meddőség;férfi Meddőség;

Még mindig tabutéma a férfiak körében a meddőség

Akár minden ötödik pár is érintett lehet. A fiatalok 78 százaléka nem tartja fontosnak a meddőség megállapítására szolgáló szűrővizsgálatokat. A gyógyír a mielőbbi orvoshoz fordulás lehet.

Bár a gyermekáldás elmaradásának oka az összes eset csaknem 50 százalékban a férfi oldalán (is) keresendő, a férfimeddőség továbbra is tabutémának számít Magyarországon. Maga a meddőség mint egészségügyi probléma tömegeket érint idehaza: különböző kutatások szerint a magyar párok 10-18 százaléka küzd vele, ami a felső szélsőérték esetén azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik (házas)pár hiába vár a megtermékenyülésre. 

Az orvostudomány akkor beszél meddőségről, ha egy év alatt, rendszeres (és fogamzásgátlók használata nélküli) szexuális élet mellett nem következik be fogamzás. Amikor ennek biológiai oka van, akkor körülbelül 40 százalék esetében a nőknél, 40 százalék esetében a férfiaknál, a maradék 20 százalékban pedig mindkettejüknél kimutatható valamilyen, a fogamzást megakadályozó tünet vagy rendellenesség. Az elváltozás lehet genetikai – akár a kromoszómakészletben –, hormonális, gyulladásos vagy akár környezeti eredetű is. Gyakori gond a rejtettheréjűség, amikor a herék környezetének túl magas hőmérséklete miatt nem tud megképződni a megfelelő minőségű hímivarsejt. A leggyakoribb meddőségi faktornak ugyanakkor a pszichés problémák számítanak. A jó hír, hogy időben orvoshoz fordulva az okok többsége kezelhető – ehhez képest ugyanakkor éppen a férfiak jelentős hányada sem a párjával, sem az orvosával nem beszélni a helyzetről.

Mint egy minapi budapesti online szakmai beszélgetésen elhangzott, a magyarázat bizonyos értelemben kézenfekvő: ahogyan Szél Dávid pszichológus fogalmazott, egyfelől mindkét nem számára komoly identitáskrízist jelenthet a várt fogamzás elmaradása, másfelől a kérdéskör – illetve elsősorban annak a férfiakat érintő része – körül nagyon erős a tabu a magyar társadalomban. Hogy mennyire, arra a kormánynak sokat dolgozó Nézőpont és a Merck közös kutatása kérdezett rá: a megkérdezettek csaknem egyharmada még a párjával sem osztaná meg a témára vonatkozó tapasztalatait vagy félelmeit, és az orvosával is csak alig minden második válaszadó lenne hajlandó konzultálni róla. A férfiak elzárkózása ráadásul szignifikánsan magasabb - pedig mint fentebb jeleztük, az érintettségük statisztikailag ugyanolyan arányú, mint a nőké –, és még akik hajlandóak orvoshoz menni, azok is inkább a háziorvosukhoz (és nem szakorvoshoz) fordulnának.

Mivel a meddőség – a férfiaké és a nőké egyaránt – a kedvezőtlen demográfiai tendenciák egyik fő magyarázata, kiemelt kormányzati figyelem hárul rá: Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Egyesülésének (EKE) szerint elnöke 2019 decembere óta az államilag finanszírozott meddőségi centrumok földrajzilag teljes mértékben lefedik Magyarország területét, a szükséges kivizsgálást és terápiát, az orvosi beavatkozásokat és a gyógyszeres kezelést is térítésmentesen lehet igénybe venni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos az időtényező. Ezt erősítette meg a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulanciáját vezető Balogh István is: a megoldás többnyire nem teljesen reménytelen, ha a párok időben gondolnak a gyerekvállalásra, és problémák jelentkezése esetén azonnal szakemberhez fordulnak. - A férfiak nem viszik sírba a termékenységüket, csak a spermatermelő képességüket: idősebb korban sem elképzelhetetlen a gyermeknemzés, viszont a spermiumok minősége 35 év fölött rohamosan romlik – szögezte le. Ám egy korábbi, szintén az EKE megbízásából készített kutatás azt mutatta: a magyar fiatalok 82 százaléka nem számol vele, hogy egészségügyi akadályai lehetnek a családalapításnak, 78 százalékuk nem tartja fontosnak az esetleges kezelhető meddőség megállapítására szolgáló szűrővizsgálatokat, és még a gyermekvállalással sikertelenül próbálkozó párok több mint harmada számára is ismeretlen marad a meddőség oka.

A felmérésekből az látszik, hogy a gyermekáldás elmaradásának első számú oka a kései vagy kitolódó gyermekvállalás, a második helyen pedig a meddőséggel kapcsolatos információhiány áll. A saját családja történetével érvelő Kaszás Géza színész-producer ehhez azt fűzte hozzá: ha valaki szembenéz a problémával, és végigjárja a megoldáshoz vezető utat, az a társával és a születendő gyermekével is rendkívül erős kötődést tud kialakítani.