Simán visszaszivattyúzott magának a kormány több mint 160 milliárdot a "járványalapokból"

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:27
Nyaralóhajó bemutató Tisza-tó Kisköre
Fotó: Zagyi Tibor / All rights reserved
Az oligarchák kedvenc terepe a vasút és a turizmus, ide vaskos összegek jutnak, de a sportrendezvényeknek sem kell nélkülözniük.
Csurog vissza a pénz az állami büdzsébe a gazdaságvédelmi alapból, amit a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válság elleni védekezésre hozott létre a kormány, írja az mfor.hu. Az elmúlt napokban egyébként már sor került 196 milliárd forint átcsoportosítására, most pedig összesen további 161,3 milliárd forintot mozgatott meg a kormány. (154,7 milliárd forint érinti közvetlenül a gazdaságvédelmi alapot, a többi forrása a Központi Maradványelszámolási Alap, illetve a Járvány Elleni Védekezési Alap. Utóbbiból jut az innovációs tárca személyi jellegű kiadásaira, valamint hulladékgazdálkodási feladatokra.) Jutott például a Nemzeti Atlétikai Központ építésére, vagyis a kormány kitart például a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság, illetve a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése mellett, mint ahogy más jellegű események mellett is. A vasúthálózat fejlesztésére 13,45 milliárd forintot szabadítottak fel, vélhetően a Budapest-Belgrád vonal is részesül majd e tételből. A turisztika összesen 240 milliárdot harap ki a gazdaságvédelmi alapból - az ágazat egy ideje a kormány leginkább támogatott területei közé tartozik, ettől nem függetlenül pedig a NER alatt megtolladosodott vállalkozók kedvenc befektetési terepe lett.
Szerző

Új NER-bank születhet – Benne volt a levegőben egy hasonló lépés

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:25

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akár még lenne is értelme az MKB, a Takarék- és a Budapest Bank fúziójának, ha az ügylet mögött szakmai tulajdonosok állnának.
A száz százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bank (BB Zrt.) a napokban jelentette be, hogy beszáll Vida József milliárdos érdekeltségébe tartozó Takarékbank Zrt., illetve a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bank Zrt. közös fúziójába harmadik félként. A két NER-milliárdos, illetve a magyar állam bankja egy szándéknyilatkozat szerint megalapítják a Magyar Bankholding Zrt.-t, egyenlő tulajdonosi részesedéssel. – A kormány azzal bízott meg, hogy folytassak tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi állami tulajdon megszüntetése érdekében – közölte Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-vel, magyarázva, hogy az állam miért száll be a két NER milliárdos mellé. A Budapest Bank egy jól menő középbank, amelyet korábbi tulajdonosa, az amerikai GE Money 2015-ben adott el a magyar államnak. Az amerikaiak megkérték az árát a banknak, mert a BB jó állapotban volt és potenciális külföldi vevők is szóba jöhettek vásárlóként. A magyar kormány végül 700 millió dollárért, akkori árfolyamon 196 milliárd forintért vette meg a bankot. A BB-t azóta az állam többször próbálta értékesíteni, ám a 200 milliárd forint körüli célár már nem volt vonzó a piaci befektetőknek. Ráadásul a kormány nem akart egy újabb külföldi szakmai befektetőt látni a bankpiacon, ugyanis Orbán Viktor kormányfő megfogalmazta, hogy a hazai bankrendszer legalább felének magyar kézben kell lennie. Az MKB és a Budapest Bank összeolvadása azóta többször felmerült. A 200 milliárd forintos vételárat azonban egyetlen NER-oligarcha sem tudná kifizetni, ehhez még Mészáros Lőrinc likvid magánvagyona is kevés. Szóba jöhetett volna a milliárdosok állami kölcsönnel való kisegítése, de végül a kormány láthatóan amellett döntött, hogy az NER-bankokat összeboronálja a jó karban levő állami középbankkal, ezzel megtámogatja pénzügyi helyzetüket és piaci pozíciójukat.  A most megkezdett fúzió megvalósulása nemhogy hónapokban, de években mérhető – nyilatkozta a Népszavának Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. kutatója szerint akár egy jól felépített piacképes bank is kijöhetne az egyesülésből, ha megfelelő szakmai vezetést kapna a pénzintézet, és ha ennek nem tennének keresztbe a tulajdonosi érdekek. Ez utóbbi miatt kétségeim vannak, épp a tulajdonosi háttér miatt – tette hozzá. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a tulajdonosi cél nem a legjobb banki működés kihozatala, hanem az, hogy megfelelő helyekre tudjanak áramolni a pénzek – mondta. Gondot jelenthetne a későbbiekben viszont, hogy a fúzióval egy olyan nagybank jönne létre, amely a bankpiacon második lenne az OTP mögött, amely ezer szálon kötődik a kormányfőhöz és köreihez. Mészáros Lőrinc és Vida József azonban nem rendelkezik olyan mértékű tőkével, hogyha ez a nagy bank bajba kerülne, akkor a szükséges tőkehiányt pótolni tudnák. Bár a kormány részben már erre is gondolt, hisz a koronavírus-járványra hivatkozva a bankoknak megajánlott egy 150 milliárdos kvázi mentőcsomagot – tette hozzá Várhegyi. Az elemző szerint ezzel együtt benne volt a levegőben, hogy valami hasonló lépés készül, ugyanis a magyar kormány 2015-ben, a BB megvásárlásakor vállalta, hogy eladja a bankot, az erre szabott határidő azonban már réges-régen lejárt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször hangoztatott elvárása, hogy a koncentrálódjon a magyar bankpiac. Ennek megfelelne a fúzió, és még az állami tulajdonos által emlegetett egymást erősítő tulajdonságok is működhetnének, ám ehhez a jelenlegieknél minden bizonnyal jobb szakemberek kellenek a szuperbank élére. Az MKB a nagyvállalati, a BB a kisvállalati, a Takarékbank pedig a lakossági piacon erős, jelenleg eszközeiket nézve lefedik magyar piac hatodát, míg hitelezésben együttes részesedésük megközelíti a húsz százalékot.   

Kész a kormány az újabb bankmentésre

Ha bajba kerülnének hazai bankok, akár 150 milliárd forint is rendelkezésükre állhat, hogy pótolják a hiányzó tőkerészt. Az MNB stressztesztje szerint a magyar bankrendszer válságálló, de felmérésük szerint 3-4 banknak tőkekiegészítésre lehet szüksége, ezek között található hazai és külföldi tulajdonú is. A külföldi tulajdonban lévő bankok vélhetően nem szorulnak a magyar kormány segítségére. A Pénzügyminisztérium mindenesetre jelezte a pénzintézeteknek, hogy a meghirdetett kormányrendelet szerint  készek a bankoknak egyenként akár 50 milliárd forintnyi tőkét juttatni kötvényvárlások keretében. A programban részt vevő bankok legfeljebb hét éves futamidejű kötvényeket bocsátanak ki, amit a kormány valamely szerve felvásárol, s így jutnak kölcsönhöz a pénzintézetek, amely gyakorlatilag plusz tőkeként funkcionál. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a  törlesztési moratórium ebben az évben megfosztja a bankokat a bevételeik jó részétől, illetve a válság nyomán számos cégnek és magánszemélynek lesznek fizetési problémáik, ami miatt a bankoknak nagyobb tartalékot kell képezniük.

Szerző

345,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:10
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel.
Az euró 345,20 forinton forgott reggel hét órakor, 37 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 345,57 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 309,22 forintról 308,13 forintra, a svájci franké pedig 321,45 forintról 320,51 forintra csúszott le.
A jent 2,8394 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8454 forinttal.
Az euró 1,1204 dolláron forgott szerda reggel, az előző napi záráshoz képest 0,31 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,21 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0769 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9631 frankot adtak, 0,09 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, 108,52 jenen jegyezték szerda reggel.
Szerző