Előfizetés

MVM-ügy: nincs börtönben Szász András

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.05.25. 08:00
A Kocsis-perként elhíresült tárgyalássorozaton a vádlottak csak elvétve jelentek meg, volt akit ügyvédje képviselt
Fotó: Csortos Szabolcs
A Kocsis-perben fél éve jogerősen rá kiszabott letöltendő ellenére máig nem kezdte meg büntetését a kalandos múltú Szász András. Az okok ködösek, a rendőrség nem lépett.
A Kaposvári Törvényszéknek nincs tudomása arról, hogy Szász András elítéltet a büntetés-végrehajtás (bv) befogadta volna - közölte lapunk megkeresésére Vadócz Attila szóvivő. Mivel a bv-nek tájékoztatnia kell a bíróságot a büntetés megkezdéséről, Szász András eszerint nem kezdte meg a rá fél éve jogerősen kirótt három éves börtön letöltését. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál (BVOP) adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkoztak. Igaz, márciusban még tolmácsolták, hogy az első rendűként elítélt Kocsis István lapunknak nem kíván nyilatkozni. Ez is valószínűsíti, hogy Szász András nincs náluk. Ez újabb titokzatos fejlemény az évtizedes ügyben, melynek során bebizonyosodott, hogy Kocsis István, aki 2005 és 2008 között vezérigazgatóként irányította az MVM Magyar Villamos Műveket, társaival együtt több mint tízmilliárd forinttal károsította meg az energiaholdingot. Az esetek jó részében az állami csoport rendre Szász Andráshoz köthető, titokzatos, offshore-szerű cégeknek fizetett, miközben utóbbi vezérigazgatói tanácsadóként is javadalmazást kapott. Az offshore-ok ígéreteiket nem teljesítették és a pénz nagy részével sem számoltak el. Az MVM adakozási vágyára jellemző, hogy egy utolsó, ötmilliárdos kifizetést csak a jogerős ítélettel sikerült kisiklatni. Míg az első fok Szász Andrást (az első és a megismételt eljárásban is) két év felfüggesztettre ítélte, addig tavaly márciusban a másod fokon eljáró Pécsi Ítélőtábla sikkasztásban és hűtlen kezelésben bűnsegédnek találva, pénzmosást is rábizonyítva büntetését 3 év letöltendőre növelte. Ez a Kúria tavaly november végi döntésével jogerőssé vált. Kocsis István a sikertelen halasztási kísérletek után március közepén tényleg bevonult. Igaz, Magyarország legkényelmesebb bv-intézetében, a kecskeméti "parkettásban" kapott helyet, amit - miként azt feltártuk - egy helyi panelgarzonba költözéssel biztosított be.
A 70 éves Szász András ismereteink szerint betegségeire hivatkozva szintén kért halasztást és kegyelmet. Az utóbbi tárgyalásokról ügyvédje is megrendült egészségi állapotára hivatkozva mentette ki. Ez ugyanakkor nem jelent kibúvót a börtön alól. A BVOP kérdésünkre korábban leszögezte, hogy betegségek kezelésére maguk is alkalmasak. Mások szerint ilyenkor - a halálon kívül - csak az jelenthet akadályt, ha már a mozgatás is életveszélyes, vagy ha az illető végstádiumos állapotú, de erről orvosszakértő dönt. Szász András egy ismerőse ezek egyikét se zárta ki. Többektől viszont úgy tudjuk, hogy míg a halasztást elutasították, a kegyelmi kérvény még él. Bár a köztársasági elnök hivatala konkrét ügyekben nem ad tájékoztatást, tudvalévő, hogy ez nem befolyásolja a büntetés megkezdését. Akadt, aki szerint az üzletember március végén kapott is behívót és már tölti - a harmadolást beleszámítva két éves - börtönbüntetését. Szász András jelenlegi tartózkodási helyéről megoszlanak a vélemények. Magyar cége nincs, a hazai adatbázisban szereplő utolsó "lakcíme" barcelonai, de kért már leveleket Ibizára és a Kajmán-szigetekre is. Köthető hozzá - egyaránt ködös hátterű, offshore-szerű, esetenként a Panama-aktákban is megjelenő - ciprusi, luxemburgi, panamai, olasz, spanyol, holland és osztrák cég is. Egy ismerője úgy tudja, Szász András jelenleg "Izraelben lehet". Forrásunk arra a  mozzanatra is felhívta a figyelmet, hogy a másod- és harmadfok az elsőtől eltérően nem tiltotta el Szász Andrást a cégigazgatói tisztségektől. Ez pénzmosásban bűnösnek talált "üzletemberek" esetén aggályos lehet. Ha Szász András netán meglépett volna az igazságszolgáltatás elől, körözni kellene, de ennek sem leltük nyomát a rendőrségi adatbázisban. A rejtélyek ugyanakkor Szász András kalandos múltja tükrében érthetőbbé válnak. Az üzletember a rendszerváltás előtt a bolgár hírszerzéssel kapcsolatba hozott Intranszmasnál dolgozott, majd egy osztrák kereskedő képviseletében kiterjedt orosz, német és közel-keleti összeköttetésekre tett szert. A 90-es évek derekán, az orosz államadósság-lebontás körül keringő üzletemberek között tűnt fel. Ehhez kötődik az első nagyobb botrány: cége, a Nádor-'95 a hazai titkosszolgálatok számára államilag garantált hitelből lehallgatóberendezések szállítását vállalta, ám jórészt nem teljesített és a pénznek is lába kélt. Az ügyben elfogatóparancsot adtak ki ellene, ám a nyomozás később kurtán-furcsán megszűnt, így el sem ítélték. A Heti Válasznak később úgy emlékezett, nem elmenekült, csak időlegesen külföldre helyezte székhelyét, de visszatért. Amiként az Index, az Átlátszó és a - NER-esítés előtti - Origo korabeli tudósításaiból kiderül, neve egyaránt felmerült az olajszőkítés vagy a volt NDK állampárti pénzeinek tisztára mosása kapcsán éppúgy, mint Postabankkal vagy épp Máté László elhunyt egykori MSZP-pénztárnokkal kötött zűrös üzletekben. 2003-ban pedig Bécsben a K&H-ügy kipattanása miatt épp szökésben lévő Kulcsár Attila álbrókerrel kávézott. "Kérdés", ezek után Kocsis István az MVM vezérigazgatójaként miért épp tőle várt a állami energiacég külföldi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat, illetve tette lehetővé közpénzek kifizetését az általa képviselt, lenyomozhatatlan társaságoknak. "Alapos" munkájukra jellemző, hogy ez idő tájt az egyik Szászhoz köthető spanyol vállalkozással üzleti kapcsolatban állt az MVM későbbi, a második Orbán-kormány alatti elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba családi cége is. Szász András és üzleti köre Kocsis István 2008-as eltávolítása és az MVM-botrány kitörése után az FTC focis cégét és ingatlanait megvásárló, majd 2011-ben dicstelenül távozó Kevin McCabe körül is feltűnt. Az utolsó hozzá köthető magyar társaság az - offshore-szerű holland kézen lévő, patinás Andrássy úti rezidenciájukból nyolc éve cégtemető-gyanús címre költöztetett - Esplanade nevű ingatlanvállalkozás, amit 2012-ig vezetett. 2013-ban a bíróság előtt szenvedélyesen védte igazát, de azóta valóban nem találtunk részletes nyilatkozatot tőle. A tippek tehát onnantól, hogy akár el is hunyhatott, odáig, hogy Izraelben pihen, meglehetős szerteágazók. Szász Andrást az őt a büntető ügyben képviselő ügyvéden keresztül kerestük, aki elhárította érdeklődésünket.

