oktatás;egészségügy;költségvetés;nyugdíjak;2021;

Hadigazdálkodás jön 2021-ben

Dráguló állam, csökkenő egészségügyi-, stagnáló oktatási-, és növekvő nyugdíjkiadások, az önkormányzatok ellehetetlenítése, megugró fegyverbeszerzések – ez a jövő évi gazdaságvédelmi költségvetés terve.

A kormány kedden benyújtotta a 2021-es költségvetés tervezetét a parlamentnek, ebben jövőre 21 951 milliárd forintos kiadással számol, ami 787 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal több az idei tervekhez képest. Mivel mindezt három százalékos várható inflációval tervezte meg a kormány, így a kiadások reálértéke 0,7 százalékos növekedést takar, ami szerény lehetőségekre utal egy évvel a választások előtt. Pedig a kormány az idei 3 százalék körüli visszaesés után jövőre már 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A költségvetés szerkezetét látva maradt a hadigazdálkodás: minden érdemi költségvetési kiadást a kormány  a gazdaságvédelmi alapba pakolt bele, ami rontja a költségvetés áttekinthetőségét. Például a Budapest-Belgrád vasút eltűnt a büdzséből, pedig tovább épül, de a gazdaságvédelmi kiadások között szerepel a paksi bővítés 115 milliárdja, a modern városok vagy a modern falvak program is, vagyis ebbe az alapba csomagolta össze a kormány a költségvetés szokásos fejlesztési kiadásait.

A hadigazdálkodás annyiban is maradt, hogy 2021-ben is folytatódik az önkormányzatok sanyargatása: a tehetős önkormányzatoktól idén 43, 2021-ben már 160 milliárd forintot vonnak el. De a költségvetés járvány elleni alapjába – mert ez is megmarad –, kerül az önkormányzatok 87 milliárd forintos gépjármű adója is. A költségvetés legnagyobb nyertesei a honvédség fegyverszállítói lesznek, ugyanis a honvédelmi kiadások 28 százalékkal emelkednek, ebből a szempontból is marad a hadigazdálkodás.  

A jövő évi költségvetés tervezetében a jóléti kiadások az idei terveknél 5,8 százalékkal lesznek magasabbak, ám a számokkal trükközik a kormány, ugyanis ezek az idei büdzsé eredeti tervéhez mért számok, nem pedig annak teljesüléséhez, azaz a várható költésekhez viszonyították. A Költségvetési Tanács elemzéséből tudható, hogy az egészségügy kiadásai az idei várható költésekhez képest alig 0,7 százalékkal emelkednek – vagyis reálértéken jelentősen csökkennek, amit a Tanács azzal magyaráz, hogy idén több száz milliárd forintnyi egyszeri egészségügyi kiadás lesz a járvány miatt, ami jövőre nem ismétlődik. Mindez persze nem derül ki a kormány által a parlament elé terjesztett törvényjavaslatból, ugyanis nem közlik sem a képviselőkkel, sem a közvéleménnyel, hogy milyen 2020-as bázison tervezték meg a jövő évi költségvetést. A kormány által prezentált számokból az látható, hogy az egészségügyi kiadások nyolc százalékkal emelkednek. Ezen belül viszont az látható, hogy a háziorvosi és a fogorvosi ellátásokra szánt pénz még csökken is 2020-hoz képest, vagyis egyelőre semmi nem látszik a nagy egészségügyi reformkészülődésekből.

Az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet: jövőre 2228 milliárd forintot szán erre a célra a kormány, ami 78 milliárd forinttal, illetve 3,7 százalékkal több az idei előirányzatnál, vagyis reálértéken 0,7 százalékkal nőnek a kiadások. Erről szintén nem lehet azt mondani, hogy az oktatást a kormány kiemelt ágazatként kezelné. Jelentősen, 30 százalékkal emelkedik a munkanélküli ellátásokra szánt összeg, ami a válság következtében megugró állástalan tömeg miatt teljesen indokolt, a nyugdíjkiadások pedig kilenc százalékkal lesznek magasabbak. A nyugdíjak év elején várhatóan három százalékkal emelkednek, ám 2021-ben plusz egyheti nyugdíjat fizet az állam, sőt ha összejön a 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés akkor nyugdíjprémium is lesz – ezt már Varga Mihály pénzügyminiszter mondta a parlamentből közvetített online sajtótájékoztatóján.

A kormány a benyújtott számok szerint az államadósság-kezelés kiadásain igyekszik spórolni, de stagnálnak, vagyis reálértéken csökkenek a környezetvédelem kiadási, és hosszú idő után mérséklődnek a sportkiadások is. A sport és szabadidős tevékenységekre 2021-ben 310 milliárdot szán a kormány, ami 50 milliárdos, illetve 14 százalékos csökkenés 2020-hoz képest. Persze mindez csak terv, a kormánynak továbbra is megmarad a joga, hogy akár több száz milliárd forintos átcsoportosításokat hajtson végre év közben.

Jövőre már többet költhetnek az emberekAz idei 3 százalékos visszaesés után jövőre a kormány 4,8 százalékkal gazdasági növekedést vár, mindezt három százalékos infláció mellett. A bérek az idei 5,7 százalék után jövőre már 6,9 százalékkal nőhetnek, ebből a versenyszférában 7, a közszféra 6,3 százalékos lehet a bővülés. A foglalkoztatás idén még 1,8 százalékkal csökken (ebből a versenyszférában 3,3 százalékkal), ám 2021-ben már 1,6 százalékkal nőhet dolgozók száma, amiből a versenyszéfre két százalékos növekedéssel veheti ki a részét – míg a közszféra létszáma az idei kis növekedés (közmunka) után stagnál. A növekvő foglalkoztatás és a béremelések következtében a lakosság fogyasztás jövőre már 3,6 százalékkal növekedhet, ami érdemi előrelépés az idei 0,9 százalékhoz képest, de még nem éri el a tavaly mért 5 százalékos bővülést.   

Egy mondatban:

  • A Fidesz nem tanult semmit a koronavírus-járványból, ami megmutatta, hogy hatalmas lyukak tátonganak a magyar szociális ellátórendszeren, és ez érdemi beavatkozás nélkül szociális katasztrófához vezet – Tóth Bertalan, MSZP elnök.

  • A városliget lebetonozása, újabb üresen kongó budapesti stadion építése és kínai pusztavasút helyett valódi értékteremtő beruházásokra lenne szükség - véli Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.

  • Kivéreztetés – nagyjából ezt jelenti a kormány költségvetési megszorító javaslata az önkormányzatok számára – Karácsony Gergely főpolgármester.

  • Feléli a jövőt a kormány költségvetése - Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke.