Előfizetés

Szijjártó és Dzsudzsák együtt szurkolt a Puskásban a zártkapus Magyar Kupa elődöntőn

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 08:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A politikus és a válogatott futballista is szerepelhetett az MLSZ „nélkülözhetetlenek” listáján.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dzsudzsák Balázs válogatott labdarúgó a Puskás Aréna zárt kapui ellenére bejutott a Magyar Kupa elődöntőjére, a keddi Honvéd–MTK futballmérkőzésre – szúrta ki a 444.hu a fideszes politikus Facebook-oldalán. A Szijjártó által kitett fotón rajta kívül a jelenleg itthon tartózkodó sportoló, az arab emírségekbeli Al Ain FC játékosa és két gyermek látható a koronavírus-járvány miatt még üres 67 ezres stadionban. A Magyar Kupa elődöntőjébe egyébként a Honvéd jutott hosszabbítás után, tizenegyesekkel. A portál felidézte, hogy Szijjártó nagy Honvéd-szurkoló, valószínűleg könnyedén kerülhetett fel azon kiválasztottak listájára, akik a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) rendelkezései alapján mégis a nézőtéren követhették a zártkapus meccs eseményeit. A Budapest Honvéd új ügyvezetője ugyanis az a Kun Gábor, aki korábban Szijjártó futsalos csapattársa volt, majd a külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgató-helyettese lett.
Az MLSZ járványügyi szabályai szerint jelenleg a mérkőzéseken a nézőtéri zónába „a média munkatársai, stadionüzemeltetők, nélkülözhetetlen kiszolgáló személyzet, valamint a klubvezetők és szponzorok képviselői léphetnek be, előre összeállított lista alapján.

A 444.hu szerint Dzsudzsák Balázs baráti viszonyt ápol a külügyminiszterrel. Dzsudzsákot a külügy hozta haza Dubajból egy mentesítő járattal hét másik magyarral együtt. A focistáról ekkor derült ki, hogy diplomata útlevele van, majd 14 napos karanténba vonult, ám egy az Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára kitett fotó szerint Dzsudzsák előbb elhagyta a vesztegzárat egy budai kávézó kedvéért.

