Szabad szemmel - Orbán még a saját kabinetjét is megkerüli

Publikálás dátuma
2020.06.28. 08:32

Nemzetközi sajtószemle, 2020. június 28.
Euractiv Bár Varga Judit a napokban az állította, hogy a rendkívüli állapot visszavonásával helyreállt a normális helyzet Magyarországon, és így bebizonyosodott, hogy egyesek alaptalanul kiáltottak diktatúrát az Orbán Viktornak adott különleges felhatalmazás láttán, ám ez egyáltalán nem igaz, mert a speciális jogkör lerombolta a magyar demokráciát. Ráadásul egyáltalán nem ért véget. Ezt Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem, valamint Halmai Gábor, az Európai Egyetemi Intézet két alkotmányjogásza fejti ki, miután az igazságügyi miniszter azt írta, hogy európai vezetők összehangolt hadjárattal próbálták lejáratni a magyar vezetést. A két szakértő hazugságnak minősíti az érvelést, mivel az Országgyűlés ugyan valóban érvénytelenítette a felhatalmazási törvényt, de egyidejűleg életbe léptette azt a jogszabályt, amelynek alapján immár a Parlament jóváhagyása nélkül be lehet vezetni az egészségügyi szükséghelyzetet. Ennélfogva Orbán Viktor továbbra is teljhatalmat élvez, ameddig csak kedve tartja. Csupán annyit történt, hogy új nevet adott a gyereknek, mert nem akarta, hogy az EU költségvetési szankciókkal sújtsa az országot. Az új rendbe a törvényhozás már nem szólhat bele, de a miniszterelnök még a saját kabinetjét is megkerüli, mert csakis az Operatív Törzsre, illetve a gazdaságvédelmi operatív törzsre támaszkodva dönt az igazán lényeges kérdésekben. Mellesleg egyik testület sem tartozik számadással senkinek a munkájáról. Ezzel párhuzamosan törvényben véglegesítettek jó pár rendeletet, amely a koronaválság idején látott napvilágot. Hatályban marad a fake news ürügyén elfogadott törvény is, amelynek alapján hozzávetőleg 130 letartóztatást hajtottak végre. A cél az, hogy az újságírókat megfosszák a hírforrásoktól, így ne tudjanak hírt adni arról, valójában mennyire súlyos a járványhelyzet. Az tény, hogy Kelet-Európa és benne Magyarország egész jól megúszta fertőzést, de ez nálunk nem azért van így, mert az Orbán-kormány annyira jól szuperált. Szerepet játszhatott pl. a BCG-oltás. Az azonban már nagyon is felróható a hatalomnak, hogy egy csomó pénzt fecsérelt el futballstadionokra, ahelyett hogy abból a pénzből az egészségügyet fejlesztette volna. Ennek a következménye azután, hogy milyen sok halott van. A két szerző felteszi a kérdést, hogy ha tényleg úgy van, ahogy azt az igazságügyi tárca vezetője hangoztatja, hogy ti. sikerült megálljt parancsolni a betegségnek, akkor miért kellett gyakorlatilag meghosszabbítani a különleges állapotot. A logikus válasz az, hogy mivel Orbán Viktor ragaszkodik az önkényuralmi jogosítványaihoz. Tehát tavasszal indokolt volt a nemzetközi tiltakozás a felhatalmazás láttán, mert egyértelmű, hogy Magyarországon immár olyan tekintélyelvű rendszer működik, amelyet nem lehet megfékezni.
