Országgyűlés;közalkalmazott;kulturális dolgozók;

2020-05-19 12:30:00

„A kormány teljesen fel akarja számolni a közalkalmazotti jogviszonyt, ennek egy fejezetét látni most”

Éles vita előzte meg a törvénymódosításról szóló szavazást az Országgyűlésben.

A délutáni órákban szavaz az Országgyűlés a közalkalmazotti törvény módosításáról, aminek következtében húszezer kulturális dolgozó közalkalmazotti státusza szűnik meg november 1.-től. A parlamentben lezajlott záróvitában az ellenzék élesen kritizálta a törvényt.

Bana Tibor, független  képviselő azt mondta, a kormány erőből, az ellenzék és a szakma véleményét is figyelmen kívül hagyva nyomta át a törvényhozáson a jogszabályt, minden módosító javaslatot elvetettek a kulturális bizottságban. Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, Fekete Péter kulturális államtitkár elhallgatta a szektor szereplői előtt, hogy így módosítják a közalkalmazotti törvényt, pedig más ügyekben folyt egyeztetés velük.

Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter azt mondta, a közalkalmazotti státusz és jogviszony nagyobb védelmet nyújt az érintetteknek. A kormány teljesen fel akarja számolni a közalkalmazotti jogviszonyt, ennek egy fejezetét látni most. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként valóban nem zárta ki korábban Ungár Péter (LMP) kérdésére, hogy lesznek újabb csoportok, amiket hasonló változás érint majd. Hiller István szerint a kormány törvényalkotási tervében nem szerepelt ez a javaslat, különösen cinikus, hogy most, ebben az időszakban fogadják el, mert a figyelem másra fókuszál a járvány miatt. – Nem tudom felfogni és nem is hiszem el, hogy ennek a törvénynek nyomán egy levéltáros munkája versenyképesebb lesz. Hogyan fog tudni biztonságosabban vagy versenyképesebben dolgozni egy levéltáros, elolvasni például egy XV. századi kézzel írt szöveget? Vagy el tudom olvasni azt a gót betűs írást, vagy nem tudom elolvasni és ezen ez a törvény nem változtat semmit – mondta.

Brenner Koloman (Jobbik) szerint hazugság, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jobb bérezést eredményez, ez csak az ágazat finanszírozásától függ. Szerinte a művészeknek ennek a törvénynek a nyomán júniustól szeptemberig nem lesz bevételük, éppen úgy, mint most a járvány miatt. Majd felidézett egy történetet egy levéltáros vezetőről, akit behívatott egy fiatal fideszes potentát és azt kérte tőle, fél oldalban foglalja neki össze, mi szükség van egyáltalán levéltárakra. Egyáltalán mi történik majd november 1-től, folytatódik a halottak napja a kultúra területén? – kérdezte.

Ungár Péter szerint kétszínű a Fidesz, mert nem vállalja fel, hogy valójában az állami szerepvállalás visszaszorítása zajlik minden téren és a piac előtérbe helyezése. A „változó piaci körülményeknek való megfelelés”, amivel a kormány indokolja a törvényt, az SZDSZ-re emlékezteti a Fidesz politikáját Ungár Péter számára. – Ma az állam az egyik legrosszabb munkáltató, ez is jellemzi a Fidesz hozzáállását – fogalmazott.

Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, amikor városában, Pécsen nonprofit kft-be szerveztek ki egy sor kulturális intézményt, és bár voltak félelmek az érintettek részéről, utólag mindenki úgy látja, jó döntés volt, a bérük is emelkedett. Szerinte az ellenzék kritikái „nemtelenek és nem igazak”.

L. Simon László volt kulturális államtitkár szerint az elmúlt években többszörösére emelkedett a kultúrára költött források nagysága. A kormány egy sor nagy kulturális beruházást végzett el részben uniós, részben tisztán magyar költségvetési forrásokból. Emellett a működési támogatások mértéke is folyamatosan nőtt. – Nem gondolom, hogy egy színésznek, egy múzeumi szakdolgozónak közalkalmazottnak kellene lennie, egy levéltáros esetében ezt érdemes később megnézni, hogy igényel-e korrekciót vagy sem, korszerűtlen, avítt rendszert szüntetünk meg kulturális területen – mondta. Szerinte a verseny nem idegen a kultúrától, a magyar kultúra szereplőinek legyen szó színházról, operáról, balettről, irodalomról, hazai és nemzetközi versenyben kell folyamatosan bizonyítania, ez a kultúra fogyasztóinak elvárása is.

Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában azt mondta, Európában Magyarország fordítja a legtöbb pénzt kultúrára, a járványhelyzetben is az első között voltak a szektorban dolgozók, akik kormányzati segítséghez jutottak. Szerinte volt egyeztetés a kulturális szereplőkkel erről a törvényről is.