Nehezen szakadó szálak

Csak március végén, tényleges börtönbe vonulása után két héttel tették ki a Csányi Sándor OTP-vezér áttételes tulajdonában lévő Csányi Pincészet igazgatóságából Kocsis Istvánt - derül ki a cégiratokból. Pedig a volt MVM-vezért novemberben jogerősen öt évre eltiltották a vezető tisztségek betöltésétől is. A nyilvános iratok szerint az eljárást nem Kocsis, a társaság vagy a tulajdonos, hanem a felügyeletet ellátó cégbíróság kezdeményezte. Lapunkat ugyanakkor mind az OTP, mind a borvállalkozás biztosította afelől, hogy törvényesen járnak el. Mint megtudtuk, a büntetőtanács ilyenkor nem tájékoztatja hivatalosan az eltiltásról az érintett szerveket. Az esetleges összeférhetetlenségeket a cégbíróságnak saját hatáskörben kell kiszúrnia. Csányi Sándor és Kocsis István kapcsolata szintén a 90-es évek közepére nyúlik vissza. Ekkor utóbbi az állam képviseletében - voltaképp az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos ellenében - megakadályozta, hogy Soros György részesedést szerezzen az OTP-ben. Erre mostanság Orbán Viktor is sűrűn emlékeztet. Kocsis István azóta egész 2016-ig az OTP igazgatóságában ülhetett. Igaz, tagságát az utolsó négy évben már felfüggesztették. Ezalatt viszont évekig az OTP-csoport egy bankjánál lehetett (cégjegyzésre nem jogosult) igazgató. A bank tavaly év végi közlése szerint Kocsis István akkor már nem állt csoportjuk alkalmazásában.