Le Figaro Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy amit Orbán Viktor csinált a különleges felhatalmazással a válság idején, az inkább lehangoló, semmint ijesztő. Egyáltalán nem lett volna szükséges, hogy karanténba küldje a törvényhozást, hiszen a kétharmadnak köszönhetően már előtte is teljhatalmat élvezett. Ám a neves bolgár politológus szerint azt nem lehet állítani, hogy államcsínyt szított volna. Sokkal inkább megmutatta Brüsszelnek, hogy teljesen büntetlenül szegheti meg az európai jogot. Félt attól, hogy az ellenzék rábólint a Covid-19 ellen hozott intézkedésekre, hiszen a rendszere arra épül, hogy állandó ütközés legyen a népről gondoskodó kormány, illetve az ellenségekből és árulókból álló ellenoldal között. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a különleges jogkör meghatározatlan időre szóljon. Ily módon ugyanis elérte, hogy az ellenzéki erők semmiképpen se támogathassák azt. Krasztev nem gondolja, hogy a magyar modell átültethető volna a németeknél és a franciáknál. Viszont azt nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a gazdasági válság folytán lengyel mintára átterjed Európára a politikai megosztottság, ami kihat a független intézményekre, a sajtóra, a bíróságokra és a központi bankokra, valamint az őket övező bizalomra. A paradoxont abban látja, hogy nagyon sok magyar, lengyel és cseh kifejezetten támogatja a demokráciát, ugyanakkor a térségben tovább tart az illiberális fordulat. És nem lehet véletlennek tekinteni a populisták választási sikereit. Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a demokratikus meggyőződésüket. Ennélfogva immár nem a polgárok, hanem a rajongók köztársaságáról kell beszélni. Itt már mindent felülír a saját párt iránti hűség, a hívek már nem képesek bírálni a hiányosságokat, korrekciót követelni a választott vezetőtől. Ilyen helyzetben minden vereség igazságtalansággal, minden kritika árulással ér fel. Hiába vannak a populisták hatalmon, akkor is úgy állítják be magukat, hogy ők az üldözött kisebbség. Arról álmodnak, hogy áldozatnak tekintsék őket, ugyanakkor felhatalmazást kapjanak, hogy úgy cselekedjenek, mint a „gonoszok”. Ezért kell félni attól, milyenek lesznek a demokráciák a fertőzés után, ideértve a választások megkérdőjelezését és az egyetértés hiányát, noha igencsak nagy szükség volna a konszenzusra bizonyos társadalmi célok ügyében.
Washington Post/Bloomberg Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson, amelynek ma lesz az első fordulója, hangsúlyozza a kommentár, kiemelve, hogy hatalmas árok húzódik a földrész nyugati és keleti fele között, ami azért különösen veszedelmes, mert az EU alapértékei: a demokrácia, a sajtószabadság és a jogállam mentén jött létre. Az illiberalizmus nevében Orbán Viktor egy évtizede semmibe veszi ezeket a normákat. Lengyelország öt éve ugyanebbe az irányba araszol, de Lengyelországnak még több esélye van az irányváltásra, mint Magyarországnak. Ez akár már ma megkezdődhet. De ha Duda nyer, akkor Varsó marad a magyar úton. A felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nagyjából 40 %-ra számíthat, így két hét múlva valószínűleg lesz újabb menet és ott már alighanem a legerősebb kihívó mögé sorakoznak fel mindazok, akik változást akarnak. Trzaskowski, a liberális, kozmopolita, Európabarát és igen népszerű varsói polgármester tökéletes ellenpólusnak tűnik Dudával és a PiS reakciós beállítottságával szemben. Már a váltás puszta lehetősége mutatja, hogy Lengyelország nem Magyarország. Orbán hatékonyan semlegesítette a bírákat, az egyetemeket és a sajtót. A lengyel viszonyok még nem ennyire riasztóak. A PiS uralma még nem terjed ki mindenre, nem úgy, mint a Fideszé. Azon kívül a Jog és Igazságosságnak nincs kétharmada. Viszont az ellenzék többséget élvez a Szenátusban, de Kaczynskinak az alsóházban is egyben kell tartania a törékeny és feszültségekkel