Előfizetés

Szilágyi István özvegye adóssághegybe keveredett, az idős asszony most 2 milliós tartozásról kapott számlát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.02. 14:40
Bűnügyi helyszínelő dolgozik a főváros XVII. kerületében a X. utcában
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Fia hitelezői rajta követelik a pénzüket.
Szilágyi István színművész meggyilkolása óta özvegyén, Joli nénin követelik a közműcégek, a különböző behajtók és végrehajtók a tartozásokat. Az idős asszony nemrég egy 430 ezer forintos közüzemi számlatartozásról kapott értesítést, amivel egyidejűleg érkezett egy 60 ezres NAV-elmaradás is. Most azonban kétmillió forintos tartozásról kapott számlát – írja a Ripost. Egy Facebook-csoport tagjai már összegyűjtöttek majdnem 180 ezer forintot az özvegynek, illetve jelentkezett egy család, aki elutalta az adóhatóságnak a követelt összeget. Az özvegy segítője, Baricz Dezső, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa, a napokban egy több mint 2 millió forintról kiállított számlalevelet vett ki a postaládából. Ezt az idős asszony nem tudja kifizetni, mivel a nyugdíjának fele már így is a házra felvett 30 milliós hiteltartozás törlesztésére megy. A számla részletezőjéből kiderült, hogy a vízművek, a csatornázási művek és az egyik behajtócég is több százezer forintot követel az özvegyen, ezek összege meghaladja a 2 millió forintot. A levél tanúsága szerint 2016 óta egyetlen, az özvegy nevén lévő közműszolgáltatás után sem fizettek. Ráadásul az előzetesben lévő fia nevére is folyamatosan érkeznek a fizetnivalók. Úgy tudni, a férfi több cégnek is megengedte, hogy székhelyként használják az ingatlant.
– Fogalmam sincs, mi történik itt… Dezső csak bontja és bontja a folyamatosan érkező számlaleveleket. Én azt gondoltam, hogy a fiam, Péter mindent kézben tartott, de ezek szerint tévedtem. Elképzelni sem tudom, mihez kezdjek ezekkel a csekkekkel”

– mondta a lapnak az özvegy.

 A szeretetszolgálat munkatársa elmondta, hogy próbál segíteni, de kilátástalannak látja a helyzetet.  
– Hihetetlen az a káosz, ami Jolika néni körül uralkodik! Napról napra elkeserítőbb a helyzet… Gyakorlatilag folyamatosan egyeztetek a behajtókkal, a közművekkel és a bankkal, de amint betömnénk egy lyukat, azonnal egy új keletkezik a helyére, ami sokkal nagyobb. Mindent elkövetek, de még az is nehéz, hogy egyáltalán tisztán lássak

– mesélte Baricz Dezső.

Az idős asszonyt az adóssághegybe javarészt fia keverte bele, aki hatalmas hitellel terhelte édesanyja házát, nem fizette a közüzemi számlákat, és folyamatosan hiteleket vett fel magánszemélyektől is. Ők pedig most az özvegytől követelik a pénzüket. Szilágyi István fiát május elején tartóztatták le, mert a megalapozott gyanú szerint május 3-án reggel egy kalapáccsal olyan súlyosan bántalmazta 82 éves édesapját, hogy a színművész életét vesztette. A 49 éves férfi történtek idején ráadásul két éves, felfüggesztett szabadságvesztését töltötte, amit éppen apja bántalmazása miatt kapott.

Trianon-leckét ajánlottak a Fidesznek a parlamentben

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.06.02. 14:33

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az ellenzék össztűz alá vette a Mészáros Lőrincnek juttatott milliárdos turisztikai támogatásokat az Országgyűlés keddi nyitányán.
Nem az ellenzéknek kell bocsánatot kérnie a veszélyhelyzet feloldása kapcsán, hanem Orbán Viktornak – ezt mondta az Országgyűlésben Szabó Tímea. A Párbeszéd frakcióvezetője szerint a kormányfőnek azért kellene exkuzálnia magát, mert a koronavírus megszüntetése előtt még több tíz milliárd forint közpénzt szórtak ki turizmusfejlesztés címén a haveroknak, elsősorban Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek, a veszélyhelyzet feloldásával párhuzamosan pedig alattomos jogkorlátozásokat vezetne be a kormány. – Nem tudja az ellenzék levenni a pártpolitikai szemellenzőt a koronavírus elleni védekezés kapcsán – mondta válaszában Dömötör Csaba. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az ellenzék csiholt álhírt arról, hogy nem lesz parlamenti ülés, majd azért kritizálták a kormányt, hogy határon túli magyaroknak segítenek a vírus elleni védekezésben. Eközben ahol döntési helyzetben voltak, Budapesten, „úgy menekültek a felelősség elől, mint egyszeri szocialista politikus az újságíró elől az italboltba” – utalt a Hír TV munkatársa ellen elfutó Gurmai Zita MSZP-s képviselőre. Schmuck Erzsébet az LMP részéről arról beszélt, hogy miközben két kulcsiparágban, az autóiparban és a turizmusban szűnt meg a legtöbb munkahely, a kormány semmit nem tett az állástalanokért. Ez a két fejlemény megmutatta, hogy az „összeszerelő ország” nem működő modell, a kis-, és középvállalkozásokat kellene támogatni, ehhez képest a kormány még mindig rossz irányt követ, a közmunkaprogramot akarja bővíteni. Majd ő is felemlítette Mészáros Lőrinc busás állami támogatását. Schanda Tamás, az innovációs minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, 2010 előtt volt életképtelen a magyar gazdasági modell, majd megismételte Orbán Viktor ígéretét, hogy annyi munkahelyet teremt az állam, amennyi a vírus miatt kialakult gazdasági krízis nyomán megszűnik. Tóth Bertalan MSZP-elnök szerint Trianon kapcsán emlékezni kell, de el kell utasítani a magyar társadalmat megosztó politikát is, ami a Fidesz tíz évét jellemzi. Ez vezetett szerinte oda, hogy meggyalázhatták néhány napja a roma holokauszt emlékművét, hogy egy tragédia kapcsán nyíltan rasszista tüntetést tarthatnak Budapesten a rendőrség asszisztálása mellett. – Tanuljanak Trianon történetéből, fejezzék be a nemzet megosztását – mondta, hozzátéve, hogy „amíg propaganda minisztérium van, egészségügyi minisztérium nincs, addig erre nincs esély”. Rétvári Bence Emmi-államtitkár válaszában a 2006-os zavargások rendőri túlkapásait idézte fel, mondván ekkor sehol nem volt a nemzeti összetartozás, csakúgy, mint akkor, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfőként 2004-ben a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt. - Tíz éve a jobbikosokat nácizták, most velük indulnak egy választáson – mondta. Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője azt mondta, a kormány maszkot nem tudott kiküldeni az állampolgároknak, nemzeti konzultációs kérdőívet igen, természetesen ismét Soros Györgyről. A 2021-es költségvetésben 2000 milliárd forint állami beruházás van, ami majd a „haveroknak” jut, miközben 300 milliárd forinttal emelik a lakossági terheket. Száz milliárd forintot költenek majd propagandára, ahelyett, hogy elkezdenének kormányozni, mert jövőre mindenkinek rosszabb lesz, csak a kormány haverjainak nem. Dömötör Csaba válaszában azt mondta, a Jobbik is küldött annak idején 4.2 millió háztartásba levelet. A kormány munkája nyomán csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma, csökkent a bűncselekményeké is, miközben emelkedtek a bérek. Szászfalvi László (KDNP) a trianoni békedöntésről emlékezett meg. Szijjártó Péter külügyminiszter válaszában azt hangsúlyozta, a kormány célja, hogy minden környező országgal jó legyen a viszony, mert ez használja a határon túli magyarok érdekét is. Ehhez két dolog kell: a kölcsönös tisztelet és a közös sikerek. A történelmi tényeket nem szabad letagadni, ezt a magyar kormány mindig el fogja utasítani – mondta. Végül – micsoda meglepetés – Halász János a Fidesz-frakció nevében jelezte, hogy teljes mértékben támogatják az új nemzeti konzultációt. Szijjártó Péter a kormány nevében nyugtázta, hogy jól védekeztek.

Magyar sebész végezte az első tüdőátültetést a világon koronavírusos betegen - Ausztriában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.02. 13:11

Fotó: Népszava
A professzor szerint őt Magyarországon kívül megbecsülik.
A világon először egy magyar sebész, Lang György végzett tüdőátültetést aktív koronavírus-fertőzött betegen a Bécsi Orvostudományi Egyetemen. A professzort két éve még a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a magyar tüdőátültetési program megteremtéséért, majd távozni kényszerült Budapestről. Ennek okairól is beszélt a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban.
Elmondása szerint Klagenfurtból keresték meg a kollégák azzal, hogy egy 45 éves, kétgyerekes családanyát már hat hete tartanak műtüdőn, de az állapota nem javult, és a vírus sem tűnt el a szervezetéből. Ez azért is furcsa, mert az ennyi idő után általában már nem mutatható ki.
– A klagenfurti kollégák úgy érezték, szakmai lehetőségeik végére értek, kétségbeesésükben hívtak fel, én pedig rögtön döntöttem: átvesszük a beteget és megnézzük, mit tehetünk érte

- mesélte.

A műtétet azonban nem a „normál” beavatkozások helyett végezték el.
– Az egészségügy terén Ausztria más utat választott, mint Magyarország. Nem csökkentette radikálisan a normál ellátást, és megtalálta azt a helyes arányt, hogy legyen elég egészségügyi kapacitás a vírusfertőzöttek számára, de a másik oldalon se halmozódjanak fel az ellátatlan betegek. Az egészségügyi vezetés intézkedései nemcsak gyorsak, hanem precízek és arányosak voltak. Magyarország nagyon sikeres volt a tömeges megbetegedések elkerülésében, a radikális belügyi lépések eredményesek voltak, de az egészségügyi rendszer teljesítményéről sok mindent elmond, hogy Ausztriában közel 17 ezer igazolt fertőzés mellett 670 halálesetet regisztráltak, Magyarországon viszont 4000-nél kevesebb víruspozitív beteg közül 500-nál többen haltak meg

- magyarázta.

Közölte, hogy Ausztriában a transzplantáció sem állt le, és ugyanannyit operáltak, mint máskor.
– Ez azért fontos, mert mi olyan betegekkel foglalkozunk, akiknek tönkrement a tüdejük, és a koronavírus is gyakran ezt a szervet támadja - tette hozzá. A kijárási korlátozás és a határok lezárása sok helyen megnehezítette a donorszerzést. Lang György azonban felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarország lezárta a határait az Eurotransplant, az európai országok közös donorelosztó szerve felé, addig Ausztria nem, és számos külföldi szervet ültettek be ebben a nehéz időszakban is. A koronavírusos betegen elvégzett műtétről az mondta, hogy a kilencórás műtét legnehezebb része a több hete halott tüdő eltávolítása volt, olyan pusztítást végzett a nő szervezetében a fertőzés. A beteg azonban már ébredezőfélben van, észleli is a külvilágot. Az új tüdeje jól működik, a vírust is legyőzte, de még hosszú lesz a felépülése. Lang György beszélt arról is, hogy Magyarországon a tüdőátültetési programot két rivális intézet, az akkor még Kásler Miklós vezette onkológiai intézet és a Semmelweis Egyetem valósította meg milliárdos beruházással, több év felkészüléssel. Megfogalmazása szerint a feszültség már a kezdetektől ott volt, és a szakításhoz is egy alapvető koncepciókülönbség vezetett. – Engem a Semmelweis Egyetem rektora kért fel a tüdőtranszplantációs program elindítására. Számomra ez nagy megtiszteltetés volt. Szívesen vállaltam, hiszen egybevágott a meggyőződésemmel, hogy a transzplantáció egyetemi környezetbe való. A Semmelweis Egyetemen akkor már sikeres vese-, máj-, és szívtranszplantációs programok futottak. Ezért ehhez a végtelenségig ragaszkodtam – az onkológiai intézet vezetőjének más elképzelése lett volna - magyarázta. A magyar tüdőtranszplantáció végül egyetemi keretek között, de az onkológiai intézet területén felépített klinikán folyt. Elmondása szerint az onkológiai intézet munkatársaival nagyon jó volt együtt dolgozni, az intézet menedzsmentje azonban végig ellenséges volt.
– Három évig vitorláztam ellenszélben, a mindennapokban ez működött, határhelyzetekben azonban már nem. Amíg csak kutatási projektek blokkolásáról volt szó, elviseltem, de amikor először úgy éreztem, hogy betegeket veszélyeztet az, hogy nem tudom érvényesíteni vezetői elképzeléseimet, nem tudok a szaktudásom alapján gyógyítani, azonnal döntöttem: én ehhez nem adom a nevem tovább

- jegyezte meg.

Hozzátette, hogy fájdalmas döntés volt, de azóta is nyugodtan alszik.
- Magyarországon kívül engem megbecsülnek, rendszeresen és számos országba hívnak nehezebb műtétekhez. Elrepülök, megcsinálom

- közölte.

A professzor beszélt arról is, hogy Magyarországnak szüksége lenne mindarra az innovációra, amit külföldről hazahoznak a szakemberek, de a hazatérők bezavarnak az itthoni feudalisztikus, hierarchikus, kapcsolatokra épülő világba. Ezt többek közt azzal magyarázta, hogy a kiválóság a középszerűségben érdekelt világot irritálja, mert tükröt tart neki.