Előfizetés

Nagyon rászállnak a katás cégekre

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.06.25. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A költségvetési bizottság csütörtöki ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a kisadózók tételes adójából.
A kormány 40 milliárd forinttal megemelte jövő évi kata-bevételek célelőirányzatát, amit a szigorításokkal indolnak. A költségvetési bizottság csütörtöki ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a kisadózók tételes adójából, a katából. A növekedés 40 milliárd forint, illetve az előirányzat bő húsz százaléka. A 2021-es költségvetési törvényhez benyújtott kormányzati javaslat szerint a 40 milliárd forintos többletet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől remélik és nem az adó emelésétől. Kata-val kapcsolatos szigorítások régóta napirendeben vannak, már 2019-ben erről tárgyaltak az adótanácsadók és a pénzügyminisztériumi vezetők, ám az utóbbi hónapokban leginkább a Parragh László vezette Magyra Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) lobbizik. Az idén márciusban folytatódott az egyeztetés, a fő téma ismét a katás csalások voltak, ezt Izer Norbert adóügyi államtitkár nyilatkozta a találkozó után. Az adónem nagy népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll - állítják. A tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek kijátszva a szabályokat, katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül. Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell - tette hozzá Izer. Az államtitkár azt ígérte, hogy a katás vállalkozók ellenőrzésének gyakoriságát már idén növelik. Bár eddig a parlamenthez nem érkeztek az adónemmel kapcsolatos tervezetek, ezzel a negyven milliárd forintos 2021-es előirányzat-emeléssel a pénzügyi kormány letette a voksát a szigorúbb ellenőrzések mellett. Parragh László a héten a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy bár a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) bevezetése növelte a vállalkozási hajlandóságot, könnyítette az új vállalkozások indítását, garantálni kell, hogy ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni. Az MKIK elnöke szerint a szigorítások jövő januártól jönnének. A javaslatok szerint ha egy katás vállalkozó és egy másik cég között évi három millió forintnál nagyobb számlaforgalom keletkezik, akkor a részletekről adatot kell mind a két félnek szolgáltatnia a NAV-nak, amelyben azt vizsgálnák, hogy nincs-e szó rejtett munkaviszonyról, amely magasabb adókat jelentene mind a két félnek, de leginkább a számlát befogadó cégnek. A kormány költségvetési javaslata nem utal arra, hogy adóemelés is jönne, de az MKIK még ettől sem zárkózik el: javaslatuk szerint a katát sávossá kellene alakítani, hatmillió forint éves árbevételéig havi ötvenezer, afelett viszont már 65 ezer forint lenne a katás cég által fizetett egyösszegű adó.   