Szárnyalás után zuhannak a húsárak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.25. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés mellett fagykár, aszály, afrikai sertés pestis és madárinfluenza is sújtja a hazai gazdákat. A támogatás itt is késik.
Ki emlékszik már arra botrányra, amit az egyik piaci baromfiárus okozott a 2800 forintos csirkemellfilével? Ma jó, ha 1500-ért el tudja adni. De véget ért sertéshús árának megállíthatatlannak tűnő emelkedése is, és a csúcson túljutva, megindult lefelé. A zöldség és a gyümölcs még tartja magát, s ezek húzzák fölfelé az élelmiszerárakat. Amiben nincs különbség az ágazatok között, az az, hogy bajban vannak. A kormány a koronavírus megjelenésekor jó ideig úgy vélte, az agráriumot nem, vagy sokkal kevésbé érintik a járvány hátrányos hatásai, mint az ipart, a szolgáltatást. Nem így történt. Végül csak május elején született döntés arról, hogy a mezőgazdaság szereplőinek is kidolgoznak egy 25 milliárd forintos segély csomagot. A Központi statisztikai Hivatal legfrissebb, 2018-as adatai szerint a mezőgazdaságnak 2720 milliárd forint volt a teljesítménye és 4,8 százalékkal járult hozzá GDP-hez. A nagyságrend érdemben tavaly sem változott, tehát jóindulattal is az ágazat teljesítményének alig 1 százalékát szánja a kormány a mentőprogramra. A program kicsit elkésett és a teljes agrárágazat számára valószínűleg nem lesz elegendő – nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Leginkább a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek és sertéstartóknak van szüksége érdemi és gyors beavatkozásra. Más ágazatok esetében is a szociális hozzájárulási adókedvezmény, munkáltatók által fizetett közterhek elengedése, foglakoztatási támogatás nyújtása jelenthetne segítséget. Egyelőre ezek a támogatások többnyire csak az iparban és a szolgáltatásban igényelhetők, igaz, az érintett ágazatok szerint meglehetősen csekély eredménnyel. A MOSZ még március végén javasolta, hogy átmeneti jelleggel el kell törölni az idény és alkalmi munkához kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségeket. Ez azonban már eső után köpönyeg lenne például az eper-, vagy a spárgatermesztőknek. Még nem késő mentesíteni a bajba jutott kistermelőket az adófizetési kötelezettség alól, fel kell gyorsítani a kifizetéseket, fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, a Vidékfejlesztési Program visszamaradt, több mint 70 milliárdos forrásait diszkriminációmentesen, azonnal meg kell hirdetni. Idén a mezőgazdaságra csőstül szakadt a baj, a koronavírus, az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a fagykár és a fenyegető aszály. Becslések szerint csak a fagykár több mint 15 ezer hektár gyümölcsösben, elsősorban a kajszi és őszibarackban, helyenként 70-100 százalékos virágkárt okozott. A termesztők egy része termés és jövedelem nélkül marad. Az ültetvény fenntartása azonban jelentős összegeket emészt föl - jelezte a MOSZ. A sertéságazatot az afrikai sertéspestis, illetve az idegenforgalom, a vendéglátás és a közétkeztetés tetszhalála sodorta nehéz helyzetbe. A sertéshús folyamatos emelkedése megtorpant, majd március eleje óta 25-30 százalékkal csökkent. Ebben szerepet játszott egyebek mellett az is, hogy hasonló okok miatt az uniós versenytársaknál is jelentős készletek halmozódtak föl, s mindenki igyekszik megszabadulni a fölöslegtől. Így a magyar piacokra is olcsó sertéshús érkezik – figyelmeztetett Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A hazai termelőket segíthetné, ha a rendeletnek megfelelően a 200 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltokban kitennék a húsokra a származási országot jelölő zászlócskákat és akkor a vevő dönthetné el, hogy a magyar, vagy a külföldi, gyakran ezer kilométerről érkező terméket vásárolja-e meg. A VHT titkára szerint a jelölést és annak valóságtartalmát a hatóságnak kellene ellenőrizni. Sok más országhoz hasonlóan nálunk is támogatni kellene a hűtőtárolást, hiszen a készletek növekednek. Ez egyébként lenyomta a felvásárlási árakat is, és míg az élősertés felvásárlási ára kilónként még néhány hete is 550-600 forint volt, mára ez 400 forintra, sőt, az alá zuhant. A szakemberek szerint sok termelő már önköltség alatt kínálja a jószágot. A tárolási költségeket pedig akkor is fizetnie kell a gazdának, ha értékesítési gondjai vannak. Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az új intézkedések tartalmáról, a szükséges tudnivalókról a Magyar Államkincstár is folyamatosan tájékoztatni fogja az ágazat szereplőit. Egyelőre az érintettek erre várnak. Az idő pedig sürget. 

