New Yorkban kijárási tilalmat rendeltek el, miután fosztogatni kezdtek a tüntetők

Publikálás dátuma
2020.06.02. 07:22

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Este 11-től reggel ötig érvényes.
New York városában hétfőn estétől kijárási tilalmat rendeltek el, közben az egyik rendőrszervezet élesen bírálta Bill de Blasio, demokrata párti polgármestert. A helyi idő szerint este 11-től reggel ötig érvényes kijárási tilalmat de Blasio jelentette be a Twitteren, tudatva, hogy erről egyeztetett Andrew Cuomóval, az állam szintén demokrata párti kormányzójával. De Blasio és Cuomo közös közleményt is kiadott a döntésről, bejelentve egyúttal, hogy megkétszerezik az utcákon járőröző rendőrök számát, miután hétfőre virradó éjjel a metropolisz Manhattan negyedében a tüntetők törtek-zúztak, kiraboltak patikát, feltörtek luxuscikkeket áruló üzleteket és felgyújtottak jó néhány gépkocsit. Hétfői sajtókonferenciáján Cuomo kormányzó hiányolta, hogy a tüntetők nem jelentkeztek reformjavaslatokkal.
- Az nem elég, hogy utcára vonulok és azt mondom, dühös és csalódott vagyok. Pozitív reformprogramot is fel kell mutatni

- fogalmazott a demokrata párti politikus.

Hangsúlyozta, hogy az erőszakra felbujtók többségükben nem is New Yorkban élnek, hanem más településekről érkeztek a városba. Cuomo zavarba ejtőnek tartotta egynémely rendőri fellépést is, utalva azokra a videókra, amelyek azt mutatták, hogy hétfőre virradóra egy rendőrautót a tüntetők közé vezettek, egy rendőr pedig bors sprayt fújt az egyik demonstrálóra. A kormányzó helytelenítette a rendőri fellépést, és vizsgálatot is elrendelt. Bill de Blasio hétfőn újságíróknak azt állította: a tüntetések nagy része békés volt, és dicsérte a rendőröket, mert szerinte visszafogottak voltak. Az erőszakos tüntetéseken egyébként részt vett De Blasio Chiara nevű, 25 éves lánya, akit le is tartóztattak. Az egyik rendőrszervezet élesen bírálta a polgármestert, azzal vádolva, hogy magára hagyta a rendőröket.
- De Blasio ide ne merjen jönni beteglátogatóba!

- írta a rendőrszervezet a Twitteren.

A szervezet Twitter-fiókját ezt követően felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy közzétették a De Blasio lányának letartóztatásáról készített fotót és a lány lakcímét is. Az Egyesült Államok több nagyvárosában zajlottak megmozdulások az elmúlt napokban, amelyek kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. A 46 éves afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt.

Téved Berlusconi orvosa, amikor a vírus gyengüléséről beszél

Publikálás dátuma
2020.06.02. 07:22

Fotó: Adria Puig / 2020 Anadolu Agency
Legalábbis a WHO szerint semmi nem támasztja alá azt, amit a milánói San Raffaele Kórház intenzív osztályának vezetője állít.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői és számos más tudós szerint nincs bizonyíték arra, hogy legyengült a koronavírus, amint azt egy tekintélyes olasz orvos vasárnap állította. A WHO hétfőn hívta fel a figyelmet arra, hogy Alberto Zangrillo derűlátó megnyilatkozásának nincs tudományos alapja. A milánói San Raffaele Kórház intenzív osztályának vezetője az olasz köztévében jelentette ki, hogy a járvány klinikailag már véget ért Olaszországban, és hogy a vírus veszít erejéből. A WHO szakértői - és több más kutató - azonban ezt kétli, mondván semmilyen laboratóriumi adat nem igazolja, hogy a vírus lényegesen megváltozott volna. Zangrillo Olaszországban közismert, mivel ő Silvio Berlusconi volt miniszterelnök orvosa is. Lombardia északi részén dolgozik, amelyet a koronavírus leginkább sújtott Itáliában.
Szerző
Témák
koronavírus WHO

Szabad szemmel: az emlékezésből húz politikai hasznot Orbán

Publikálás dátuma
2020.06.02. 06:31

Persze nincs ebben semmi különös, Trump például egy ember halálából próbál éppen profitálni.

