Kutatók szerint erdőtüzek tombolnak az északi-sarkvidéken

Publikálás dátuma
2020.05.28. 14:26

Fotó: Sergey Stroitelev / AFP/Sputnik
A műholdas adatok szerint elsősorban Szibériában, a tundrán és jéggel nem borított más területek kaphattak lángra.
Műholdas felvételekből arra lehet következtetni, hogy a tavaly nyári pusztító tüzek után ismét fellobbantak a lángok – közölte a Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (Cams). Ezt még földi mérésekkel is meg kell erősíteni a szakértők szerint. 
A kutatók újabb nagy kiterjedésű tüzektől tartanak, amelyek az adatok elemzése alapján elsősorban Szibériában, a tundrán és jéggel nem borított más területeken kaphattak lángra.
Oroszországban hetek óta küzdenek a tűzoltók az erdőtüzek ellen. A hatóságok közlése szerint több mint 5600 tüzet jelentettek országszerte és több mint 250 épületet tettek tönkre a lángok.
Bár az északi féltekén a nyári hónapokban rendszeresek a tüzek, az előző évben a megszokottnál jóval pusztítóbbak voltak. A légszennyezettség mértéke jelentősen megnövekedett, csak júliusban az északi-sarkvidék szén-dioxid-kibocsátása mintegy 50 megatonna volt, amely kétszer annyi, mint a korábbi évek azonos hónapjaiban. Ez a Svédország által évente kibocsátott szén-dioxid-mennyiségének felel meg.
A világ más térségeien is vannak erdő- és talajtüzek, például a trópusokon is, ott viszont a tűzszezon a végéhez közeledik. A közép-amerikai országok, mint Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama károsanyag-kibocsátása a 2003-2019-es évek átlaga fölé emelkedett.
Szerző

Először találtak mikroműanyagot ragadozó madarak szervezetében

Publikálás dátuma
2020.05.28. 10:38
Rétisasok
Fotó: Marc Costermans / AFP/Biosphoto
Majdnem 1200 műanyagdarabka volt a vizsgált 63 sólyom-, bagoly- és rétisastetemben.
Először találtak műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében amerikai tudósok. A Közép-floridai Egyetem (UCF) műanyag jelenlétét és mennyiségét is igazoló tanulmánya az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban jelent meg.
A mikroműanyagok a ceruza hegyénél kisebb szemcsék, amelyek nagyobb tárgyak - ruhaanyag, a szépség- vagy más ipar számára készült textilek - darabolódásával keletkeznek. A ragadozó madarak egy jól működő ökoszisztéma kulcsfontosságú szereplői, az emésztő rendszerükben felhalmozódó műanyagdarabok mérgezéshez, éhezéshez és kimúláshoz vezethetnek. "Ha a csúcsragadozók populációja vagy egészségi állapota változik, az befolyásolja a táplálékláncban alattuk álló állatok, organizmusok és élőhelyek körülményeit" – mondta Julia Carlin, a tanulmány vezető szerzője, a UCF biológia szakos végzős hallgatója. 
Először az 1960-as években észlelték, hogy műanyagszemcsék kerültek az állatok emésztőrendszerébe, de csak a 2010-es években került a figyelem középpontjába a probléma. Korábbi tanulmányok halak, tengeri madarak és planktonevő gerinctelenek bélrendszerében találtak mikroműanyagokat, újabban pedig több jelentés szólt cetekről, amelyek több kilogramm műanyagtárgy felfalásába pusztultak bele. A ragadozó madarakat eddig nem vizsgálták tüzetesebben, részben védett státuszuk miatt. Carlin és kollégája a floridai Maitland ragadozómadár-központjával együttműködve jutott adatokhoz. A központban sebesült ragadozó madarakat gyógyítanak. 
63 madár gyomortartalmát vizsgálták meg, amelyek vagy holtan érkeztek az intézménybe, vagy befogadásuk után egy napon belül elpusztultak. Az állatok Florida középső részén éltek. A vizsgált ragadozók mindegyikében találtak mikroszemcséket, a 63 állatban összesen majdnem 1200 műanyagdarabkát. A leggyakoribb típus, a szemcsék 86 százaléka mikroszál volt, amely nagyrészt mosógépekből leengedett víz révén kerül a környezetbe.
Szerző

Csökken a magyarországi madárállomány

Publikálás dátuma
2020.05.27. 16:23

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto / AFP
Már nemcsak az agrár élőhelyeken, hanem az erdőkben fészkelő fajoknál is.
Miközben az agrár élőhelyeken folytatódott a 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon is mutatkoznak ennek a jelei – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. A több mint két évtizedes adatsorok átfogó elemzése alapján megállapítható, hogy az állománycsökkenés a hosszú távú, a Szaharától délre vonulók mellett az európai Mediterráneumba tartókat is érinti. 
Az információk az MME által Közép-Kelet-Európában 2019-ben elsőként elindított Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) vizsgálatból származnak, ami a biológiaisokféleség-vizsgálatok tekintetében a világ frontvonalába tartozik. Az MMM hazánk főbb élőhelytípusaiban számlálja standard módszerekkel 114 madárfaj állományát a fészkelési, 2000 óta pedig a téli időszakban is. Az 1999-2019 között eltelt 21 év adatainak részletes elemzéséből kiderül, hogy az európai unióban jelentős csökkenést mutató mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (FBI - Farmland Bird Index) értékek Magyarország 2004-es EU csatlakozásig stabilak voltak, majd az ezt követő második évben csökkenni kezdtek.
Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy a hazai erdei élőhelyek 2017-ig tapasztalható stabil és növekvő értékei (WBI - Woodland Bird Index) 2018-2019-ben megfordultak, és azóta ezeken a területeken is csökkenés következett be – írták.
Szerző
Témák
madarak MME