Macron 2022-re kacsint, de az erőszakszervezetet nem engedi bántani

Publikálás dátuma
2020.06.15. 19:30

Fotó: CHRISTIAN HARTMANN /
Új kezdetet ígért honfitársainak a francia köztársasági elnök, de nem mindenben. Például kiállt a sokat bírált rendőrség mellett.
Franciaországban különleges eseménynek számítanak a köztársasági elnökök televíziós beszédei. Emmanuel Macron a koronavírus-járvány kitörése óta egyre többször él a kommunikációnak ezen formájával és még élni is fog, vasárnap esti beszédében jelezte, hogy a július 14-i nemzeti ünnepen szokásos szózatát is megtartja. Ennek középpontjában azonban már nem a járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása áll majd, hanem azt ismerteti, miként tervezi a francia gazdaság újraindítását. Ez valóban kulcskérdés, mert az uniós tagországok között az egyik legdrámaibb visszaesést Franciaország könyvelheti el: a Covid-19 miatti leállás nyomán idén  11 százalékkal csökkenhet a nemzeti össztermék. A vasárnapi televíziós beszéd az elemzők szerint nem egy volt a sok közül. Az államfő jelezni kívánta, hogy eldördült a startpisztoly, megkezdődött a 2022-es elnökválasztás kampánya. Macron újrakezdést ígért, utalt arra, hogy az eltelt 15 év alatt az ország több válságon esett át, ezért ideje, hogy a franciák "saját kezükbe vegyék a sorsukat". Ez lesz a következő évek legfontosabb feladata – emelte ki. Az uniós politikára is kitért, szerinte ismét létrejött a német-francia tengely. Angela Merkellel néhány hete bejelentették, hogy összesen 500 milliárd eurónyi hozzájárulást (tehát nem hitelt) biztosítanak a járvány miatt bajba jutott országoknak. Az ilyen beszédeknél szinte kötelezően elvárt hazafias üzenetek (nemzeti szuverenitás, igazságosság, mindenki találja meg a helyét a társadalomban…) mellett azonban volt egy igen fontos megjegyzése is: kiállt a rendőrség mellett. „Rend nélkül nem lehet sem biztonság, sem szabadság” – közölte. Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Franciaországban is társadalmi vita kezdődött a rendőri túlkapásokról. A megmozdulások legfőbb szónoka Assa Traoré, a 2016-ban a rendőrség által gyanús körülmények között megölt, Maliból származó fiatalember, Amada Traoré húga, aki rövid idő alatt egyfajta ikonná vált a rasszizmusellenes tüntetők számára. A több tízezres megmozdulások hatására Christophe Castaner belügyminiszter jelezte, hogy fegyelmi szankciókkal sújtják a túlkapásokat elkövető rendfenntartókat, ezt azonban igen rossz néven vette a rendőrség, amelynek szakszervezete múlt pénteken tiltakozó akciót is tartott. Philippe Capon, az érdekvédelmi szervezet vezetője az államfői beszéd után megjegyezte: „Azt kívántam, hogy az elnök állítsa helyre a rendőrség tekintélyét, s ezt meg is tette”. Több oka van annak, hogy Macron nem a tüntetők pártjára állt. Egyrészt sokat köszönhet a rendőrségnek. A 2018 novemberétől tüntető "sárga mellényesekkel" szemben fontos volt a rendőri fellépés, hiszen a mozgalomban olyan szélsőségesek is felbukkantak, akik előszeretettel gyújtottak fel gépkocsikat, illetve törték be az üzletek vitrinjeit. Másrészt Macron a következő elnökválasztásra kacsintott, s nem akarta lehetővé tenni Marine Le Pennek, a jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés (RN) elnökének, hogy a rendfenntartók érdekvédőjének szerepében tetszeleghessen. Macron beszédeit egyfajta lírai hangvétel jellemzi, ami most sem hiányzott, ám erős, határozott vezetőként is fel akart lépni. Így jövő hétfőtől előírta az oktatási intézményeknek a diákok fogadását, vagyis mindenkinek vissza kell térnie a tantermekbe. Ez eddig önkéntes alapon működött, s a tanárok 60, a diákoknak pedig mindössze 30 százaléka élt a lehetőséggel. Macron igyekezett pozitív jövőképet felvázolni. Mielőbb szükség lenne arra, hogy átfogó javaslatokat tegyen, mert a lakosság nagyobbik része nem találja meggyőzőnek. Szerencséje, hogy a többi potenciális elnökjelöltet még hiteltelenebbnek tartják. Egyetlen veszélyes ellenfele Édouard Philippe kormányfő lehetne - ezért is valószínűtlen, hogy menesztené. A potenciális riválist jó a közelben tudni. 