teli jobboldali szövetséget ahhoz, hogy keresztül tudja vinni akaratát. Ráadásul a lengyeleknek nem tetszik, ahogyan a kormány kezelte a koronaválságot és dühítik őket a korrupcióról szóló hírek is. Sokatmondó, hogy a PiS ezek után a klasszikus orbáni kampányhoz folyamodott, azaz megbélyegezett több kisebbséget is, hogy mozgósítsa a vidéki, katolikus bázist, a „vagy mi, vagy ők” logikája alapján. A köztévében először úgy festették le Trzaskowskit, mint aki nem jó katolikus – az antiszemita felhangokat nemigen próbálták leplezni, amikor arról beszéltek, hogy az erős külföldi érdekcsoport megbízásából jár el. Majd következett az újabb mélypont, amikor a melegeket és a többi nemi kisebbséget vettek célba. Az államfő nyugati LMBT-ideológiát emleget, azt összehasonlítja a kommunista igával és az állítja, hogy a jelenség a lengyelek életmódját fenyegeti. Már csak ezért a vakbuzgóságért megérdemli, hogy kitessékeljék az államfői hivatalból. De azért is mennie kell, hogy az unió előre tudjon lépni. A PiS alatt Lengyelország – gyakran Orbán segedelmével – folyamatosan negatív szerepet játszott. Akadályozta a migránspolitika megújítását, továbbá hogy a földrész karbonsemleges legyen, stb. A kormánypárt új birodalmi megszálló erőként beszél Brüsszelről, noha az ország a fejlesztési támogatások legnagyobb nettó kedvezményezettje. Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában bont le. Ezáltal mérsékelheti a törvényhozást és a kabinetet. Ennek következménye pedig új parlamenti választás lehet. Lengyelország persze nem az egyetlen állam, ahol szemben állnak egymással a városi világpolgárok és a vidéki nacionalisták. Ám nagy lépés volna Európa számára, ha a lengyelek visszatérnének a konstruktív és liberális gondolkodásmódhoz. A varsói polgármestere hatalomra emelésével az ország hozzáláthatna, hogy eltüntesse a kontinens egyik legfájdalmasabb elválasztó árkát.
Süddeutsche Zeitung A beilleszkedéssel és a migrációval foglalkozó német alapítványok szakértői tanácsának elnöke azt mondja, hogy az európai menedékrendszer átalakítása során nem szabad háttérbe szorítani a menedékkérők elosztását. Azt együtt kell tárgyalni azzal, hogy a kérelmeket a külső határon ellenőrizzék és hozzanak létre legális csatornákat a betelepülésre. A kérdés úgy vetődött fel, hogy három nap múlva Németország veszi át az EU soros elnöki teendőit és Seehofer belügyminiszter a kvóták kérdésére csak akkor kerítene sort, ha már tisztázódik a többi fontos pont. Ám a menekültügyi szakember szerint nem szabad megengedni, hogy megint magukra maradjanak a déli államok. Magyarország, Csehország, Ausztria elutasítja a kötelező befogadást, a görögök, spanyolok, olaszok és máltaiak viszont több támogatásra tartanak igényt a többiek részéről.
Spiegel Megoszlanak a vélemények arról, hogy Orbán Viktor megfúrná-e az unió migrációs politikájának reformját, ha az tartalmazza a menedékkérők kötelező átvételét. Épp ezért az egyik oldal szerint egyelőre nem is kell erőltetni a reformterveket, mert van éppen elég baj a hosszú távú költségvetéssel és az újjáépítési csomaggal. Mindkettőt egyhangúan kell elfogadni, így a magyar miniszterelnöknek bőven lenne hol vétóznia, ha felidegesítik a kvótával. Ezzel szemben a zöldek egyik EP-képviselője arra emlékeztet, hogy Magyarország igencsak rászorul a brüsszeli pénzekre, így rá lehet venni az engedményre. Mindenesetre a Bizottság hónapok óta halogatja, hogy nyilvánosságra hozza elképzeléseit. Ebbe persze belejátszik, hogy a gazdaság helyretétele sokkal fontosabb, és csak zavarna, ha most vennék napirendre a migrációt is. Másfelől viszont szorít az idő, mert egy millió kérelmet kellene feldolgozni. A nagy akadályt továbbra is szolidaritás hiánya jelenti a menekültek elosztása kapcsán, bár az Európai Bíróság nemrégiben kimondta, hogy teljesen rendjén való volt 2015-ben az idevágó EU belügyminiszteri határozat.