Támogatás-felosztás

A Népszava május 20-án küldött kérdéseire ugyan lapzártáig nem érkezett válasz az Agrárminisztériumból, ám május 22-én közleményt jelentetett meg honlapján a szaktárca, benne a részben válaszolva kérdéseinkre, amelyekben a válság miatt az ágazat várható támogatásáról kértünk információt. A közlemény szerint a kormány  a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére  a Gazdaságvédelmi Alap terhére 25 milliárd forintnyi támogatási programot dolgoz ki. A mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik. A támogatási program első – június végétől két héten keresztül tartó - kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartóknak 3 milliárd forintos, a sertéstartóknak 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazatnak 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos keret.Augusztus első felében nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatoknak mentőövet jelentő 1,8 milliárd forintos keretű támogatási konstrukciók. Mindezekről a rendeletek a következő hetekben jelennek meg. 

Kevés a friss pénz a támogatásban

 A koronavírus járvány a mezőgazdaságban elsősorban a szállodáknak, vendéglőknek szállító és a közétkeztetésben érdekelt cégeket ütötte meg – válaszolta a Népszava kérdésre Raskó György agrárközgazdász, lajoskomáromi agrárvállalkozó.  Mely szegmensek váltak a járvány gazdasági áldozatává?  Sajnálatos, hogy éppen egy igényes, nem tömegterméket előállító termelői kör a legnagyobb vesztese a járványnak.  A magas minőséget előállító, és a hoteleknek, éttermeknek közvetlenül beszállító zöldség-, gyümölcstermesztők, pincészetek, és főleg a víziszárnyas tenyésztők körében kézzel fogható és mérhető a kár.  Volt-e egérút a számukra? A bevétel elmaradása, illetve ha romlandó terméket állítottak elő, rákényszerültek arra, hogy jóval a korábbi árszint alatt értékesítsék a termékeiket. Ezeknél a cégeknél szerintem összességében több milliárdos veszteséggel kell számolni. Miért csökkent a sertés felvásárlási ára, amikor még néhány hete az afrikai sertéspestis okozta hiány magasba lökte az árakat? Ugyanazért, amiért több más ágazat esetében is történt. Az idegenforgalom gyakorlatilag megszűnt, a vendéglátás is, így a kereslet alaposan lecsökkent, a készletek nőttek. A hazai árakat amúgy a árutőzsde mozgatja, s az nagyot esett. Az első negyedévben még a 600 forintot is meghaladta az élő sertés kilója, most 400 körül mozog. Sok termelőnél már az önköltséget sem fedezi ez az összeg. Számít csődhullámra? Nem. A korábbi ár kiugró volt. Aki jól sáfárkodott a többlet bevétellel, az megúszhatja a járvány időszakát nagy bukta nélkül és kihúzhatja addig, amíg a turizmus is újraindul, hiszen a vendéglátás már ébredezik. A nagyobb kereslet feljebb húzz majd az árakat. Az pedig a kezünkre játszik, hogy a takarmányárak is lejtmenetbe kapcsoltak. A kukorica felvásárlási ára is esett, mert a bioetanolkereslet drámaian csökkent. Az exportőröknek viszont sokat segített a gyenge forint. A bajba jutott termelőkön segíthet a kormányzat 25 milliárd forintos mentőcsomagja?  Csepp a tengerben. Ráadásul a nagy része nem új forrás, hanem a termelőknek járó kifizetéseket hozzák előrébb. De plakátokon jól eladható szöveg. Más ágazatokban sem sokat lendített. Bezárt majd’ 1500 kisbolt, több tízezer vállalkozó pedig tönkre ment. 

