A megkérdezettek közel fele hallott például az önkormányzatok bevételeinek elvonásáról (46 százalék), jóval kevesebb emberhez jutott el viszont a hír, hogy az állam átvenné a nemzeti parkok és termelőszövetkezetek földjeinek egy részét, valamint hogy a Schmidt Mária vezette alapítvány két luxusingatlant kapott az államtól.
Arról is csak a megkérdezettek 22 százaléka értesült, hogy a jövőben az önkormányzatok helyett a kormányhivatalok dönthetnek a nagyobb üzletek nyitásáról, míg arról 24 százalék hallott, hogy a színházak felügyelőbizottságaiban a kormány biztosítaná a többségét. Szintén a megkérdezettek 24 százalékához jutott el az a hír, hogy a rendőrség a jövőben bírósági és ügyészségi felhatalmazás nélkül kutathat a polgárok NAV-adataiban.
A járványhelyzettel nem összefüggő kérdésekben egyébként markáns a kormányzati döntések elutasítottsága. Nincs olyan kérdéskör, amelyben a kormánnyal egyetértők aránya meghaladta volna a 23 százalékot.
A felmérés a korábbi hónapokhoz hasonlóan az egészségügyi ellátások járvány alatti hozzáférhetőségét is mérte. A megkérdezettek 48 százaléka vallotta, hogy ő vagy közeli ismerőse valamilyen egészségügyi ellátásra szorult, ám az érintettek 51 százaléka azt mondta, nem kapott megfelelő ellátást. (Márciusban utóbbiak aránya 40 százalékos volt, míg április végén 60 százalék körül alakult.)
Érdekesség, hogy a Fidesz-KDNP támogatói (78 százalék) látványosan jobbnak látták a helyzetet, miközben az ellenzéki pártok támogatói ennek ellenkezőjét tapasztalták. Az MSZP-Párbeszéd – ellátást igénylő – támogatói 53 százaléka szerint nem jutottak hozzá a megfelelő kezelésekhez, ez az arány a Jobbik támogatóinál volt a legmagasabb (80 százalék). A pártválasztásban bizonytalanok többsége (52 százalék) szerint sem volt hozzáférhető szükség esetén az egészségügy.
A múlt héten Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője nyilatkozta lapunknak, hogy a kormány a járvány kezelése után a gazdasági és szociális válság kezelésében jelentős kihívással találkozik majd, ami kihathat megítélésére. Nem túl kedvező a Fidesz-KDNP számára, hogy oktatásügyi döntéseiket fele-fele (45-45) arányban értékelték pozitívan, illetve negatívan a megkérdezettek, de a többi ágazatban nagyobb az elégedetlenség.
Az egészségügy és a kórházak állapotával a lakosság 53 százaléka elégedetlen, a gyárak és a multik ügyében hozott döntések kapcsán relatív többségben vannak az elégedetlenek (37:38 arányban). Többen vannak, akik szerint nem kielégítők a nehéz helyzetbe került emberek megsegítését célzó intézkedések (63 százalék), miközben mindössze 27 százalék szerint eredményes a kormány tevékenysége.
