi: A kormány nem fogadja el a tranzitzónákról hozott luxemburgi ítéletet

Publikálás dátuma
2020.05.19. 11:39
Képünk illusztráció
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Magyarország minden jogi lehetőséget megragad, hogy felülvizsgáltassa a döntést – jelentette ki.
A kormány nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden az M1-en. Bakondi kiemelte: a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna. Szerinte a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. Ha pedig Törökország ismét megnyitja határait a migránsok előtt, tovább nőhet a balkáni útvonalon tartózkodók száma, és a görög-török határon is súlyos konfrontációkra lehet számítani – mondta. Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek, mert nem tudni, hogy a balkáni útvonalon tartózkodó 130 ezer emberből hányan fertőződtek meg koronavírussal. Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa - hangsúlyozta. Kitért arra is: az európai országok jelenleg a koronavírus-járvány elleni védekezéssel és a járvány okozta gazdasági kihívásokkal vannak elfoglalva, ennek során nem kívánatos az illegális migránsok tömeges érkezése és az egészségügyi ellátórendszer leterhelése. 
Bakondi György
Fotó: Népszava
Az Európai Unió Bírósága múlt csütörtökön mondta ki, hogy a menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni. Ha az őrizet szabályszerűségének felülvizsgálatát követően a bíróság megállapítja, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, a bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat. A bíróság közölte, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező kérelmezőket, de az őrizet időtartama nem haladhatja meg a négy hetet. Azután biztosítani kell nekik lehetőséget arra, hogy belépjenek az országba, illetve hogy a kérelmüket elbírálják a szokásos eljárásban. Hozzátették, hogy ha a nemzeti, jelen esetben a magyar bíróság úgy véli, hogy az érintett személy őrizetbe vétele ellentétes az uniós joggal, akkor felülbírálhatja az őrizetbevételi határozatot, és elrendelheti a szabadon bocsátást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elkeserítőnek nevezte a döntést.