Süddeutsche Zeitung

Trianon évfordulóján a vírus miatt nem lesz megemlékezés Magyarországon, de Orbán Viktor azért nacionalista célokra használja ki, hogy éppen 100 éve írták alá a szerződést. A kormányfő eredetileg nagy felhajtást tervezett, csak hát közbeszólt a válság. Elmaradnak a rendezvények, a Parlament előtt, az Alkotmány utcában késik a hatalmas emlékmű avatása. A megállapodás azonban a veszteség és a nemzeti megaláztatás jelképe mind a mai napig. A sérelem a miniszterelnök számára alapvető építőkő a történelempolitikában, ami persze nem választható el a politikus hatalmi törekvéseitől. Azt hangoztatja, hogy ami egyszer igazságtalan, az mindörökre az is marad. Az idő nem gyógyítja, ha levágnak egy testrészt. Hogy kellőképpen ápolja az áldozati mítoszt, mindjárt a 2010-es hatalomátvétel után a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Nem nyíltan revizionista, amit csinál, de szokás szerint kettős fenekű. Egyfelől hangsúlyozza a jó viszonyt az érintett szomszédos országokkal, másfelől rendkívüli államférfinak minősítette Horthyt, aki az állami doktrína rangjára emelte az elveszett részek visszaszerzését. Orbán felismerte, hogy az emlékezésből politikai tőkét tud kovácsolni, például a diplomáciában, ha csatába száll az uniós partnerek ellen és azt ígéri, hogy megvédi a magyarokat az „idegen hatalmak” befolyásától. A belpolitikában pedig a nacionalista irányvonal számára készíti elő a talajt. Azon felül gondoskodik arról, hogy a kisebbségi magyarok hűségesen kövessék, ami a legtöbb esetben be is jött a Fidesznek a választásokon. A budapesti kormány milliókkal támogatja a határon túli magyarok iskoláit és szervezeteit. Csak éppen Romániában az állam aggódik, hogy Erdély leválhat. Pontosan emiatt tört ki botrány április végén, amikor Johannis elnök azzal vádolta meg a szociáldemokrata ellenzéket, hogy az titokban lepaktál Orbánnal és át akarja adni neki a területet. A magyar vezetőnek azonban jól jött a kirohanás, mert megint úgy jelenhetett meg, mint aki védi a szorongatott helyzetben lévő romániai magyarságot. Az incidens az ölébe hullott, ám nem sokkal később olyan képet tett fel a netre a történelem érettségi alkalmából, amelyen Nagy-Magyarország térképe látható. Az egyik érintett, a horvát államfő azonban nem hagyta magát provokálni. Milanovics azt üzente, hogy nekik is vannak olyan régi térképeik, amelyek a mainál nagyobbnak mutatják Horvátországot. Ám ezek nem időszerűek és nincs is jelentőségük, de a legfőbb: mértéktelenül idegesítik a szomszédos hatalmakat. Úgy hogy senki se töltse le azokat a világhálóról és ne is küldje tovább.

