Újra szemétvész a fővárosban

Publikálás dátuma
2020.05.30. 06:40

Fotó: Népszava
Budapest és környéke hulladékszállításának - járványhelyzetben különösen ízléses - veszélyeztetésével bicskáztatja az Orbán-kormány az ellenzéki városvezetést. Új szerződés nélkül ez bármikor előfordulhat.
A FKF Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. területén tavaly beszedett szemétdíjból még mindig tartozik 3,6 milliárd forinttal a fővárosi hulladékszállítónak a kukacsekkek országos beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. - derül ki Tüttő Kata friss Facebook-posztjából. A városüzemeltetésért felelős, szocialista főpolgármester-helyettes e helyt nyilvánosságra hozta azt a Gulyás Gergely által jegyzett februári levelet, amiben a Miniszterelnökség vezetője felfedi: az NHKV az FKF területéről tavaly beszedett díjakból közel 14 milliárd forint kifizetésével számol. Gulyás Gergely az ennek megfelelő számlák kiállítását kérte. A miniszter Orbán Viktor nevében leszögezi: a kabinet változatlanul érvényesnek tekinti a kormányfő és az előző, fideszes főpolgármester, Tarlós István közötti, a hulladékelszámolásra is kitérő megállapodást. Az ígért összegből mostanáig, május végéig is csak 10,4 milliárd forint érkezett be az FKF-hez - derül ki a szocialista politikus bejegyzéséből. A fennmaradó 3,6 milliárd forint helyett azonban csak egy meghökkentő számlát kapott az FKF. Ebben az NHKV hulladékhasznosítás jogcímén pont a tartozásának megfelelő összeget, azaz 3,6 milliárd forintot követel az FKF-től. Ahelyett, hogy rendeznék tartozásukat, még ők kérnek pénzt az FKF-től; "ügyes" - fogalmaz a főpolgármester-helyettes. Tüttő Kata felrója: néhány éve a budapestiek által befizetett szemétdíjat már nem az FKF, hanem az állami „kukaholding” szedi be. A befolyt összeget az NHKV ahelyett, hogy teljes egészében visszaadná Budapestnek - hogy tudják végezni a dolgukat -, azt csak részben és jelentős késéssel fizeti ki. Meglátása szerint az NHKV a fővárosiak szemétdíjából fedezné saját veszteségeit. Tüttő Kata úgy fogalmaz: több mint két hónapja foglalkozik másodállásban gyerekei otthoni oktatásával, így szerinte tudna segíteni mind az elszámolási képlet, mind az előjelek helyes használatában. A kialakult helyzet ismét csőddel fenyegeti az FKF-et - közölte megkeresésünkre Mártha Imre, a cég ügydöntő felügyelőbizottságának elnöke. Az FKF nem ismeri el az NHKV által neki küldött számla jogosságát és változatlanul követeli a tavalyi év után Gulyás Gergely által is megígért 14 milliárdból még fennmaradó 3,6 milliárdot. Értetlenségének adott hangot azt illetően, hogy az NHKV a kancelláriaminiszter mellett Orbán Viktor ígéretét is figyelmen kívül hagyja. A kormányfő ugyanis, miután tavaly Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást, vállalta, hogy amiben Tarlós Isvánnal megállapodott, ahhoz tartja magát az új városvezetés felé is. Márpedig ez alapján a tavalyi év után 14 milliárd járna nekik az NHKV-tól. Mártha Imre hangsúlyozta, hogy az összeg még az új város- és cégvezetést megelőző időszakra, Orbán és Tarlós megállapodása alapján járna, amiben elvben tehát nem játszhatna szerepet az új városvezetéssel szembeni esetleges ellenszenv.
Az évi 31 milliárdos költségvetésű FKF a területén idén beszedett hulladékdíjból eddig egy fillért sem kapott az NHKV-tól - közölte kérdésünkre Mártha Imre. Az FKF rendkívül szigorú költséggazdálkodással, illetve más bevételeiből még fenn tudja tartani a napi szolgáltatásokat, de anyagi helyzete ismét rendkívül kifeszítetté és beláthatatlanná vált. Ráadásul, miközben a kormány által befagyasztott szemétdíjak 9 éve változatlanok, költségeik - például a béremelkedés vagy a forintgyengülés miatt - folyamatosan nőnek. Ez - az év elejéhez hasonlóan - ismét a fővárosi hulladékszállítás leállásával fenyeget. Az NHKV állítólag maradékanyag-hasznosítási bevétel jogcímén követel az FKF-től 3,6 milliárd forintot. Kétségtelen: a rákospalotai égetőben termelődő távhőért és áramért - valamint a pusztazámori lerakóban keletkező gázból előállított villamos energiáért - tavaly épp ennyit kapott. Ugyanakkor az előző évek során - a Tarlós irányította városvezetés alatt - az NHKV ilyen jogcímen nem követelt pénzt az FKF-től. De ezt most sem tartják megalapozottnak, mert szerintük az áram- és hőtermelés nem hasznosítás, hanem ártalmatlanítás. Kérdésünkre Mártha Imre megerősítette: a bizonytalanságok fő oka a 2016-ban kötött FKF-NHKV-szerződés tavaly év végi lejárta. Ez akkor először sodorta csődközeli állapotba a fővárosi hulladékcéget. A maguk részéről nyitottak a 2016-os szöveg akár változtatás nélküli aláírására is. Ám az NHKV - a felügyelőbizottsági elnök szavai szerint - elzárkózó. Szerződés nélkül viszont hosszú távra borítékolható gazdálkodásuk bizonytalansága, így kiszolgáltatottságuk, végtére is a fővárosi hulladék elszállításának veszélyeztetése - fogalmazott Mártha Imre. Ez év elején lapunk számolt be elsőként arról, hogy az NHKV a szerződés lejártára hivatkozva váratlanul az FKF területén tavaly beszedett közel harmincmilliárdból több mint tízmilliárd kifizetését tagadta meg a hulladékcégtől. Ez a fővárosi társaság azonnali csődhelyzetével és utcán maradó hulladékhegyekkel fenyegetett. Ezután a kormány néhány heti bizonytalanságot követően módosított egy képleten, ami lehetővé tette (volna) a teljes összeg kifizetését. Gulyás Gergely levelében úgy fogalmaz, hogy szerinte az új főpolgármester díjemelést kér, amit a kormány elutasít. (Ilyet a fővárosi vezetés sose állított.) Gulyás Gergely a budapesti díjakat indokolatlanul sokallja. Ezért a fővárosi rendszer hatékonyságának áttekintését szorgalmazza.
Szerző
Frissítve: 2020.05.30. 19:23

