Hiába tiltakoznak a polgármesterek, indul a likacsos nyári menetrend

Publikálás dátuma
2020.06.23. 06:20

Fotó: Koncz Márton / Koncz Marton
A hétvégével indult a MÁV-Start Zrt. nyári menetrendje, a könnyebb elérhetőség miatt augusztus 30-ig több járat közlekedik ezentúl a Balatonhoz, s egyelőre ezeken is kötelező még az arcot elfedő maszk használata – jelentette be  Homolya Róbert. A MÁV elnök-vezérigazgatója hozzátette, a nemzetközi vasúti forgalom csökkenése miatt a tavalyi 29-cel ellentétben az idén 51 InterCity-kocsi közlekedik majd a térségbe, emellett a Siófokig járó Flirt vonatok is több helyen megállnak majd, hogy könnyebb legyen elérni a kisebb településeket. A vasúti szárnyvonalak mellett fekvő kistelepülések jobb elérhetőségében viszont egyelőre nincs változás. Mint arról a Népszava korábban beszámolt, június első hétvégéjével a MÁV 34 vasúti mellékvonalon vezette be az úgynevezett ideiglenes járványügyi menetrendet, mely az érintett szakaszokon szinte lenullázta a vonatközlekedést. A változtatás ellen az érintett térségek polgármesterei azonnal tiltakoztak, s a különféle anomáliák miatt Homolya Róbert is kijelentette: felül kell vizsgálni a járványügyi menetrendet, s azokon a vonalakon, ahol a vonat versenyképesebb a busznál, vissza kell állítani a vasúti közlekedést. Ennek már lassan két hete, ám egyelőre információink szerint sehol sem változtattak a járványügyi menetrenden, s az általunk megkérdezett településvezetők is azt állították, senki sem egyeztetett velük a felülvizsgálatról. A megrendelő minisztérium a szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a járatok utasforgalmát, szükség esetén felülvizsgálják és az idényekhez igazodva rugalmasan alakítják az ideiglenes járványügyi menetrendeket – reagált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, s pontosan ugyanezt írta a MÁV is. Kérdéseinkre egyébként nem válaszoltak. 
Szerző

Nincs jobb, marad a Magyar Posta

Publikálás dátuma
2020.06.23. 06:00

A vállalat marad az egyetemes közszolgáltató, az idei béremelésről azonban még el sem kezdtek tárgyalni a cégnél.
Eldőlt, hogy az év végén lejáró egyetemes postai szolgáltatói szerződést jövő januártól a Magyar Posta Zrt-vel hosszabbítja meg a magyar állam – tájékoztatta a Népszavát a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala. A postai piac az uniós normáknak megfelelően 2013. január elsejétől liberalizált Magyarországon, akkor kötötték meg a céggel az első szerződést az egyetemes szolgáltatásokra. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Postának elérhetővé kell tenni valamilyen formában a szolgáltatásait az ország egész területén, a küldeményeket meghatározott határidőkön belül el kell juttatnia a felhasználókhoz. Az azonban saját döntésükön múlik, hogy a sima, elsőbbségi vagy ajánlott levelek, a kisebb csomagok átvételére és feladására, csekkbefizetésre önálló hivatalt működtetnek és a küldemények vagy a nyugdíj kézbesítésére saját dolgozóikat alkalmazzák, vagy valamilyen üzlettel, külső partnerrel kötnek szerződést a feladatra, netán mobil posta keresi fel a kistelepülést.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásában ma már 176 szolgáltató szerepel, de egyikük sem képes a feladatot ilyen széles körben ellátni.

Annak ellenére tehát, hogy a Magyar Postának csak egy területen, a hivatalos iratokkal kapcsolatos feladatok ellátásában van kizárólagos jogosítványa, nincs más vállalkozás, amelyik minden felhasználói igény kielégítésére alkalmas lenne.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) részletes adatokkal alátámasztott jelentést kellett készítenie tavaly ilyenkor, hogy van-e más potenciális szolgáltató, amelyik legalább változatlan színvonalon el tudná látni az összes feladatot, méghozzá a mostani költségeknél olcsóbban. Mivel nem találtak ilyet, a területet felügyelő hatóságként javaslatot tettek az egyetemes szolgáltatási szerződés meghosszabbítására a Magyar Posta Zrt-vel. Az említett minisztériumi válasz azzal folytatódik, hogy „erre tekintettel Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányításával szakmai munka kezdődött az egyetemes postai szolgáltatás tartalmának és részletes feltételeinek felülvizsgálatára”, az új szerződést az év második felében írhatják alá. Közben ezeknek a feltételeknek a megújításán a cég is dolgozik: június 15-én jelentették be, hogy közös fejlesztési programot indítanak a Takarékbankkal a kistelepüléseken élők ellátásának javítására. A két szervezet egymás összesen 3500 fiókot tartalmazó hálózatának kihasználásával érné el a lehető legtöbb embert. A gyakorlati próba szeptemberben kezdődik. A Magyar Posta idén az első negyedévben 28 119 alkalmazottat foglalkoztatott, de a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezeteket nem igyekszik tájékoztatni a terveiről a vállalat vezetése. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFESZ) és a Postás Szakszervezet vezetői is lapunktól értesültek az egyetemes szolgáltatási szerződés meghosszabbításáról. Ráadásul a nagy közszolgáltató cégek közül néhány állami vízügyi vállalat mellett épp a postásoknál nem zárultak még le az idei bértárgyalások – sőt valójában el sem kezdődtek. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével az érdekvédők kezdeményezték, hogy nyolc napon belül induljon meg az egyeztetés, de a vállalat vezetése harminc napot kért. A dolgozók 15 százalékos béremelést várnak, a Posta azonban még nem mondott konkrét százalékot, hogy mit tudna kifizetni. Ádám István POFÉSZ elnök jelezte, hogy ha tíz százalék alatt marad az ajánlat, ismét sokan távoznak a dolgozók közül, s ezen az sem változtat, hogy tisztában vannak a vállalat szorult helyzetével, amiért az uniós szabályok csak évi 15 millió eurós állami támogatást engedélyeznek a piaci szereplőnek számító Postának.  