A láb már a gázpedálon, de zsákbamacskát nem vesznek

Publikálás dátuma
2020.06.15. 19:11

Fotó: DAINA LE LARDIC / © European Union 2020 - Source : EP
Az európai vezetők hétfőn figyelmeztették a brit kormányfőt: nem lesz kereskedelmi megállapodás, ha London elutasítja az egyenlő versenyfeltételeket.
“Készek vagyunk a gázpedálra lépni, de nem veszünk zsákbamacskát” - írta a Twitteren Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökének társaságában videokonferencián egyeztetett Boris Johnson brit miniszterelnökkel a kétoldalú viszony jövőjét meghatározó tárgyalásokról. A virtuális találkozón az uniós vezetők egyértelművé tették, hogy a tagállamok hajlandóak felgyorsítani a megbeszéléseket a szigetországgal, de ragaszkodnak belső piacuk egységéhez. “Mindkét félnek az az érdeke, hogy egy átfogó és becsvágyó célokat megfogalmazó megállapodás szülessen” — fogalmazott Michel. Az uniós vezetők és Johnson megállapodtak, hogy a tárgyalásokon valóban magasabb sebességre kapcsolnak, és megpróbálnak minél előbb konszenzusra jutni legalább a jövőbeni kapcsolatok alapelveiről. A tervezett szabadkereskedelmi megállapodást legkésőbb október második feléig tető alá kéne hozni, hogy azt az Európai Parlament és a tagállami törvényhozások december utolsó napjáig ratifikálni tudják. A brit kormány múlt pénteken közölte európai uniós partnereivel, hogy nem kívánja meghosszabbítani a Brexitet követő, és az év végéig tartó átmeneti időszakot, amely a tagsághoz hasonló jogokkal és kötelezettségekkel jár. Michel Barnier uniós főtárgyaló és brit kollégája, David Frost szinte biztosan nem mennek hosszú nyári szabadságra, miután az általuk vezetett küldöttségek júliusban és augusztusban is folytatni fogják a megbeszéléseket. A delegációk március óta tárgyalnak a jövőbeni viszonyról, de egyelőre egyetlen vitás kérdésben sem tudtak közös nevezőre jutni. Mindkét fél köti az ebet a karóhoz: a huszonhetek követelik, hogy az Egyesült Királyság alkalmazkodjon a közösség versenyjogi, munkajogi és környezetvédelmi szabályaihoz, és az uniós országok halászait továbbra is engedje be a parti vizeire. Boris Johnsonék mostanáig elutasították ezeket a feltételeket, mert szerintük azok szembemennek a Brexit céljával, a brit szuverenitás helyreállításával. Brüsszel emiatt azzal vádolja Londont, hogy úgy akar hozzáférést a belső piachoz, hogy nem kér az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekből. Charles Michel pénteken tájékoztatja a tagállamok vezetőit a hétfői megbeszélés eredményeiről. Az Európai Parlament várhatóan csütörtökön hagyja jóvá a testület álláspontját rögzítő jelentést. “Ha nem sikerül erős garanciákkal körülbástyázni az európai és a brit vállalatok közötti tisztességes versenyt, akkor nem lesz megállapodás” — nyilatkozta Christophe Hansen luxemburgi EP-képviselő, a jelentés egyik előadója.

EU-USA világpolitikai egyeztetés

Az uniós külügyminiszterek hétfőn videokonferencián tárgyaltak amerikai kollégájukkal, Mike Pompeóval. Kína, Ukrajna és a közel-keleti békefolyamat témái szerepeltek a terítéken - közölte Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, aki külön európai-amerikai tárgyalásokat kezdeményezett a Kína támasztotta globális kihívásokról. 

18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.