Der Standard A volt osztrák kancellár úgy gondolja, hogy ha a jelenlegi kormány tényleg arra az ostobaságra vetemedne, hogy orbanizálni akarná az országot, akkor annak megakadályozására össze kell fognia az összes liberáldemokratikus erőnek. A szociáldemokrata Vranitzky, aki 10 éven vezette az országot, fontosnak tartja, hogy a Kurz-kabinet ne dugja a fejét a homokba és álljon ki határozottabban az európai értékek mellett, amikor bírálni kell a magyar demokrácia állapotát, miközben több olyan ország is van a földrészen, amely nem hajlandó a közös úton menni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha az EU meggyőző eredményeket tud felmutatni, akkor eltűnnek a színről az illiberális tényezők, mert a lakosság felismeri, hogy mi a jobb neki. A politikus szerint az összefogásra ösztönöz az is, hogy Kína rendkívüli mértékben megerősödött, az USA viszont gyengélkedik, ezért robbantott ki kereskedelmi háborút Pekinggel, és ezért sújtja Európát gazdasági szankciókkal. Ám ezt az uniónak nem szabad megengednie. Kitért arra is, hogy az amerikai lakosság igen megosztott és ezen változtatnia kell a következő elnöknek, akit remélhetőleg nem Trumpnak hívnak majd. Ugyanakkor a maga részéről gazdasági megfontolásokból szorgalmazná az együttműködést Oroszországgal, hiszen hatalmas az ottani piac. Nem szabad, hogy Washington érdekei diktálják, hogy mit tesz Európa ezen a területen.
Die Welt A konzervatív újság azt írja, hogy ahol olyan tekintélyelvű vezérek irányítják az országot, mint az amerikai vagy a brazil elnök, ott robbanásszerűen emelkedik a vírus-fertőzöttek száma. Merthogy félvállról veszik a tömegrendezvényeket, igyekeznek nevetségessé tenni a védekezést célzó intézkedéseket, ám már jelentkeznek a következmények. Brazíliában két napja az egészségügyi tárca 24 óra alatt csaknem 47 ezer új megbetegedést, illetve halálesetet jelentett. Az államfő és a hasonszőrűek másutt is igyekeznek eltussolni, kifordítani, elnyomni a valóságot. Ez történik Amerikában és Indiában is. A számuk azonban magukért beszélnek. Azt meg csak sejteni lehet, hogy valójában mi van a kínaiaknál, az irániaknál és az oroszoknál. Az autoriter politikusok a gyengeség jelének tekintik, ha maszkot húznának. Patetikusan a népet emlegetik, de nem törődnek a betegekkel és az áldozatokkal. Trump választási hadjáratot vív, nem az állam első embereként jár el. Azt követeli, hogy nyisson az ország, függetlenül a ragálytól, mert a gazdaság ezt követeli meg. Republikánus kormányzók élen járnak ebben a folyamatban, de már visszakoznak, lásd Floridát és Texast. Az illiberális vezetők mindent jobban tudnak, tisztában vannak mindennel, bérleti joguk van az igazságra, viszont semmiféle kételyt nem engednek meg.
Szerző
Frissítve: 2020.06.28. 08:33

Terror Readingben: háromszoros gyilkosság miatt emeltek vádat a késelő ellen

Publikálás dátuma
2020.06.28. 08:29
Rendőr posztol a readingi hármas gyilkosság helyszínének közelében, 2020. június 23-án
Fotó: Ben Stansall / AFP or licensors
A brit hatóságok szerint terrortámadás történt a readingi parkban, a gyanúsított mentálisan is instabil lehetett.
Háromszoros gyilkosság elkövetése és háromszoros gyilkossági kísérlet címén vádat emeltek a brit rendőrség által terrorcselekménynek minősített readingi késes merénylet gyanúsítottja, a líbiai Khairi Saadallah ellen – idézi az MTI a brit koronaügyészség (CPS) szombati bejelentését. Múlt hétvégén a dél-angliai Reading városának egyik parkjában késeléses támadás történt, amelyben hárman meghaltak, hárman megsérültek. A gyanúsított - egy 25 éves férfi - rendőrségi őrizetbe került, a hatóságok az elmeállapotát is az incidens jelentős tényezőjének tartották. 