Elindul a postai irányelv felülvizsgálata

A kormány mellett két szakszervezeti konföderáció vezetői is levélben kérték május végén az Európai Bizottság elnökétől a postai szolgáltatásokra vonatkozó irányelv módosítását. A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt a választ kapta Ursula von der Leyen munkatársától, hogy az irányelv négyévente esedékes felülvizsgálatakor hivatalosan értékelik, hogy a szabályozás betölti-e még a szerepét. A felülvizsgálatot egy nyilvános online konzultáció előzi meg a kérdésről, amit az EU még ebben az évben elindít.      

Postapiac

A Magyar Posta nemcsak közszolgáltató, hanem egyben piaci szereplő is, amelynek számtalan konkurense van. Sok szolgáltatást csak be kell jelenteni, de van engedélyköteles tevékenység is. Elsőként 2015-ben a CityMail Hungary kapott engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH), hogy Budapest területén két kiló alatti küldeményeket vegyen fel, továbbítson és kézbesítsen. A hatóság honlapján ezt ma már egyetemes szolgáltatást helyettesítő tevékenységként jegyzik, de a listában a legtöbb vállalkozás futárpostai szolgáltatást, expressz szolgáltatást végez, vagy ezeknek megfelelő csomagküldő szolgálatot működtet vagy az ország egész területén vagy csak egyes körzeteiben.  

A többség a csekket választja

Megduplázódott a Magyar Posta iCsekk mobilapplikációjának forgalma tavasszal – közölte a cég egy májusban készített felmérésük eredményét tegnap az MTI-vel. A lehetőséget leginkább a 18-39 évesek kedvelik és használják, de a számlák majdnem 70 százalékát még mindig csekken fizetik be az ügyfelek.

Sok tízmilliárdot már felemésztett, mégis milliárdos veszteséget termel a zalai tesztpálya

Publikálás dátuma
2020.06.22. 21:41

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A koronavírus-járvány miatti gazdaságélénkítésre hivatkozva, még tovább tömnék állami pénzekkel a kihasználatlan létesítményt.
Ötvenkétmilliárd állami befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget is felhalmozott már a ZalaZone nevű autós tesztpálya – írta a G7.hu arról a zalaegerszegi létesítményről, amelynek első ütemét 2019 májusában adták át. Mint kiderült, a pálya abban az évben alig 109 millió forint árbevételt ért el. – Ez európai összehasonlításban is nagyon gyenge eredmény, a sokkal kisebb, alig néhány milliárd forintból épült pályák is ennek sokszorosát érték el az elmúlt években – foglalta össze a portál a helyzetet.  A fellelhető adatok szerint a tavaly szeptemberben még 112 fős cég ma már alig 53 főnek ad munkát, és a portál szerint a gazdálkodás fenntarthatatlanságát mutatja, hogy a 109 milliós árbevétel tavaly a bérköltségek ötödét sem fedezte. De az igénybe vett szolgáltatásokért is közel kétszer annyit fizettek, mint a bevétel volt. – A ZalaZone sosem fogja megtermelni a beleöntött tízmilliárdokat, egy túlméretezett és reménytelenül veszteséges állami beruházásnak tűnik – jósolta a G7.hu, hozzátéve:
„Ha azt szeretnék, hogy 30 év alatt hozza vissza a pálya a befektetett összeget, legalább évi 1,7 milliárdot kellene visszatermelnie”

Koronavírus ellen baráti megbízás?

Kiemelték, hogy „a megkötött szerződések 96 százaléka Fidesz-közeli építőipari cégeknél landolt”. A Duna Aszfalt, a Szabadics Zrt. és a ZÁÉV örülhetett összesen 49,5 milliárd forintnyi megbízásnak, amiért alapvetően utakat és épületeket kellett felhúzni. A beruházást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a külföldi befektetőknek szóló prezentációjában nemrég a kormány egyik a koronavírusra adott gazdaságélénkítési intézkedéseként mutatta be. – Idén június 10-én írták alá az utolsó, 11,4 milliárdos szerződést a Duna Aszfalttal a tesztpálya második fázisának kivitelezésére. A harmadik fázis még véglegesítés alatt van ám nem lenne meglepő, ha az a szakasz is tízmilliárdos költséggel járna – összegezte a G7.hu.
Szerző
Témák
Zalaegerszeg