Előbb-utóbb ellenük fordul a népharag - interjú Czutor Zoltánnal

Kommenttől rendőrségi feljelentésig jutott Czutor Zoltán. A zeneszerző, szövegíró, zenész uszításról, felelősségről, és az előadóművészek járvány miatt kialakult helyzetéről is beszélt a Népszavának.

Czutor Zoltán egy a Magyar Hang főszerkesztőjét, György Zsombort támadó műsorról szóló Facebook-posztot kommentelt: „Ezek kierőszakolják maguknak, hogy egyszer csak majd ugyanúgy kezeljük a fidesz szavazót, mint hajdanán a nyilas suhancokat, vagy az AVH-st. Meg fogják csinálni, hogy a köznép úgy is bánjon majd el velük.” Azóta több jobboldali média is úgy értelmezte, hogy akasztással fenyegette a Fidesz-szavazókat, Bayer Zsolt pedig blogján így reagált: „De addig is, ameddig elkezd majd akasztgatni a Zoli, marad a kérdés, hogy mit csináljunk vele? Szeressük jobbá, vagy verjük agyon? Nagy dilemma ez, barátaim…” Ezután Czutor Zoltán rendőrségi feljelentést tett.

Megbánta, amit írt?

Talán szerencsésebb lett volna, ha a Fidesz-szavazók helyett a műsor szerkesztőit és a médium vezetőit nevezem gyűlöletet szítóknak. Komolyan gondolom, hogy előbb-utóbb a gyűlölködéssel és a végtelenül trágár, rágalmazó, megbélyegző és kirekesztő beszédeikkel el fogják érni, hogy ellenük fordul a népharag, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem kellene megvárni azt a pillanatot, amikor már mindenkinek van olyan szerette, ismerőse, kollégája, akit nemtelenül megtámadnak és pellengérre állítanak. Félelem és aggodalom van bennem. A posztom alatti kommentjeimben is rögtön világossá tettem, hogy mire gondolok. Eszembe sem jutott, hogy így ki fogják forgatni a mondataimat.

Művészként, tehát véleményformálóként nagyobb a felelőssége egy kommentben, mint másnak?

Egy átlagembernél tízszer vagy százszor több embert meg tudok szólítani. Annál sokkal többet nem. Emiatt sokkal nagyobb a felelősségem is, de ezt abban élem meg, hogy nem maradhatok csendben az ártatlanok bántalmazásával, az igazságtalansággal kapcsolatban. És felnőtt, felelős szavazó polgárként a nem nyilvánosság előtt szereplő embereknek is van felelősségük. Az ókori görögöknél azt a felnőtt szavazópolgárt, aki nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani a város, a polisz ügyeiben, tehát a politikában, idiótának hívták. Ha nem is idiotizmus, de rettenetes felelőtlenség csendben maradni egy olyan világban, ahol harsognak az ordas eszmék, és ezeket a legkomolyabb kommunikációs apparátus támogatja minden eszközzel. Ott, ahol bevett szokás tisztességes emberek bemocskolása. György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével is ez történt.

Ez az első alkalom, amikor feljelentést tett?

Politikai támadás miatt igen.

Mi volt a határpont?

A „verjük agyon”.

Elképzelhető, hogy Bayer Zsolt és ön egy asztalhoz ülnek és megbeszélik a történteket?

Simán meg lehetne beszélni. De nem tartom valószínűnek, hogy van benne ilyen szándék.

Érzékel durvulást a közbeszédben?

Igen. Épp amiatt, hogy a televíziós vitaműsorokban, amelyeket hagyományosan kultúremberek készítettek, mostanra teljesen elfogadottá vált a legmocskosabb rágalmazó beszéd és a trágárság. Ez jel is, a pánik jele. Ha tényleg meggyőződésük lenne, hogy megvan a kényelmes többségük, akkor elegánsan, végtelen nyugalommal hátradőlnének és mértéktartóan beszélnének harc helyett.

A kormányfő is harcról beszél.

Aggodalmat kelteni az emberekben és igényt teremteni egy harcos vaskezű vezetőre - nem kell nagyon visszamenni a történelemben a példáért.

Mennyire befolyásolja Magyarországon a művészi karriert a politikai szimpátia?

Sajnálatos módon az aktuális ellenzék itt sosem kapott tisztességes lehetőséget arra, hogy kifejtse a véleményét, többek között ez is okozta azt a földindulás szerű változást, ami 2010-ben bekövetkezett. Miért nem szólalhatott meg 2010 előtt a köztévében mondjuk egy goj motoros? Legfeljebb azt mondtuk volna, hogy nem értünk egyet vele. A Fidesz uralta köz- és kereskedelmi médiában pedig semmilyen megszólalási lehetősége nincs annak, aki akárcsak kérdéseket tesz fel, vagy aggodalmát fejezi ki, és akkor még nem is jutottunk el odáig, hogy harcosan támadja a kormányt. Az egyetlen országos könnyűzenei rádióban - ami a közrádió része - évek óta senki nem jelenhet meg a zenéjével, aki egy kicsit is ellenzéki. Emiatt is alakult úgy, hogy vannak előadók - és lassan hiába nem szeretnék, én is ilyenné válok -, akiknek előadásán megjelenni politikai demonstráció.