Közpénzmilliárdokat nyert szállodafejlesztésre a volt focista

Publikálás dátuma
2020.05.29. 22:29
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Első cégét egy nappal a pályázati lehetőség megnyílása előtt alapította.
A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly karácsony előtt néhány nappal alapította meg élete első cégét. Egy nappal később pedig megnyílt a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázati lehetősége - számolt be róla a G7. Bár a kiírás szerint március végéig lehetett volna pályázni, a 31 éves Sáfrány már január elején leadta az igénylését három szálloda üzemeltetésére. A jelentkezést január 7-én felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva.
Az állítólagos túljelentkezés ellenére Sáfrány sikeresen pályázott: cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel megépítésére.

A G7 megjegyezte, hogy a pár hetes vállalkozás úgy pályázott sikeresen több milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra, hogy nincs semmilyen előtörténete, az interneten lényegében semmilyen információ nincs róla, honlapja sincs, elérhetőségének is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva.  A portál szerint Sáfrány közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt bőven részesült állami támogatásokban, és az ország negyedik leggazdagabb embere lett. Sáfrány a Szíjj tulajdonába tartozó Minerva Pénzügyi Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és egy olyan hotelben is vezető pozíciója van, amely szintén a milliárdos vállalkozóé Arról a 24.hu számolt be, hogy az állami Magyar Turisztikai Ügynökség 83 milliárd forintot osztott szét szállodafejlesztésre, amelyből például Mészárosék és Garancsiék is jócskán részesültek.
Szerző

A BMW átvette és kifizette a debreceni autógyár területét

Publikálás dátuma
2020.05.29. 20:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A BMW Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója leszögezte, hogy a munkálatok folytatódnak, de az építkezés ütemét módosítani kell.
A BMW Group átvette és kifizette a leendő debreceni autógyárának a területét, az ingatlan tulajdonjogát megszerezte - közölte az önkormányzat péntek délután az MTI-vel. 
- A megállapodás szerinti vételár fedezetet nyújt az önkormányzat által az ingatlan megszerzésére és a közel 400 hektáros ipari terület kialakítására fordított valamennyi költségre

- írták.

A közlemény szerint a város önkormányzata ingatlanfejlesztő cégén keresztül értékesítette a BMW Manufacturing Hungary Kft. részére az autógyár megépítésére szolgáló ipari területet, amelyet a beruházás megvalósítására alkalmas műszaki állapotban átadott. Ugyanakkor az eredeti szerződésben foglaltakhoz képest a felek közös megegyezéssel néhány fejlesztési elem vonatkozásában határidő módosításokat fogadtak el. E változtatások az ipari területen kívüli infrastruktúrákra vonatkoznak és nem akadályozzák az ipari területen belüli további fejlesztéseket. 
- A határidő módosítással érintett fejlesztések: a telekommunikációs hálózat, az ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték, a gázellátás, az útcsatlakozások, és az intermodális központ

- olvasható az önkormányzat közleményében.

- A debreceni BMW-gyár meg fog épülni, eddig minden az előzetes ütemtervnek megfelelően haladt - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 15-i Facebook-sajtótájékoztatóján, miután olyan hírek láttak napvilágot, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a német fél elhalasztja a debreceni beruházást. - Minden fél tartja az ígéreteit, és teljesíti a kötelezettségeit, a 2018 nyarán bejelentett, gyárépítésről szóló szerződés 2020. június végén, módosítás nélkül hatályba lép - hangsúlyozta. - A világjárvány okoz néhány hónapos eltolódást a világgazdaságban is, ezért természetes, hogy az építkezés menetrendjét néhány hónapos „tól-ig” határral módosítani kell - mutatott rá. Michele Melchiorre, a BMW Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az eseményen leszögezte: a munkálatok a tervek szerint folytatódnak. - Mi változatlanul elkötelezettek vagyunk a Debrecenben létesítendő üzem tervei mellett - fogalmazott. Hozzátette, az a globális gazdasági helyzet, amit a járvány okozott, rányomta a bélyegét az építkezésre is. Szükség lesz az építkezés ütemezésének némi módosítására, ebben a pillanatban az ütemezés vizsgálata folyik. A késés, feltételezéseik szerint, néhány hónapban mérhető. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a német gyár képviselői 2018. október 12-én írták alá Debrecenben a beruházásról szóló dokumentumokat. - Az egymilliárd eurót meghaladó beruházásból, a magyar kormány 12,3 milliárd forint támogatásával felépülő, 560 focipályának megfelelő területen megvalósuló leendő debreceni BMW-gyárban évente 150 ezer gépkocsit gyártanak majd, és több mint ezer új munkahelyet teremtenek - mondta akkor a külgazdasági miniszter. Bejelentette azt is, hogy a kormány döntése értelmében a leendő BMW autógyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, 2x2 sávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki.
Szerző