Előfizetés

Maduro: Kész vagyok eszmecserét folytatni Trumppal kölcsönös tisztelet alapján, amikor a szükség úgy hozza

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.23. 09:31
Nicolás Maduro venezuelai elnök
Fotó: MARCELO GARCIA / AFP
A venezuelai elnök azt mondta: ugyanúgy, ahogyan 2015-ben tárgyalt Joe Biden akkori amerikai alelnökkel, tárgyalhat Trumppal is.
Nicolás Maduro venezuelai elnök kész tárgyalni Donald Trump amerikai elnökkel, ha kölcsönös tisztelet alapján zajlik a párbeszédük. Maduro az AVN venezuelai hírügynökségnek hétfőn nyilatkozva mondta ezt. Úgy fogalmazott: ugyanúgy, ahogyan 2015-ben tárgyalt Joe Biden akkori amerikai alelnökkel, tárgyalhat Trumppal is.
„Amikor a szükség úgy hozza, kész vagyok eszmecserét folytatni Donald Trumppal kölcsönös tisztelet alapján”

– közölte Maduro.

Trump az Axios amerikai hírportálnak adott minapi interjúban azt mondta, hogy megfontolna egy tárgyalást Maduróval.
„Talán meggondolom... soha nem elleneztem találkozókat”

– fogalmazott.

Az interjúban azonban semmiféle előfeltételt nem támasztott a megbeszélésnek. Hétfőn a Twitteren pontosította nyilatkozatát, megjegyezve:
csakis azért találkozna Maduróval, hogy megvitasson vele egyetlen kérdést, a távozását a hatalomból.

Az Axios szerint egy esetleges tárgyalás Maduróval teljes fordulat lenne a venezuelai elnök elmozdítását célzó „maximális nyomásgyakorlás” politikájában. Washingtoni vezetők, köztük Mike Pence alelnök és Mike Pompeo külügyminiszter rengeteg energiát fektettek Juan Guaidó ellenzéki vezető támogatásába, és Washington elismerte őt ideiglenes államfőnek. A venezuelai belpolitikai és gazdasági válság tavaly januárban súlyosbodott, miután Guaidó – akinek parlamenti elnöki tisztségét a Maduro-kormányhoz hű legfelsőbb bíróság korábban megvonta – Venezuela ideiglenes elnökének nyilvánította magát. Azóta az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbéli ország elismerte őt ebben a tisztségében arra az időre, amíg meg nem tartják a szabad választásokat. Maduro ennek ellenére meg tudta őrizni a hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú külföldi szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásának köszönhetően. Az olajjövedelmeiből korábban meggazdagodó Venezuela az elmúlt években történetének egyik legsúlyosabb gazdasági válságában tengődik, amelyet tovább mélyít az egészségügyi rendszer szétesése és a gyógyszerhiány a koronavírus-járvány közepette.

Tombol a járvány, támadják az orvosokat

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.23. 08:20

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP or licensors
Afganisztán háborúzó erői közül senkit nem érdekel a vírus.
Egyszerű elgondoláson alapul az Egyesült Államok afganisztáni béketerve: a kabuli kormánynak és az iszlamista táliboknak együttes erővel kell felvenni a harcot a közös ellenséggel szemben. Washington ez alatt a közép-ázsiai országot is terrorizáló Iszlám Állam értette, ám mostanra már a világjárványra is ráillik a definíció. Afganisztánban a hatóságok csaknem 30 ezer koronavírus fertőzést igazoltak és a kór mintegy 600 áldozatot követelt. Az igazolt megbetegedések száma napi 650-nel nőtt átlagosan az elmúlt egy hónapban, de az afgán laboratóriumok miatt valószínűsíthető, hogy egy sokkal súlyosabb pandémia tombol a háttérben. Mindezek ellenére a kabuli kormány és a tálibok nemhogy különbékére nem hajlandóak, de még a járvány elleni védekezést is hátráltatják egyes akcióikkal. Az ENSZ afganisztáni missziójának hétvégi jelentése szerint március 11. és május 23. között tizenkét alkalommal támadták meg az egészségügyi létesítményeket vagy dolgozókat, ebből nyolcat iszlamisták hajtottak végre, hármat a biztonsági erők. A vizsgált időszak legsúlyosabb vérengzéséért - a 24 áldozatot követelő a kabuli szülészeti klinika elleni merényletért - felelős csoportot az ENSZ nem tudta megnevezni, bár az afgán és az amerikai hatóságok is az Iszlám Államot sejtik a háttérben. A sokkoló kegyetlenségű támadás miatt az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi segélyszervezet múlt héten bejelentette, hogy bezárják az intézményt, mert nem tudják garantálni a személyzet és a páciensek biztonságát. Az erőszakcselekmény a békefolyamatnak is keresztbe tett, Ásráf Gáni afgán elnök újra támadó üzemmódba állította a hadsereget a tálibok ellen. Azóta valamelyest javult a helyzet: a május végi Id Al-Fitr ünnepén kölcsön betartott tűzszünet úgy tűnik, növelte a bizalmat a szemben álló felek között, múlt hétfőn már arról is megállapodás született, hogy a katari főváros, Doha lesz az afgán-közi béketárgyalások helyszíne. Az erőszak szintje mégsem csökken, a kabuli kormány szerint az iszlamisták múlt héten például több mint 40 civilt öltek meg. Egyelőre a tárgyalások kezdete is várat magára, a fennakadás oka továbbra is az Egyesült Államok által önkényesen vállalt fogolycsere. Kabul még mindig nem engedett szabadon 5 000 tálib harcost, ahogyan azt Washington megígérte a szélsőségeseknek. 

Megnyitottak az éttermek és az uszodák Moszkvában

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.23. 08:03

Fotó: SEFA KARACAN / AFP / Anadolu Agency
A könyvtárak, az óvodák és a szociális védelem intézményei is visszatérnek a megszokott munkarendhez.
Moszkvában újra fogadják a vendégeket az éttermek és kávézók belső termeiben, valamint megnyitottak az uszodák, a sporttermek és az edzőtermek is, a Covid-19-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések feloldásának újabb, harmadik fázisában. Megindult az orosz fővárosban a folyami utasszállítás, a könyvtárak, az óvodák és a szociális védelem intézményei is visszatérnek a megszokott munkarendhez. Újra igénybe lehet venni a játszótereket, a szabadtéri sporteszközöket. Működhetnek az idegenforgalmi irodák, igaz, Moszkvában csoportos kirándulásokra vonatkozó korlátozást, valamint a nyilvános helyeken a maszkviselési és távolságtartási kötelezettséget még nem oldották fel. Továbbra is tilos tömegrendezvényeket szervezni. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva hétfő este arra figyelmeztetett, hogy az oroszoknak arra kell felkészülniük, még ősszel is szükségük lesz a maszkokra és a fertőtlenítőszerekre, mert a SARS-Cov-2 koronavírus addigra nem szűnik meg, sőt, visszatérnek a szezonális megfázásos betegségek is. Korábban Mihail Murasko egészségügyi miniszter azt mondta, hogy egyes intézkedések 2021 februárjáig érvényben maradhatnak Oroszországban.