Előfizetés

A nyúlon túl

Rácz I. Péter
Publikálás dátuma
2020.06.29. 10:30

Balkán, barátság, szerelem, halál – kíméletlen feltárulkozás mások és önmagunk elvesztéséről. Az Európa Unió Irodalmi Díjával idén kitüntetett, Kapd el a nyulat! című regény azonban ennél jóval többet tud és ad.
A bécsi Albertina falán 2020. január 6-ig, aki csak akarta, egy időszaki kiállítás és a festmény keretében testközelből megtekinthette A NYULAT. Ezt az 1502-ben festett 25x22 centiméteres akvarellt, aminek modelljét állítólag a nyári árvízből megmentve vitte nürnbergi műtermébe Albrecht Dürer. Hogy aztán világhíressé tegye festett valóságában – egy ablakot nyitva a szemében, a saját műtermének tükröződését megmutatva. Ennek a nyúlnak a hosszúra nyúlt (sic!) tekintette viszi Möbiusz-szalagszerűen a végtelenségig körbe a jugoszláv írónő első regényének (Belgrád, 2018; Szarajevó, 2019) olvasóját. Az idén a járvány miatt csak online-ünnepség keretében kiosztott Európai Unió Irodalmi Díjat elnyerő regény nemcsak egy Thelma és Louise-szerű, Mostarból induló, Zágrábon áthaladó, Bécsben végződő(?) utazás történetét meséli el, hanem a hosszú úton végigkocsikázó két barátnő, a bosnyák muszlim Lejla és a boszniai szerb Sara több évtizedes barátságának emlékezetes ágait-bogait is feleleveníti – Sara elbeszélésében. Aki író, így nem meglepő, hogy irodalmi utalások – Lewis Carrolltól Joseph Conradig – tömkelege kap lényeges funkciót az én és a te közös, vélt vagy valós, az emlékezet foszlányaiból jól-rosszul megkonstruált történetében. A sokszorosan reflektált, a valóság és elbeszélés viszonyát, egymásban tükröződéseit is nagy szerkezeti finomsággal kezelő regény mindezek mellett természetesen Jugoszlávia felbomlását, a délszláv háborúk hatásait is elmeséli áttételesen: a hatalomváltás hatásait az identitásra már pár betűnyi csere is érzékeltetni képes. Ahogy egy 11 éves kislányból, Lejla Begić-ből, Lela Berić lesz – majd Lela Barun. Ahogy testvére Armin, Marcóvá lesz. Ahogy Sara maga mögött hagyja „a sötétség szívét”, Boszniát, s vele – azt hiszi – saját múltját, nyelvét, és Dublinban kezd új életet egy vörös hajú programozó és egy avokádó társaságában. (Igen, a fanyar humort sem nélkülözi a regény.) A korábban két novellás- és egy verseskötettel jelentkező írónő rendkívül magabiztos kézzel porciózott, jól felépített és egymásba ágyazott emlékezet-adagokban ismertet meg bennünket az egykori barátnők 12 éves, nagyon szoros kapcsolatával, majd a 12 éves pauzával, amire aztán az autóút tesz pontot – vagy nyit fel… A kislányból nővé érő fiatalok legfontosabb, az emlékezet által szelektált közös (vagy legalábbis Sarának maradandó) élményei között az érettségi után elvesztett szüzesség körülményei éppúgy kiemelkednek, mint a piacról ellopott nyúl és annak évekkel későbbi pusztulása, vagy a tengeri fürdőzés során megtapasztalt halál-közeli trauma. Balkán, barátság, szerelem, halál – kíméletlen feltárulkozás mások és önmagunk elvesztéséről. Filmszerűen pergő jelenetek sorozata, az olvasó vizualizációs képességeinek fokozott aktivizálása. Bastašić első regénye magával ragadó trip, amiről szó szerint nehéz lejönni (l. fenn a Möbiusz-szalagra tett utalást). S összezavart érzékekkel tényleg úgy tesszük le a könyvet (vagy lapozunk az elejére), hogy rémült bizonytalanság kerít hatalmába annak eldöntése miatt: akkor most a tükör – a nyúl tekintete – melyik oldalán is állunk?  Infó:  Lana Bastašić: Kapd el a nyulat! Ford. Rajsli Emese Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 2020. 250 oldal

Kitüntetés a kontinens kortárs irodalmi teljesítményeiért

Az Európai Unió Irodalmi Díja az Európai Unió által 2009 óta adományozott irodalmi elismerés, mely 5000 eurós díjazással jár. Az európai kortárs irodalom kiemelkedő tehetségű alkotói és az irodalom jól ismert európai személyiségei kaphatják meg. Az országok hároméves ciklusban kerülnek sorra, évente 11-13 ország zsűrijét kérik fel a díjazandó író kiválasztására. Idén egy belgiumi, egy bosznia-hercegovinai, egy horvátországi, egy ciprusi, egy dániai, egy észtországi, egy németországi, egy koszovói, egy luxemburgi, egy montenegrói, egy észak-macedóniai, egy norvégiai és egy spanyolországi író kapja az elismerést. A kitüntetettek nevét idén először, a koronavírus-járvány miatt digitális módon hozták nyilvánosságra. A díjat eddig 4 magyar író: 2009-ban Szécsi Noémi, 2012-ben Horváth Viktor, 2015-ben Szvoren Edina, 2019-ban Mán-Várhegyi Réka kapta meg. 

Reneszánsz vagy kényszermegoldás az autósmozi?