A múlt vasárnap hajnali hivatalos tájékoztatás még arról szólt, hogy a rendőrség nem terrorcselekményként kezeli a történteket, a vizsgálat kezdetben gyilkossági ügyben indult. Az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat területileg illetékes parancsnoksága - Counter Terrorism Policing South East (CTPSE) - viszont már aznap délután bejelentette, hogy átvette a támadás hátterének felderítését célzó nyomozás irányítását, majd közölte, hogy a vizsgálat addigi megállapításai alapján terrorcselekménynek nyilvánította a támadást. A The Sunday Telegraph című konzervatív brit lap nem sokkal a merénylet után úgy értesült, hogy Khairi Saadallah menekültként érkezett Nagy-Britanniába a háború sújtotta Líbiából. A férfi már kilenc éve élt a szigetországban, és a brit nemzetbiztonsági szolgálatok előtt sem volt ismeretlen: tudták róla, hogy 2019-ben egy szíriai iszlám fundamentalista csoporthoz próbált csatlakozni, de ismert mentális problémái miatt nem tartották potenciális terroristának. A brit médiában idézett szemtanúk szerint a merénylet estéjén a parkban sokan időztek, és a késelő férfi "egyik csoporttól a másikig futva" támadt rá a pihenőkre. Ezután menekülni próbált, de a rendőrök elfogták. 
 Reading június 22-én, hétfő délelőtt 10 órakor egyperces néma csenddel adózott a rossz időben rossz helyen tartózkodott elhunytak emléke előtt. A merénylet színhelyét felkeresett Priti Patel belügyminiszter ünnepélyesen megígérte, hogy a kormány „tanulni fog a hétvége leckéjéből és megakadályozza hasonló tragédia megismétlődését”.
Szerző

Voks a vírus árnyékában

Publikálás dátuma
2020.06.27. 12:00
Emlékezetesre sikerült Djokovic (b) és Plenkovic (j) zadari találkozása
Fotó: Horvát Tenisz Szövetség Facebook oldala
Tavasszal felmerült a kérdés: mi a fontosabb, a választás vagy az emberek egészsége? Akkor utóbbi mellett foglaltak állást a politikai vezetők. Most azonban nem akarnak újra halasztani, pedig helyenként a korábbinál is aggasztóbb a járványügyi helyzet.
Valóságos választási dömping jellemzi a nyári időszakot, kivált a Balkánon, részben azért, mert több választást el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt. A voksolásokat azonban egyre veszélyesebb körülmények között kell megtartani. A járvány állítólagos lecsengését követően az első választást Szerbiában rendezték meg. Már kiírásának körülményei is meghökkentőek voltak. A járvány idején Albánia után Szerbiában voltak érvényben a legszigorúbb kijárási korlátozások. Ehhez képest, amikor a belgrádi kormány úgy döntött, hogy június 21-én megtartják az áprilisról elhalasztott parlamenti választást, hirtelenjében már mindent szabad volt. Még nézők előtt focimeccset rendezni is: június 6-án 16 ezer néző előtt játszották a Partizan-Crvena zvezda belgrádi derbit. Nem meglepő módon már a voksolás előtt megnőtt a fertőzések száma. A Szerb Haladó Párt (SNS) erre bejelentette, hogy lemondja kampányrendezvényeit, ekkor azonban már késő volt. Az utóbbi napokban különösen megemelkedett a fertőzések száma, kedden 102-vel, szerdán már 143-mal, csütörtökön 137-tel. A Balkan Insight szerint ráadásul megszépítik az adatokat, a halálozások száma pedig háromszor annyi volt a március 19. és június 1. közötti időszakban, mint az előző években. A kormány számára tehát a politikai előnyszerzés fontosabb volt az emberek egészségénél. A jelentősebb ellenzéki pártok bojkottjának is köszönhetően a Szerb Haladó Párt (SNS) példátlan győzelmet aratott a voksoláson. Ám a 61 százalékos eredmény sem volt elég ahhoz, hogy az SNS megelégedjen. Aleksandar Vucic elnök pártja a voksolást követően is harcol minden egyes mandátumért, még azokban a választókörzetekben is, ahol nem sikerült megszereznie a győzelmet. Ezek közé tartozik Újbelgrád, ahol a vízipólós világsztár, Aleksandar Sapic politikai szövetsége végzett az élen: 23 mandátumot szerzett, míg az SNS csak 22-t. Hírek szerint csak 116 szavazattal előzték meg Sapicék Vucicékat, a haladók azonnal óvtak, aminek helyt is adott a köztársasági választási bizottság. A többi 16 belgrádi körzetben a Szerb Haladó Párt végzett az élen, úgy tűnik, a 17.