Financial Times

Ésszerűnek tűnnek a számítások miszerint mennyire befolyásolja a novemberi amerikai választásokat George Floyd meggyilkolása, mégis sértőek a sok ezer tüntető számára – írja az újság vezető külpolitikai kommentátora. Gideon Rachman szerint a megmozdulások részvevőit az a megrázó felvétel vitte az utcára, amelyen az látszik, miként vesztette életét a fekete bőrű férfi, aki megfulladt a nyakán térdelő rendőr miatt. Mindannyian tudják, hogy az Egyesült Államokban jelentős, több évszázados múltja van a faji erőszaknak. Még Obama elnöksége sem hozta meg a remélt változást a fajok viszonyában. Minden cáfolat és elutasítás ide vagy oda, hogy ki győz a választáson, az összefügg a faji igazsággal, de azzal is, hogy a jelöltek miként nyilvánulnak meg ebben a kérdésben. Ennyi kijárási tilalmat azóta nem rendeltek el, hogy 1968-ban meggyilkolták Martin Luther Kinget. Utána szűnt meg a faji elkülönítés az iskolákban és azóta jó 10 %-kal csökkent a szegények aránya a feketék körében. Bár ezen még ronthat a koronaválság. King mondta egykor, hogy az erkölcsi univerzum íve hosszú, de az igazság felé mutat. Az őszi választáson majd kiderül, mennyire megalapozott ez a derűlátás. Első ránézésre a tömeges lázongás és erőszak katasztrofális Trump szemszögéből. Ám a tapasztalat az, hogy véres megmozdulások főként a fehér szavazókat jobbra terelik. Biztosnak látszik, hogy az elnök igyekszik a demokratákra rányomni a felelősséget a rendbontásokért, fosztogatásokért. Abban bízhat, hogy a fajilag megosztott és radikalizálódott közép-nyugati államok mellé állnak, mert ez már 4 éve is sorsdöntő volt. Ennek tudatában a demokraták részére ajánlatos az óvatosság. Biden idáig azt a logikus vonalat követte, hogy elítélte mind a faji igazságtalanságot, mint a nyilvános erőszakot. De bizonyosan nyomás alá kerül, hogy menjen tovább és adjon még jobban hangot az afro-amerikaiak aggályainak, miután ez a réteg kulcsszerepet játszott a jelölésében. De mivel olyasvalakiről van szó, aki híres nyelvbotlásairól, különös megfogalmazásairól, rendkívül óvatosan kell egyensúlyoznia, amikor megpróbálja befolyásolni a „történelem ívét”.

Süddeutsche Zeitung

Nagy bajba került Ausztriában a politikai visszatérését tervező volt FPÖ-elnök, mert ugyan mindig is azt hajtogatta, hogy ő aztán nem antiszemita, csak épp most az ellenkezője látszik ráégni. A müncheni lap ugyanis nyilvánosságra hozott egy kézzel írott ajánlást, amelyről a felkért írásszakértő csaknem 100 százalékos biztonsággal azt mondja, hogy az Ibiza-botrányba belebukott vezetőtől származik. Egy antiszemita könyvben bukkantak rá, amely valószínűleg a 90-es évek elején jelent meg. A szöveg szerint a zsidók hatalomvágyók és ellenségek, akiket az osztrák elitnek tanulmányoznia kell. Le kell lepleznie azok zavaros gondolatait, szembe kell szállnia velük. Továbbá hogy a könyv éppen ehhez nyújt segítséget. A 273-oldalas kötet címe: „Zsidó hitvallások minden időkből és az összes országból”. A szerző, az antiszemita Hans Jonak von Freyenwald. Eredetileg 1941-ben, a náci Stürmer kiadónál látott napvilágot és eszmei irányultsága nem hagy semmiféle kétséget. A berlini Antiszemitizmus Kutató Központ volt vezetője úgy véli, egyértelműen fanatikus antiszemitáknak való. Megtalálhatóak benne a tipikus közhelyek, vagyis hogy a zsidók gyávák, lusták, a háborút szorgalmazzák. Azaz a zsidóellenesség összefoglalója. A volt osztrák alkancellár ugyanakkor az ügyvédje útján azt közölte, hogy ő nem emlékszik sem a műre, annak tartalmára, sem arra, hogy bármit beleírt volna. De a legteljesebb mértékben elhatárolja magát a könyvtől, ha tényleg az van benne, amit az újság nyilvánosságra hozott. Merthogy ő a legbelsőbb meggyőződésből elveti az antiszemitizmust. Strache egy szélsőjobbos elvbarát számára jegyezte be a sorokat, mondja egy hírforrás, aki névtelenül nyilatkozott, de eskü alatt vallotta, hogy állítása megfelel a valóságnak. A megajándékozott németnemzeti körökben mozgott és a kötet a halála után került el a Süddeutsche Zeitunghoz. Azt egyébként az osztrák politikus most elismerte, hogy ismerte a férfit. Helyzetét csak rontja, hogy annak idején a borító belső oldalára beírt két idézetet is, az egyiket egy német antiszemita történésztől, a másikat egy osztrák nemzeti szocialista költeményéből. Jó ideje közismert, hogy a szélsőséges Szabadságpárt korábbi első embere korábban igencsak közel állt a szélsőjobbhoz, de jogi képviselője szerint ezek a kapcsolatok a 90-es évek elején megszakadtak. Továbbá hogy elfogadhatatlannak tartja a zsidóellenességet és évek óta egyértelműen támogatja Izraelt. Strache, miután pártja tavaly kizárta az Ibizán forgatott leleplező videofelvétel miatt, új szervezetet alapított, és annak élén ősszel indulni kíván a bécsi tartományi, illetve városi választásokon.