Sorolja magát valamelyik politikai oldalhoz?

Bármikor bekövetkezhet az, ami a Fidesszel, hogy egy párt két év alatt homlokegyenest megváltoztatja az általa képviselt értékeket. Ezért nem pártok, hanem értékek mellett kötelezem el magam. Kicsit baloldali vagyok, keresztényi megfontolásokból, mert a szegények és elesettek támogatása az egyik legfontosabb keresztényi princípium. Kicsit liberális vagyok szintén keresztényi megfontolásokból, mert az egyén szabad akaratának érvényesülése és önrendelkezési joga szintén nagyon fontos keresztényi princípium. Konzervatív is vagyok, a magyar kultúrában nőttem fel, abban dolgozom. Nagyon erősen fogalmazok a dalszövegeimben és egyéb megnyilvánulásaimban is, de soha nem a destruktivitás, hanem a figyelemfelhívás a célom.

Az egyik önt támadó cikkben egy 2014-es Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) nyert pályázat teljesítését kérik számon.

Alkotói pályázat volt. A Filmjus támogatta a Devla könyve című film szinopszisát és az abból készült treatmentet. A filmhez elkészültek dalok, az NKA el is fogadta azokat. Arról nem tehetek, hogy a film elkészítését már nem támogatta a Filmjus.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület nyújtotta támogatással kapcsolatban Majka nemrég felháborodását fejezte ki, mondván: a szociálisan nem rászorulók kaptak pénzt a háttérdolgozók helyett.

Az Artisjus társszervezete az Artisjus alapítvány. Az alapítvány kapja a jogdíjaink 10 százalékát. Ez a pénz azt szolgálja, hogy ha a befizetők bajba kerülnek, legyen miből támogatni őket. Hétszázan pályáztunk és nagyjából négyszáz szerző kapott támogatást. Az elbírálás szempontja nem a szociális helyzet, hanem az volt, hogy a jelentkező milyen bevételektől esik el, és az utóbbi években mennyi pénzt tett az alapítványba. Vérzik a szívem a háttéremberekért, de ennél az alapítványnál nem voltak jogosultak a pályázásra, tehát szó nincs arról, hogy előlük veszünk el pénzt. És ezt pontosan tudja Majka is.

A színházi szakmában jött létre alap a háttérdolgozóknak. A könnyűzenei szakmában van ilyen?

Nem tudok róla. De itt az ideje, hogy létrehozzuk, és én jó szívvel fogok befizetni.

Európában mentőcsomagok készülnek a kulturális szférának. A magyar mentőcsomaggal kapcsolatban egyeztet a kormány a szakmai szervezetekkel?

Amennyire én tudom, egyáltalán nem. Az elkülönített, a más európai országokéhoz képest mosolyogni valóan kicsi, százmillió forintos csomagból a könnyűzenészeké fölött a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum diszponál. A zenekarom és a kiadó is pályázott. Ha kapunk támogatást, akkor kijelenthető, hogy - ahogy egyébként normális lenne - a politikai preferencia nem játszott szerepet. Ha nem, akkor egyértelmű, hogy pofára ment az osztogatás.

Mennyi időt tud kihúzni fellépés nélkül?

Három-négy hónapot. És ezzel nagyon jól állok a zenészkollégák között.

Mi az első fellépési dátum a naptárában?

Augusztus 20.-ra már kaptunk meghívást. Életem legerősebb tavasza lett lesöpörve az asztalról, 30 fellépésem maradt el. Ezeket próbáljuk újraszervezni, de nagyon nagy a bizonytalanság. Az, hogy augusztus 15-ig nem lehet ilyen rendezvényt tartani, még nem jelenti azt, hogy augusztus 15. után lehet. A koronavírusjárvány miatti korlátozó intézkedések legsúlyosabban az előadó és alkotóművészeket érintik, hiszen azok az események valósulhatnak meg utoljára, amelyekből mi élünk.

Tart online koncerteket?

Próbáltam, de felhagytam vele. Látva mások szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb házikoncertjeit arra gondoltam, hogy nyilván az enyém is ilyen, ahhoz pedig nincs kedvem. Ráadásul sokan elkezdték írni a „maradj otthon” dalokat. Én pedig nem ezt, hanem azt akarom, amit a Tankcsapda énekel:

„Le az utcára, ki a térre,

Senki se lökhet félre.”