Választási lesz a 2021-es büdzsé: soha ennyi pénzben nem úszott még az MTVA

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.25. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Húsz milliárd forinttal megemelik a közmédia támogatását, de 11 milliárdot akar a kormány elkölteni jövőre nemzeti konzultációra is. Mindez jelzi, hogy közelegnek a választások.
A Költségvetési Bizottság a csütörtöki ülésén dönt a 2021-es költségvetéshez benyújtott utolsó körös javaslatokról. A módosításokat formailag bizottság kormánypárti többsége terjesztette be, ám a több évtizedes gyakorlat szerint ezek valójában a kormány saját javaslatai. Ezek közül kiemelhető a Budapestet érintő újabb költségvetési megvonások, amelyekről a fenti anyagunkban írunk. A kormány azonban talált olyan sarkalatos pontokat, ahova több pénzt kell csoportosítani még az eredeti javaslatnál is. Bár retorikában a kabinet a gazdaságvédelem szükségességét hangoztatja, a csütörtökön szavazásra bocsájtandó javaslatok nem kifejezetten ezt a célt szolgálják, sokkal inkább a felkészülést a 2022-es országgyűlési választásokra – természetesen közpénzből. A bizottság dönthet arról, hogy jelentősen, 20 milliárd forinttal megemeljék a közszolgálati hozzájárulást, amely az állami média finanszírozást szolgálja. Így jövőre már a megszokott 77 milliárd forinttal szemben 97 milliárd forintos költségvetési támogatást kap a közmédia, amit még kiegészítenek az évközi kormányzati támogatások és kereskedelmi bevételek, azaz jövőre összességében bőven száz milliárd forint feletti összegből gazdálkodhat.  A parlament a napokban fogadta el az iskolaőri rendszer felállításról szóló törvényjavaslatot: a kormány elképzelései szerint pár hetes tanfolyamon kiképzett biztonsági őrök fogják megoldani erőszakos helyzeteket az iskolákban. Erre a feladatra 2021-ben a rendőrség plusz 2,1 milliárd forintot kap, igaz az iskolaőri rendszer már 2020 szeptemberében elindul a tervek szerint, az ehhez szükséges forrásokat az idei büdzséből oldja meg a kormány. Jövőre a tervezetnél 1,7 milliárd forinttal kevesebbet, alig 6,8 milliárdot költhet az innovációs tárca nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények támogatásra. Ám nem kell bánkódnia Semjén Zsolt kormányzati fővadásznak és miniszterelnök-helyettesnek, nem jut kevesebb pénz a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra, mert már idén megkapják a szervezők ezt az összeget – olvasható az indoklásban. Ám nemcsak vadászati világkiállításról, hanem a „ Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó” szervezésről is döntött már a kormány. A jövő évi rendezvényre csak a 2021-es büdzséből 8 milliárd forintot terveznek elkölteni, ennyivel nő a külügyminisztérium támogatása az eredeti tervekhez képest. Az utolsó pillanatban a kormány még kikanyarított 11 milliárd forintot 2021-re „kiemelt társadalmi kapcsolatokra", úgy, hogy ilyen költségvetési előirányzat nem szerepelt a javaslatban. Az indoklásból kiderül, hogy ez a pénz a „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos egyéb feladatok, kiemelt társadalmi csoportok életét érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikációs és konzultációs feladatok fedezetét biztosítja.” Vagyis a pénz a „nemzeti konzultációkra” megy és várhatóan ezzel a már bevált eszközzel akar a kormány ráfordulni 2022-es választásokra, közpénzből elősegítve a Fidesz kampányát.     

A Fidesznek ötlete sem volt, az ellenzéket leszavazták

Idén a kormánypárti képviselők egyetlen módosító javaslatot nem mertek beterjeszteni a kormány 2021-es költségvetési javaslatához, ami még a 2010 után létrejött NER-rendszerben is szokatlan. Láthatóan a parlament ellenőrző funkciója teljes mértékben megszűnt a kormány felett, ugyanis hallgatás azt is jelenti, hogy egyetlen javítani való pontot sem talált a kormány javaslatában a kétharmados többség. A 2021-es költségvetéshez érkezett több mint 800 ellenzéki javaslatból a kormány viszont egyet sem támogatott, ez viszont teljes mértékben megfelel az elmúlt tíz év gyakorlatának. 

25 milliárdos forrással nógatja exportra Orbán a járvány miatt megroggyant cégeket

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.25. 05:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kapkodva keresnek gazdát a pályázati pénzeknek, a járványra hivatkozva oszt szét milliárdokat a kormány.
Rohamléptekkel írt ki pályázatot a kormány, hogy támogassa „COVID-19 világjárvány miatt piacaikat vesztő magyar vállalkozások fejlődését, piacaik visszaszerzését és újak megszerzését”. A keddi Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szerint összesen 25 milliárd forintot kell elkülöníteni erre a célra július elsejéig – vagyis hat napon belül – , a forrást pedig a pénzügyminiszter kell biztosítsa a külügyi tárcának.
A külügy ezután HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. segítségével pályázati csomagot állít össze, a jelentkező vállalkozások pedig ebből igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást az exportpiacokon való megjelenéshez és megmaradáshoz. 
Hogy a sikeres pályázathoz milyen feltételeknek kell megfelelni, azt a rendelet nem tartalmazza, de a kapkodást jól jelzi, hogy az átmeneti támogatás igényléséhez szükséges konstrukciót július közepéig kell kialakítsa a HEPA és Szijjártó Péter minisztériuma, míg a „további támogatás” kereteire augusztus közepéig adott határidőt a kormány. 
A HEPA Zrt. egyik pályázatáról nemrég a Népszava is beszámolt: mint megtudtuk, egy kormányközeli kanadai vállalkozó nyerte el az egymilliárdos tendert, amit az exportfejlesztési ügynökség egy torontói kereskedőház üzemeltetésére írt ki.