Dolgozók nélkül nehéz az újraindulás Sopronban

Mire az itthoni munkahelyvédelmi intézkedések megszülettek, az osztrák határ mellett élő magyar munkavállalók már rég munkát találtak Ausztriában.

Egyre több jel mutat arra az osztrák határ mellett fekvő Sopronban, hogy számos, a koronavírus miatt bezárt üzlet már nem fog tudni kinyitni. Bár az éttermek már nemcsak a teraszokat, hanem a belső tereket is használhatják, még mindig van olyan, amelyik nem üzemel. Néhány nappal a teraszok megnyitása után a város egyik kedvelt vendéglőjében a napi bevétel csupán 30 ezer forint volt – magyarázza hitetlenkedve egy étteremtulajdonos, aki attól tart: ha kinyit, a költségek meghaladják majd a bevételeket. Ha nem jönnek az osztrákok, a méregdrága nyersanyagokból készült ételeket maximum elajándékozhatja. Sopron vállalkozóinak kétharmadánál ugyanis korábban leginkább ausztriai vendégek fordultak meg. A járványügyi előírások betartása miatt ráadásul kevesebb asztalnál lehetnek most vendégek. Az étteremtulajdonosnak azonban jelenleg ennél is nagyobb gondot jelent, hogy nincs meg a nyitáshoz szükséges létszám.

A kormány azzal nem sokat segített az ország északnyugati részén főként az osztrákokból élő, és a koronavírus-járvány miatt nagy bajba került kereskedőkön, vendéglősökön, és a szolgáltatóipar szereplőin, hogy a vártnál két héttel korábban nyitotta meg a határt az ausztriai állampolgárok előtt. A későn meghozott munkahelyvédelmi intézkedések miatt dolgozóik többségét ugyanis már nem tudták megtartani. A munkahelymegőrző bértámogatási rendszer kezdetben nem volt egyértelmű, utána többször módosították, lényeges szempontokat is megváltoztva a programon – idézi fel egy neve elhallgatását kérő gazdasági szakember, akitől a helyi vállalkozók gyakran kérnek tanácsot. Sokáig nem is tudott nekik mit mondani, jó néhány kérdés csak május közepére tisztázódott.

A március elején bezárt munkahelyek dolgozói viszont nem vártak két és fél hónapot a fizetésükre. A jó szakemberek Ausztriában helyezkedtek el, számukra ugyanis a veszélyhelyzet ideje alatt is nyitva állt a határ, az osztrákok pedig egyébként is hamarabb kitárták kapuikat a dolgozni vágyók előtt. Az állásra pályázók elektronikus meghívóval mehettek meghallgatásra, és ha megfeleltek, már szabadon mozoghattak munkáltatói igazolással a két ország között. Mint ahogyan a korábban feketén foglalkoztatott magyar takarítónők is.

Végre kiderült, hogy sok osztrák családnak mennyire hiányozunk – mesélte az egyik házvezetőnő, akitől megtudtuk, hogy osztrák családtagok a saját vállalkozásukba jelentették be őket, hogy legyen munkáltatói igazolásuk, amivel már rendszeresen kimehettek rendet rakni. Visszahívták és marasztalták a hiányszakmákban jól teljesítőket is, és az évek óta gyengülő forint miatt nem is kellett őket sokáig győzködni. Legtöbb esetben nettó 8-9 eurós órabért kínáltak nekik, és többnyire meg is egyeztek. A határ magyar oldalán eközben folyamatosan bolti eladót, pénztárost, pincért, szakácsot keresnek, és a szépségipar is létszámhiánnyal küszködik.

A beharangozott kedvezményes adózásról csak azok hitték el, hogy könnyebbséget jelent, akik nem vállalkoztak, hiszen akinek nincs bevétele, annak nincs miből engedményt adni – jegyezte meg a vállalkozási tanácsadó. Szerinte az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kellett volna meghosszabbítani. Ez a támogatás ugyanis mindössze három hónapig jár, amit különösen válságos időben illendő lenne legalább háromnegyed éven át biztosítani, és volna miből, hiszen a munkabérből az állam havonta másfél százalék munkaerőpiaci járulékot von le.