Elolvasztja a téli olimpia helyszíneit a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2020.06.22. 10:53

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
30 év múlva az eddigi 19-ből 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének.
A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére. Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra csökken.
A tanulmány példaként említi, hogy a 2014-es szocsi játékok szokatlanul enyhe körülmények között zajlottak, és alpesi síben a lassú, nedves, nehéz havon a dobogósok többsége az első tíz indulóból került ki, mivel a mezőny elejére sorolt versenyzők egyértelmű előnyben voltak vetélytársaikkal szemben, akikre már kedvezőtlenebb hóviszonyok vártak. Így a 2010-es vancouveri olimpiához képest öt százalékkal kevesebben értek célba alpesi síben, hódeszkában és szabadstílusú síben, és kilenc százalékkal többen sérültek meg.
A klímaváltozás hatására a Nemzetközi Olimpiai Bizottság márciusban bejelentette, hogy 2030-tól minden rendező városnak „klímapozitívnak” kell lennie, ami a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére, illetve hosszú távon a minimálisra szorítására vonatkozik.
A 2022-es téli játékokat Peking, a 2026-osat pedig Milánó és Cortina d'Ampezzo rendezi.
Szerző

Jobban szennyezik még a környezetet az elektromos autók, mint a dízelek

Publikálás dátuma
2020.06.22. 09:06

Fotó: Ju Huanzong / AFP
Az elektromos mobilitásra való átállás erőltetése helyett a megújuló energiaforrások növelése segítené elő a károsanyag-kibocsátás csökkenését a kieli ifW gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint.
Az elektromos mobilitásra való átállás növeli a károsanyag-kibocsátást a kieli IfW (Institut für Weltwirtschaft) tanulmánya alapján, amely szerint az elektromos autózás üvegházhatású gázkibocsátása a jelenlegi németországi energiamix mellett közel háromnegyedével múlja felül a modern dízelmotorokét.
Az elemzés abból indul ki, hogy számos más kutatóintézet tanulmánya szerint az elektromos autók károsanyag-kibocsátása már a jelenlegi energiamix mellett valóban kisebb ugyan a belsőégésű motorokénál, ez a kalkuláció azonban figyelmen kívül hagyja az elektromos áram iránt az elektromos mobilitásra való átállással megnövekedő igényt. A megnövekedett áramkeresletet ugyanis a meglévő energiamix-szel lehet csak kielégíteni ahelyett, hogy a megújuló energiaforrásokat a fosszilis energiaforrások kiváltására használnák fel. A villanyautókra való átállás megnövekedett áramigényét figyelembe véve viszont az aktuális energiamix mellett az elektromos autózás 73 százalékkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a legmodernebb dízelmotoroké – állapítja meg a kutatóintézet.
A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung és a Heidelberger Institut für Energie und Umweltforschung kutatóintézetek tanulmányai szerint a jelenlegi energiamix mellett az elektormos autózás károsanyag-kibocsátása 15-30 százalékkal kedvezőbb a belsőégésű motorokénál. A Joanneum Research kutatóintézetnek az ADAC autóklub megbízásából készített tanulmánya szerint pedig nagyjából megegyezik.
Németországban a közlekedés felelős a károsanyag-emisszió 20 százalékáért, ami az energiatermelés és a feldolgozóipar után a harmadik legnagyobb kibocsátási forrás. Csak a személygépkocsik futásteljesítménye 630 milliárd kilométer volt 2018-ban Németországban a szövetségi gépjármű-felügyelet (Kraftfahrt-Bundesamt) nyilvántartása szerint. Az elektromos autók 100 kilométerenkénti átlagosan 15 kilowattórás energiafelhasználásával számolva a teljes átállás 95 terawattórás áramigényt teremtene, ami az 515 terawattórás nettó németországi áramtermelés 18 százalékának felel meg. Ehhez hozzá kell adni még az elektromos autók előállításának a hagyományos autóknál magasabb energiaigényét is.
Az elektromos autók átlagos károsanyag-kibocsátásának számításakor az IfW azzal a feltételezéssel élt, hogy a megújítható energiaforrások kiépítése a jelenlegi ütemben halad tovább. A zéró-emissziós atomenergia szerepét pedig figyelmen kívül hagyták az áramtermelésben, mivel az 2022-ben kikerül az energiamixből. 
A számítások alapján az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása mindaddig meghaladja a robbanómotorokét, amíg az energiamixben 20 százalék felett van a fosszilis energiahordozók aránya. Az Európai Bizottság prognózisa szerint 
a fosszilis energiahordozók aránya még 2050-ben is 40 százalék felett lesz.

Az IfW megállapítása szerint az emissziós mérlegen tehát nem az elektromos mobilitás forszírozásával, hanem a fosszilis energiahordozók megújuló forrásokkal való kiváltásával lehet javítani.
Szerző

Rekordmeleg volt Szibériában

Publikálás dátuma
2020.06.21. 16:26

Fotó: Shutterstock
Új szibériai melegrekord született szombaton méghozzá az északi félteke egyik leghidegebb pontján, Verhojanszkban, ahol 38 fokot mértek.
Már napok óta 30 fokos kánikula tombol Kelet-Szibériában, az északi sarkkör környékén, szombaton pedig rekord méreteket öltött a rendkívüli meleg a térségben - írja az Időkép. A csúcshőmérséklet helyenként elérte a 35 fokot, de az északi félteke egyik leghidegebb pontjának tartott Verhojanszkban 38 fokos maximumot mértek, ami új melegrekordnak számít nemcsak ezen a településen, de Szibériában is. Az északi sarkkörtől északra sem mértek még soha ilyen magas hőmérsékletet.
Verhojanszk főleg a kemény telek miatt lehet ismerős sokak számára, hiszen itt mérték az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét, -67,8 fokot. A kontinentális éghajlatnak köszönhetően azonban olykor előfordulnak melegebb nyarak, amikor a maximum-hőmérséklet a 30 fokot is megközelítheti. A mostani 38 fokos csúcshőmérséklet azonban kb. 18 fokkal haladja meg júniusi maximum hőmérsékleti átlagot (19,9 fok). Az új melegrekorddal a bolygó egy adott pontján mért legnagyobb hőmérséklet ingadozás (abszolút minimum és maximum különbsége) is növekedett: 105,8 fok az új érték.  
Szerző