-ről sem akar lemondani. Az ellenzék bojkottja miatt az SNS-nek tulajdonképpen csak egy ellenfele volt a választáson, a részvételi arány. Szakértők az ötven százalékot egyfajta lélektani határnak tartották. Az ez alatti részvétel azt jelentené, sikeres volt az ellenzéki bojkott, hiszen megkérdőjelezhetővé válik az új parlament legitimitása. Bár a független választási iroda, a CeSid úgy vélte, alig haladta meg a részvételi arány a 45 százalékot, s az Ipsos is 46,8 százalékból indult ki, feltűnő volt, hogy nem egészen egy órával az urnák lezárását követően, amikor még semmi hivatalos adat nem volt ismert, az SNS befolyása alatt álló közszolgálati csatorna, az RTS választási műsorában a párt főhadiszállásáról tudósító riporter azt közölte, a haladók szerint a részvétel meghaladta az ötven százalékot. Teljes rejtély, hogy ezt honnan vették, annál is inkább, mert a független irodák teljesen más adatokat közöltek. Az 50 százalék feletti részvétel csak akkor lett volna lehetséges, ha  a választók több mint 10 százaléka az utolsó két órában járult volna az urnákhoz, ami a szerbiai viszonyok között. Marinika Tepic, a Szabadság és Igazság Pártja (SSP) vezetője szerint a magyarázat egyszerű: a köztársasági választási bizottság Aleksandar Vucic elnök megrendelésére szépíteni próbálja a részvételi adatokat. Független szakértők a mostani választáson kétszer annyi szabálytalanságot regisztráltak, mint 2016-ban, a CeSID szerint a szabálytalanságok száma különösen az utolsó két órában emelkedett meg. A CRTA választási megfigyelő csoport szerint a szabálytalanságok nélkül a részvétel is alacsonyabb lett volna. Végeredmény egy ideig nem lesz, a választási bizottság ugyanis csütörtökön elrendelte, hogy július 1-jén, szerdán 234 szavazókörben meg kell ismételni a voksolást . Jövő vasárnap Horvátországban is választanak. Az országban nem a koronavírus miatt elhalasztott aktusról van szó, mint Szerbiában, de annyi hasonlóság azért van, hogy a zágrábi kormányzat érdekében is az állt, hogy a koronavírus-járvány lecsengését követő lazítás után a lehető leghamarabb írják ki a voksolást. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) népszerűsége ugyanis megemelkedett a járvány alatt, hogy azután már április végén csökkenésnek is induljon. Most úgy fest, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök legrosszabb rémálma válhat valóra, és visszaüthet a taktikázás. A HDZ szempontjából ugyanis valóságos katasztrófával értek fel a választási kampány utolsó hetei. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy szerb gondoskodhat a horvát kormányfő megbuktatásáról, mivel Andrej Plenkovic is megjelent Zadarban azon a teniszbemutatón, amely a szerb teniszcsillag, Novak Djokovic által szervezett Adria Tour második állomása volt. Mint kiderült, a versenyen négy teniszező is koronavírusos lett. Plenkovic, aki kezet is fogott a szintén a Covid-19 által megfertőződött Djokoviccsal, elutasította, hogy kéthetes karanténba menjen, ami számára azt jelentené, hogy a választás előtt minden kampányrendezvényét le kellene mondania. Az ellenzék szerint példát kellett volna vennie Angela Merkel német kancellárról, aki hasonló esetben az önkéntes vesztegzárat választotta. A horvát miniszterelnök azzal az indokkal utasította el a karantént, hogy nem is volt olyan közel Djokovichoz, amit a tévéfelvételek cáfoltak. A