Die Welt

Az eltelt jó egy évtizedben Lengyelország már a pénzügyi, illetve menekültválságot is egész jól megúszta, a mostani fertőzésből pedig megerősödve kerülhet ki, és jó esélye van, hogy a jövőben az európai politika első osztályában játsszon. A lengyelek előreláthatólag igen sokat, 63 milliárd eurót markolhatnak fel a 750 milliárd uniós segélycsomagból. Csak a ragály által keményen sújtott olaszok és spanyolok kapnak többet. Emellett a gazdaság helyzete kedvező, mert le tudták lassítani a kórokozó terjedését. Sehol másutt nem ilyen alacsony a fertőzöttek száma. Vagyis Varsó megint bizonyítja, hogy mennyire képes állni a megrázkódtatásokat. Az ország már korábban, kellő taktikai érzékkel és jó adag szerencsével különösen vonzó lett a külföldi befektetők szemében. Évente átlag 6 milliárd eurónyi tőke érkezik a határokon kívülről. Azt nem tudni, hajlandó-e a jövőben szolidaritást tanúsítani a menedékkérők befogadása ügyében, de a gazdasági felzárkózást bizonyosan folytatja. A társadalom azonban megosztott, és az erősen vitatott igazságügyi reform, a jogállami normák figyelmen kívül hagyása gátolja az együttműködést az EU-val. Ám a tagságból ezzel együtt óriási előnyök származnak. A Microsoft éppen most jelentette be, hogy egymilliárd dollárból adatközpontot létesít lengyel földön. Az viszont kedvező volt a Covid-19 miatt, hogy az országot elkerüli a nagy nemzetköz utasforgalom. Így csak később jelentkezett a probléma, de a kormány így is kőkemény korlátozásokat rendelt el. Mindehhez jön még, hogy ha Nyugat-Európa és az USA valóban áthelyezi a szállítási láncokat Kínából, abból megint csak Lengyelország profitálhat leginkább.

Washington Post

Egy amerikai szakértő úgy látja, két dologgal lehet megakadályozni, hogy a jelenlegi válság miatt elrendelt különleges intézkedések a járvány után is érvényben maradjanak, vagyis hogy a kormányok ne tudják meghatározatlan időre kiterjeszteni rendkívüli felhatalmazásukat: egyrészt gondosan felügyelni kell, miként használják a jogokat, másrészt pedig meg kell adni, hogy meddig szólnak ezek a jogosítványok. Chrystie Swiney, a Maryland államban működő nonprofit és pártokon felül álló agytröszt, a Sunwater Intézet jogi szakértője hangsúlyozza, csak így lehet megelőzni, hogy az uralmon lévő pártok még több hatalmat szerezzenek és átgázoljanak az egyéni szabadságjogokon. A jelenlegi helyzetben persze sokan elfogadják a korlátozásokat, de csak azzal a feltétellel, hogy azokat egy nap vissza is vonják. Hogy ez így lesz-e, az részben azon múlik, megadtak-e bármiféle időkorlátot az ideiglenesen megnövelt jogkörhöz, illetve hogy van-e az adott országban aktív és független civil társadalom, amely elszámoltatja a kormányzatot. Mert utóbbinak általában nemigen akaródzik visszaszolgáltatni a felhatalmazást, még akkor sem, ha már vége a bajnak. Jelenleg öt olyan ország van, amely meghatározatlan időre rendelte el a megszigorításokat: Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, az USA és Costa Rica. A többi jó 90 államban általában 15 nap és három hónapi időszakra szól az engedély. Hosszabbítani természetesen bármikor lehet és valójában szinte mindenütt így is lett. Ám egy szép napon mindenképpen véget kell vetni ennek a gyakorlatnak. A független szervezetek segítenek abban, hogy a végrehajtó hatalmak tartsák magukat az általuk vállalt határidőhöz.
Szerző