Bezuhant a kiskereskedelem, ruhát és cipőt szinte senki sem vett áprilisban

Jelentősen, 10,2 százalékkal zuhant a kiskereskedelmi forgalom áprilisban a koronavírus és a boltokat is érintő korlátozások miatt. A visszaesés ugyanakkor valamelyest kisebb lett, mint amit a piac várt.

Több mint 10 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi üzletek forgalma áprilisban az előző év azonos időszakához képest, ami egyértelműen a kornavírusjárvány és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedéseknek köszönhető – derül ki a KSH ma közzétett adataiból. A visszaesés mértéke azonban – mint ahogyan a korlátozásoké is - üzlettípusonként eltérő.

Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus, hiszen ezekbe a boltokba a korlátozások idején is el lehetett menni vásárolni. Az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben így mindössze 0,4 százalékos volt a visszaesés. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben viszont 14,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés áprilisban.

A ruha és cipőboltok gyakorlatilag teljesen leálltak: a visszaesés 90 százalékos volt, ami nem csoda, hiszen az ilyen üzletek látogatása a kijárási korlátozások idején nem számított alapos indoknak a lakhely elhagyására. Kevésbé drasztikusan, de csökkentek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (-8,2 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (–15 százalék), a bútor-, műszakicikk- (–24 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (–37 százalék) üzletekben, a használt cikkek forgalma pedig 80 százalékkal zuhant.

A koronavírus egyértelmű nyertese - a kiskereskedelmi forgalomból áprilisban 12,5 százalékkal részesedő - csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt: a webáruházak forgalma ugyanis 104 százalékkal emelkedett.

A teljes kiskereskedelmi forgalom így áprilisban 910 milliárd forintra rúgott: ennek több mint felét az élelmiszerboltokban költötték el a vásárolók, több mint harmadát a nem élelmiszer jellegű üzletekben, 11 százalékát pedig a benzinkutakon.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom 10,2 százalékos visszaesése valamelyest kedvezőbb, mint a piaci várakozás. Úgy véli: a rendkívüli, sőt soha nem látott mértékű zuhanás nem ismétlődik meg májusban. Az elemző az élelmiszer- és a nem-élelmiszer kereskedelem enyhe élénkülésében bízik, vagyis várhatóan a most látott áprilisi adat jelenti majd a mélypontot.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint elképzelhető, hogy a júniusi, júliusi időszakban az üzletek bezárása miatt eddig elhalasztott fogyasztások egy részét pótolják majd a vásárlók. A forgalom alakulását azonban nagyban befolyásolja majd a bérek, a foglalkoztatottság szintje, a munkanélküliség alakulása is. A visszaeső autóvásárlások is lefelé húzzák majd a mutatót. Emellett az is kérdés, mennyire válnak óvatosabbá a háztartások, azaz inkább a megtakarítások felé fordulnak-e. A járvány egy esetleges újabb hulláma szintén befolyásolhatja a kiskereskedelmi forgalom alakulását. Összességében Németh Dávid szerint májusban mínuszos, júniusban-júliusban pedig pluszos szám jöhet a kiskereskedelemről.

Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 10,2 százalékos forgalom-visszaesés nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően kedvező, mivel több uniós országban 20-30 százalékot zuhant a kiskereskedelem. Úgy fogalmazott: az áprilisi mélypont után a boltok fokozatos újranyitásának köszönhetően májusban már élesen felpattant a forgalom. A pénztárgépek napi adatai alapján május végén már nem mutatott visszaesést a kiskereskedelmi üzletek árbevétele, a szakmai szövetség szerint pedig a pünkösdi bevásárlás már meghaladta a húsvétit. Így májusban már lényegesen kisebb lehet a visszaesés mértéke, júniustól pedig ismét növekedést mutathat a kiskereskedelmi forgalom, így éves átlagban 1,5 százalékos lehet a növekedés, amit jövőre 5 százalék feletti bővülés követhet. A járványhelyzet előtti szint elérése Suppan Gergely szerint az idei év végén, a jövő év elején várható.