HDZ első emberének idegeit láthatóan megtépázták a történtek: amikor az N1 televízió riportere azt firtatta, miért nem ment karanténba, ráförmedt, mondván, az ellenzéknek kampányol. Plenkovic számára a másik rossz hír: már azzal sem kampányolhat, milyen jól kezelte a kabinet a járványhelyzetet. Sokáig nem, vagy csak alig regisztráltak megbetegedéseket az országban, ám a határok megnyitása után ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, kedden 30-cal, szerdán 22-vel, csütörtökön már 95-tel. Ez utóbbi a járvány kitörése óta a második legnagyobb érték, s mindez alig több mint egy héttel a választás előtt. Azért is kellemetlen ez a fejlemény Plenkovicnak, mert a HDZ választási szlogenje: „Biztonságos Horvátország”. A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokraták már megelőzték a HDZ-t, ez azonban nem jelenti azt, hogy Davor Bernardic Restart nevű koalíciója alakíthat majd kormányt. A Respekt című hetilap szerint még akkor is nagy esély van, hogy a HDZ alakítson kormányt, ha a 150 tagú törvényhozásban a HDZ 50 körüli mandátumot szerez, a Restart pedig 65-öt. Ugyanis Miroslav Skoro harmadik helyre esélyes, ultrajobboldali  pártjából a voksolást követően valamilyen jól jövedelmező kormányzati állás reményében többen csatlakozhatnak a mérsékeltebben jobboldali HDZ-hez. Nyáron még egy választást rendeznek a Balkánon: augusztus 30-án Montenegróban voksolnak. Az országban egyre feszültebb a helyzet, a rendőrség a napokban könnygázzal oszlatott fel egy ellenzéki tüntetést. A hatóságok a járvány újbóli felbukkanására hivatkozva betiltották a politikai és vallási jellegű gyűléseket, miután csütörtökön 22 új megbetegedést regisztráltak. 

Gruevszki akár budapesti búvóhelyéről is győzhet

Észak-Macedóniában július 15-én rendezik meg az eredetileg április 12-ére tervezett, de a járvány miatt elhalasztott parlamenti választást. Abszurd módon azonban most rosszabb a járványhelyzet, mint akkor volt. Csütörtökön már 150 megbetegedést regisztráltak, és öten vesztették életüket. Most viszont már aligha döntenek az újabb halasztás mellett. Zoran Zaev miniszterelnök azért íratott ki idő 2019 októberében idő előtti voksolást, mert az Európai Unió - Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt - ígérete ellenére sem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Szkopjéval, függetlenül attól, hogy lezárult a régóta húzódó névvita az állam és Görögország között. Zaev nagy kockázatot vállalt, mert az igazságszolgáltatás elől 2018 novemberében illegálisan Magyarországra menekült Nikola Gruevszki volt kormányfő által fémjelzett nacionalista párt, a VMRO-DPMNE nem esélytelen, s akár célfotó dönthet a két erő között. Júniusban három felmérést tettek közzé, kettő szerint Zaevék állnak az élen, egy viszont a VMRO-DPMNE-t jósolja az első helyre. 

Nyári választások

Június 28. Eredetileg május 10-re tervezték a lengyel elnökválasztás első fordulóját, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) azonban ezt kénytelen volt most vasárnapra halasztani. (Erről bővebben 7. oldalunkon olvashatnak.) Június 28. Szintén vasárnap rendezik a francia önkormányzati választás második fordulóját, amit eredetileg május végén akartak lebonyolítani. Emmanuel Macron elnök pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) várhatóan egyetlen fontos városban sem győz majd. Július 5. Horvát parlamenti választás. Július 12. Két spanyolországi tartományban, Baszkföldön és Galíciában járulhatnak az urnákhoz a választók. Július 15. Észak-macedóniai parlamenti választás. Augusztus 9. Fehéroroszországban rendezik meg az az elnökválasztást, Alekszandr Lukasenko elnök biztosra megy, egyik ellenfelét be is börtönöztette. Augusztus 30. Montenegrói parlamenti választás.