A hétvégén a piacokon és a boltok húspultjainál a csirkemell kilója 1100–1500 forint körül mozgott. A többi ár is lefelé szállt
Fotó: Béres Márton / Népszava

A legnagyobb vesztes a baromfi ágazat

A baromfiágazatot a koronavírus járvány mellett a H5N8-as madárinfluenza járvány is sújtja. Európában a koronavírus miatt leállt az idegenforgalom, a vendéglátás és a közétkeztetés. Az ágazat forgalma mintegy 25 százalékkal esett vissza. Ez pedig egy relatív túltermelést okozott – mondta a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. A csirkehús szegmensben ez nagyjából 20 százalékos áresést idézett elő. Az árcsökkenés sem gerjesztett azonban nagyobb keresletet. Az unióban jelenleg 500 ezer tonna fagyasztott baromfihúskészlet halmozódott fel és tovább nő. Magyarországon is ezek a tendenciák érvényesültek, s 25 ezer tonna fagyasztott készlet nyomja a piacot. Mindezek 15 százalékos termelés csökkenést okozhatnak. Eközben jelentős brazil, thaiföldi, ukrán import keseríti tovább az uniós és a magyar termelők életét. Az ágazat kérésére Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottságnak javasolta ennek az importnak ideiglenes felfüggesztését, vagy legalább a mennyiség újragondolását. Eközben a madárinfluenza miatt Japán, Dél-Korea és több arab ország regionális, vagy országos behozatali tilalmat rendelt el. Ez is növeli a készleteket. A nagyrészt exportra termelő víziszárnyas telepeket - főleg a dél-alföldi régióban - érintette a legsúlyosabban a járvány. Míg a 2016-17-es időszakban 3,2, a mostani járvány miatt a kényszer levágott állatok száma elérheti az 5 milliót, s 90 százalékuk liba, kacsa. A koronavírus az exportot tette tönkre, a madárinfluenza mellékhatásaként több nagy vágóhíd-feldolgozó üzem is leállt. A BTT számításai szerint az ágazat a hazai élelmiszeriparnak 15-17 százalékát adja. Ha a kormány arányosan osztja el a 25 milliárdos csomagot, a baromfi ágazatnak 4 milliárdos szelet juthatna, ám egyelőre nincsenek információink az elosztás részleteiről – tette hozzá Csorbai Attila. A BTT javasolta az agrártárcának a magántárolás, a relatív túltermelés lassításához a keltetőtojás megsemmisítés, a korai szülőpárkivágás támogatását. Várják a visszajelzést. A veszélyhelyzeti korlátozások enyhítése, a járvány kifulladása az idegenforgalomban és vendéglátásban jelentkező keresletben optimista becslések szerint augusztusra érheti el a korábbi időszak 50 százalékát és év végére a 100 százalékot.   

Itthon fialtatják a pénzüket az oligarchák

Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.24. 21:39

Fotó: Shutterstock
Az elmúlt 30 évben soha nem volt olyan alacsony mértékű magyar milliárdosok vagyonkivitele, mint 2020-ban – állítja elemzésében a Blochamps Capital privátbanki szolgáltató.
Éves szinten 100 milliárd forintnál is kevesebb privát pénzt áramoltat át a határokon a gazdasági elit. Ez az összeg a csúcson, 2012-ben megközelíthette a 400 milliárd forintot is. A következő években még tovább csökkenhet a határokon átnyúló privát vagyonáramlás, ami elsősorban a jelentősen fehéredő hazai gazdaságnak és a kedvező hazai befektetési adókörnyezetnek tudható be. Egyre kevesebb vagyonos visz összességében egyre kevesebb pénzt a határokon túlra. Míg a 2012-es devizaválság időszakában néhány ezer eurót is megérte sok tízezer honfitársunknak külföldi számlákon elhelyezni, addig most főként a Top1000 leggazdagabb végez vagyontranszfert - igaz, ők lényegesen nagyobb összegeket áramoltatnak - mondja Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója. Megváltozott a vagyonáramlás motivációja is: már nem csupán az adóoptimalizáció és a földrajzi diverzifikáció szándéka hajtja a folyamatot, hanem az is, hogy egyre több vagyonos fektet külföldi vállalkozásokba. A becsült fekete- és a szürkegazdasághoz köthető vagyontranszfer összege is visszaesett az elmúlt években. Összesített arányuk azonban a teljes vagyonkiviteli egyenlegben a lanyhuló privát kiutalások miatt mégis enyhén nőtt és 50-70 százalék körüli szinten stabilizálódott. Magyarországon 1994 és 2004 között elsősorban a privatizációból és alkalmi bevételekből származó összegeket vitt külföldre egy szűk eleit. A kétezres évek közepén a vagyontranszfer éves összege 200-300 milliárd forintra nőtt, majd 2012-ben rekordszintre ért. Ekkor csaknem 400 milliárd forintnyi vagyon áramlott a határokon át. A folyamatban meghatározó, hogy ezekben az években a hazai – kormányközeli - gazdasági elit a korábban népszerű külföldi tőkepiaci befektetések helyett inkább a magyarországi reálgazdasági befektetésekre koncentrál, talán nem mellesleg a kormányzat belföldi piacszerzést nyíltan preferáló elvárásától – olvasható az elemzésben.