Karbantartásban igencsak bőkezű az OKF

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.27. 08:00

Fotó: Jani Martin / Népszava
A járvány idején emelte meg jelentősen, mintegy 70 százalékkal a járműparkja karbantartására szánt költségkeretet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tudta meg a Népszava.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) legutóbb 2016-ban írt ki tendert járművei javítására, a műszaki vizsgák és biztosítói kárügyintézések bonyolítására, valamint a tűzoltók légzőkészülékeinek karbantartására. Csak a szintén állami BM Heros LEK Logisztikai Ellátó Központ Kft. pályázott, és simán nyert. 2016. május 12-től négy évre szóló, 7,75 milliárdos keretösszegű megállapodást kötött a céggel az OKF. Ez a szerződés az idén május 12-én járt volna le, ám - ahogy az uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből kiderül  - a megállapodás határidejét kitolták június 30-ig, a keretösszeget pedig 8,18 milliárdra emelték. Ez azt jelenti, hogy a bő másfél hónapos hosszabbítás idejére 431 millió forintot fizetnek ki. Ez időarányosan meglepően nagy összegnek tűnik: a korábbi átlagosan havi 161 millió forint helyett most 280 millióba kerül ez a munka, ami több mint 70 százalékos emelésnek számít. A május 15-én bejelentett szerződésmódosítás indoka is felvet kérdéseket. A katasztrófavédelem a közbeszerzési dokumentumban azzal magyarázta a lépést, hogy azt az „előre nem látható és jelentős többletterhet jelent az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása”  tette indokolttá. Az indoklásnál az OKF említ egy március 11-i kormányrendeletet is, aminek 7, passzusa szerint a honvédségnek, a rendőrségnek és katasztrófavédelemnek részt kellett vennie veszélyhelyzeti műveletekben. Csakhogy a hivatkozott rendeletből később törölték azt a részt, ami a katasztrófavédelem szerepét említette. Ráadásul kérdéses az is, hogy mekkora pluszterhet jelentett a katasztrófavédelemnek, illetve járműparkjának a járvány. A Magyar Távirati Iroda hírei között például nincs nyoma annak, hogy a járványkezelésben különösebb feladatot kapott volna az OKF. Megkerestük a szervezetet, hogy megtudjuk egyebek mellett azt, milyen pluszfeladatokra hivatkoztak az szerződésmódosítás indoklásban. Érdekes módon a katasztrófavédelem a lapunknak küldött válaszában már nem tett említést pluszfeladatokról. A megállapodás meghosszabbítását azzal magyarázta: „A hivatásos katasztrófavédelmi szervek folyamatos működéséhez és a veszélyhelyzet elhárításához a technikai eszközök javítása, karbantartása elengedhetetlen, az új közbeszerzési eljárás várható lezárásáig a keretszerződést módosította és a keretösszeget időarányosan megemelte.” Ebből úgy tűnik, mintha az OKF-et egyszerűen meglepte volna, hogy lejár a szerződés májusban, és mivel már nem volt idő új tenderre, inkább hosszabbítottak. Különös, hogy a legkézenfekvőbb magyarázatnak azt tűnt volna, hogy a járvány „közepén” nem volt lehetőség tendereztetni, de erre még csak utalást sem tett az OKF. Ami biztos: a szerződésmódosítás belügy marad, a változással nem jár jól piaci cég. A szerződésben résztvevő felek ugyanis egyaránt a Belügyminisztérium és az állam alá tartoznak. Az Opten cégadat-nyilvántartása szerint a BM Heros Lek Kft. a szintén belügyes állami vállalat, a BM Heros Zrt. tulajdona – a BM Heros feletti tulajdonjogokat viszont az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gyakorolja. Vagyis, az OKF most a közvetetten a felügyelete alá tartozó cégnek fizet. – A járműparkot javító cég korábban a belügy teljes állományát szervizelte, de most már 80-90 százalékban csak tűzoltó-autókat javít. Méghozzá horror áron – mondta a Népszavának Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke, és úgy folytatta: – Több kolléga, vezető is panaszkodik arra, hogy a tűzoltókocsikat rettenetesen drágán javítják, és ha ezt a munkát egy piaci cégnek adnák, ott biztosan más árat mondanának. Felvetésünkre, hogy a megbízások és kifizetések házon belül maradnak, vagyis nincs különösebb jelentősége a magasabb árnak, Salamon jelezte: ez téves megközelítés. Szerint ugyanis a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknak igenis problémát jelenthet, ha a szervizelő cégnél vastagon fog a ceruza: – A megyei szervezet az OKF büdzséjéből kapja meg saját éves költségvetését. Ebből kell kigazdálkodnia minden tételt, és innentől már nem mindegy, hogy hány forintot költ a javításokra. Ha nincs elég forrás, a helyi igazgató például a laktanya-felújításra félretett keretből vagy a tűzoltók bérkeretéből fizetheti a szervizt. Dologi kiadásból ugyanis nem lehet személyi jellegű kiadásra átcsoportosítani pénzeket, a bérből viszont lehet fizetni felújítást, beszerzést vagy akár javítást is.
Kérdésünkre, hogy akkor a megyei igazgatóságok miért nem fordulnak más, olcsóbb szervizcéghez, Salamon Lajos úgy fogalmazott: – A vezetők álláspontját is az üléspontjuk határozza meg. Dönthet úgy az igazgató, hogy mástól rendeli meg a munkát, de nem biztos, hogy akkor a következő hónapban is a helyén maradhat.

Orbánék újabb különleges jogrendet találtak ki - és Müller Cecíliától kaphatnak rá felhatalmazást

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 07:49

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/MTVA
Egész pontosan a mindenkori országos tiszti főorvos javaslata alapján hirdethet a kormány úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet.
Immár a parlament áldása nélkül állhat át rendkívüli jogrendre a kormány és hirdethet ki, illetve szüntethet meg úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet a kormány. A szintén erős pluszjogosítványokat biztosító fogalom, paradox módon az éjjel benyújtott, a "veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti  szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat" szövegéből köszön vissza. Emlékeztetőül: a kormány azzal bizonygatta intézkedéseinek jogállami voltát (és követelt bocsánatkérést az ellenzéktől és uniós kritikusaitól), hogy a rendkívüli jogrendet a parlament adja a kabinetnek, illetve megszüntetése is az Országgyűlés joga. Az egészségügyi válsághelyzetet viszont az országos tiszti főorvos javaslatára lépteti életbe a kormány. (És hogy a kabinet élni kíván az új lehetőséggel, azt támasztja alá, hogy kommunikációjában rendre visszaköszön az őszre datált második hullám.) Az egészségügyi válsághelyzet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Ehhez semmi más nem szükséges, mint az, hogy az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága (ez felel az egészségügyért) úgy vélje: szükséges a válsághelyzet megnyújtása. (A grémiumnak ugyan MSZP-s elnöke van, de kormánypárti többsége, azaz a döntés borítékolható.) Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható többek között:
  • az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása
  • egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
  • az emberek személyes érintkezése
  • a személyforgalom, az áruszállítás
  • minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti
A törvényben felhatalmazást kap a kormány, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.