A kormány 40 milliárd forinttal megemelte jövő évi kata-bevételek célelőirányzatát, amit a szigorításokkal indolnak. A költségvetési bizottság csütörtöki ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a kisadózók tételes adójából, a katából. A növekedés 40 milliárd forint, illetve az előirányzat bő húsz százaléka. A 2021-es költségvetési törvényhez benyújtott kormányzati javaslat szerint a 40 milliárd forintos többletet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől remélik és nem az adó emelésétől.
Kata-val kapcsolatos szigorítások régóta napirendeben vannak, már 2019-ben erről tárgyaltak az adótanácsadók és a pénzügyminisztériumi vezetők, ám az utóbbi hónapokban leginkább a Parragh László vezette Magyra Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) lobbizik. Az idén márciusban folytatódott az egyeztetés, a fő téma ismét a katás csalások voltak, ezt Izer Norbert adóügyi államtitkár nyilatkozta a találkozó után. Az adónem nagy népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll - állítják. A tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek kijátszva a szabályokat, katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül. Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell - tette hozzá Izer. Az államtitkár azt ígérte, hogy a katás vállalkozók ellenőrzésének gyakoriságát már idén növelik.
Bár eddig a parlamenthez nem érkeztek az adónemmel kapcsolatos tervezetek, ezzel a negyven milliárd forintos 2021-es előirányzat-emeléssel a pénzügyi kormány letette a voksát a szigorúbb ellenőrzések mellett. Parragh László a héten a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy bár a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) bevezetése növelte a vállalkozási hajlandóságot, könnyítette az új vállalkozások indítását, garantálni kell, hogy ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni.
Az MKIK elnöke szerint a szigorítások jövő januártól jönnének. A javaslatok szerint ha egy katás vállalkozó és egy másik cég között évi három millió forintnál nagyobb számlaforgalom keletkezik, akkor a részletekről adatot kell mind a két félnek szolgáltatnia a NAV-nak, amelyben azt vizsgálnák, hogy nincs-e szó rejtett munkaviszonyról, amely magasabb adókat jelentene mind a két félnek, de leginkább a számlát befogadó cégnek.
A kormány költségvetési javaslata nem utal arra, hogy adóemelés is jönne, de az MKIK még ettől sem zárkózik el: javaslatuk szerint a katát sávossá kellene alakítani, hatmillió forint éves árbevételéig havi ötvenezer, afelett viszont már 65 ezer forint lenne a katás cég által fizetett egyösszegű adó.
