Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház – írja az MTI. A változtatás értelmében az érintettek elvileg nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, de ezt a közalkalmazottak érdekvédő szervezete, az MKKSZ egyáltalán nem így látja - hiszen szerintük a státuszukat veszítők jóval kiszolgáltatottabbak lesznek a szabad piacon.
Ha nem egyeznek meg velük, irány az utca
A státusz megvonása csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit. Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is.
Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak. Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében.
A szakma véleménye sem érdekelte a kormányt
A törvénymódosítás parlamenti záróvitájában az ellenzék élesen kritizálta a törvényt. Bana Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, a kormány erőből, az ellenzék és a szakma véleményét is figyelmen kívül hagyva nyomta át a törvényhozáson a jogszabályt, minden módosító javaslatot elvetettek a kulturális bizottságban. Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, Fekete Péter kulturális államtitkár elhallgatta a szektor szereplői előtt, hogy így módosítják a közalkalmazotti törvényt, pedig más ügyekben folyt egyeztetés velük.
Versenyképesebben olvassák majd a gót betűs szövegeket?
Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter azt mondta, a közalkalmazotti státusz és jogviszony nagyobb védelmet nyújt az érintetteknek. A kormány teljesen fel akarja számolni a közalkalmazotti jogviszonyt, ennek egy fejezetét látni most. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként valóban nem zárta ki korábban Ungár Péter (LMP) kérdésére, hogy lesznek újabb csoportok, amiket hasonló változás érint majd. Hiller István szerint a kormány törvényalkotási tervében nem szerepelt ez a javaslat, különösen cinikus, hogy most, ebben az időszakban fogadják el, mert a figyelem másra fókuszál a járvány miatt.
Brenner Kolomán (Jobbik) szerint hazugság, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jobb bérezést eredményez, ez csak az ágazat finanszírozásától függ. Szerinte a művészeknek ennek a törvénynek a nyomán júniustól szeptemberig nem lesz bevételük, éppen úgy, mint most a járvány miatt. Az LMP-s Ungár Péter szerint kétszínű a Fidesz, mert nem vállalja fel, hogy valójában az állami szerepvállalás visszaszorítása zajlik minden téren és a piac előtérbe helyezése. A „változó piaci körülményeknek való megfelelés”, amivel a kormány indokolja a törvényt, az SZDSZ-re emlékezteti a Fidesz politikáját Ungár Péter számára. – Ma az állam az egyik legrosszabb munkáltató, ez is jellemzi a Fidesz hozzáállását – fogalmazott.
L. Simon a nemzetközi versennyel példálózott
L. Simon László volt kulturális államtitkár szerint az elmúlt években többszörösére emelkedett a kultúrára költött források nagysága – majd azt fejtegette, a verseny nem idegen a kultúrától, a magyar kultúra szereplőinek legyen szó színházról, operáról, balettről, irodalomról, hazai és nemzetközi versenyben kell folyamatosan bizonyítania, ez a kultúra fogyasztóinak elvárása is.
Fekete Péter kulturális államtitkár pedig azt mondta , Európában Magyarország fordítja a legtöbb pénzt kultúrára, a járványhelyzetben is az első között voltak a szektorban dolgozók, akik kormányzati segítséghez jutottak. Szerinte volt egyeztetés a kulturális szereplőkkel erről a törvényről is.
