Tavaly a különböző forrásokból az ország összesen 1113 petajoule (PJ) energiát fogyasztott. Ez nem mutat lényegi változást az előző évhez képest - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdai közleményéből. Ezen belül a szén, az "éghető megújulók" - jórészt a tűzifa - felhasználása, valamint az árambehozatal mérséklődött. A földgáz, a "nem éghető megújulók" (például a nap és a szél), valamint a nukleáris energia hasznosítása viszont bővült.
A Magyarországon kibányászott szén mennyisége 13, míg a földgázkitermelés mennyisége tizedével esett. A hazai energiafelhasználás döntő hányadát, 702 PJ-t - vagyis 63 százalékát - a külföldről származó olaj és gáz biztosította. A (kivitellel csökkentett) behozatal tavaly ötödével, 130 PJ-lal bővült. A növekedés jó része a kormány gáztartalékolási céljaira vezethető vissza. Ez azért fura, mert tavaly ebből az energiahordozóból csak 1,8 százalékkal fogyott több. Ennek megfelelően a 222 PJ-nyi felhalmozott készlet történelmi csúcs. Az üzemanyagok belföldi forgalma újfent, ezúttal 2,8 százalékkal nőtt. (Az így kialakult fogyasztás szintén rekord.)
Tavaly a belföldi áramtermelés 6 százalékkal bővült. Ezen belül az atom és a földgáz szerepe nőtt. Utóbbié 18,5 százalékkal. Szénből - leginkább lignitből - viszont 13,5 százalékkal kevesebb villamos energiát állítottak elő. A napelemek által termelt áram mennyisége egy év alatt több mint kétszeresére ugrott. A szélerőművekből változatlan beépített teljesítmény mellett ötödével több áram került a fogyasztókhoz. A biogázalapú termelés viszont csökkent. Az áramfogyasztáson belül a megújulók aránya 1,4 százalékponttal 9,7 százalékra emelkedett. A hőfelhasználás 2 százalékkal csökkent - derül ki a MEKH-közleményből.