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.06.29. 09:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kérdés, hogy egy már-már elfeledett formátum miért támadt fel poraiból – a válasz természetesen a COVID-19 koronavírus.
Az autósmozik története egészen 1915-ig nyúlik vissza. Az Egyesült Államokbeli új-mexikói Las Cruces városában a Theatre de Guadalupe nevű hely kertmozi volt, de a tulajdonosok kitalálták, hogy azok, akik kocsival érkeznek, beállhassanak a vászon elé. Persze, ez csak az előfutára volt a műfajnak, a formát tökéletesre Richard M. Hollingshead kísérletezte ki: jelesül, hogy milyen szögben kell emelkednie a nézőtérnek, milyen szögben kell állniuk az autóknak és hogyan oldható meg a legjobban a hang „közvetítése”. 1933. májusában szabadalmaztatta a formát, majd három befektetővel céget alakítva a következő hónapban meg is nyitotta saját – a világ első hivatalosan elismert – négyszáz férőhelyes autósmoziját Camdenben – ez lett a híres Automobile Movie Theatre. Hollingshead az autósmozi műfaját családi szórakozásnak képzelte el, és ezzel beírta magát a mozitörténetbe. A sors iróniája, ő maga három év alatt csődbe ment, de az, amit szabadalmaztatott, nagyon sokáig fontos popkulturális jelenség maradt. Az autósmozi műfaja az 1950-es és 60-es évek Amerikájában élte az aranykorát. A fordulatot az 1970-es évek változásai hozták: egyrészt az olajválság miatt kevesebbet költöttek kultúrára (különösen arra, amihez benzinre is szükség van), a színes tévék megjelenése pedig megteremtette az otthoni szórakozás fogalmát. Az autósmozik nem tűntek el csapásra, csak átálltak az exploitation filmek (kifejezetten a pénzszerzésre készült filmek) vetítésére – ezek Tarantino kedvencei. Az 1980-as években következett be a nagy hanyatlás, azóta az Egyesült Államokban inkább események keretében szerveznek efféle vetítéseket. Illetve, most, a koronavírus időszakában lett a közösségi szórakozás olyan formája, ahol az autónkban ülve el tudjuk szigetelni egymástól magunkat.  Magyarországon az autósmozik fénykora az 1980-as évek közepétől az ezredfordulóig tartott, a legnagyobb ilyen vetítőhely a ráckevei volt, de minden valamire való városban volt beparkolós mozi, ahol az autórádiónkkal tudtuk venni a hangot. Azután a multiplex mozik, a térbeli hangzás élménye fokozatosan teljesen divatjamúlttá tette a négykerekes verziót. Az, hogy 2020-ban féltucat cég látott fantáziát autósmozi-nyitásban, a tengerentúlihoz hasonlóan a koronavírus miatti korlátozások miatt történhetett meg. A vállalkozó szellemű embereknek, akik autósmoziban gondolkodtak, az Operatív Törzstől kellett működési engedélyt kérniük. Elsőként a Budapest Rooftop Cinema csapata lépett, ők a Westend külső parkolójába varázsoltak autósmozis körülményeket. A vállalkozás a MOL Limót is bevonta. Azaz, ha nincs saját, autót is lehet bérelni tőlük a mozizáshoz, mindezt úgy, hogy csak az oda és a vissza utat kell percdíj alapon fizetniük a Limos nézőknek, a film alatti időt nem. Azok, akiknek nincs  jogosítványuk, beülhetnek egy bekészített autóba. „Számunkra ez nem a profit termelésről szól, hanem egy igazán jó lehetősége annak, hogy a budapesti lakosságnak megháláljuk azt a fegyelmezettséget, amelyet a kijárási korlátozások során mutattak.” – húzta alá Tamási Szilvia a MOL Limo értékesítési és marketing vezetője. A hazai autósmozi szolgáltatás nagyon nagy szórásban jelent meg. Volt, ahol egy pláza tetején alakították ki üzleti szándékkal, volt, ahol az önkormányzat támogatta a vetítéseket, így azok ingyenesek voltak. A Lupa Autósmozi szervezői pedig a műfaj felsőbbrendűségét is hirdették a reklámjukban a hagyományos vetítőhelyekhez képes – például a naplemente élményét. Abban több mozis szakember egyetért, hogy egységes autósmozis piaci modellről még szakmán belül sem tudnak beszélni. A nagy kérdés, hogy egyszeri fellángolásról vagy a műfaj hosszabb távú feltámadásáról van-e szó Magyarországon. Ebben nagy a szerepe annak, hogy amilyen kemények voltak a korlátozások terén az elején, olyan lazán oldották meg a veszélyhelyzet végét. Ennek következtében több budapesti multiplex (például a Lurdy vagy az Eurocenter) már vetített június 20-án. A Budapest Film Zrt. mozijai, a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán, a Kino Cafe és a Corvin június 25. óta vetít korlátozások nélkül. A piacvezető Cinema City hálózat pedig július 2-án nyitja újra a kapuit. Érdemes megjegyezni, hogy hosszú hetekig a nézők visszacsábítása lesz a fő program. Ezt a folyamatot segítendő, a Nemzeti Filmintézet finanszírozásában a Mozisok Országos Szövetsége Vissza a moziba! – A magyar film hónapja címmel hirdetett pályázatot  azoknak a moziknak, amelyek július hónapban legalább harminc százalékban hazai produkciókat vetítenek. Erre azonban nem csak a népszerűsítés miatt van szükség: a nagy mozik ugyanis csak akkor tudnak beindulni, ha Hollywood is adja a tartalmat, márpedig az Egyesült Államokban sokkal rosszabb a vírushelyzet, mint Európában. A megváltást a teljes piac és a filmrajongók is Christopher Nolan Tenet című filmjétől várják, ám ennek bemutatóját sokadszorra tolták el – most éppen augusztus 12-re.

Meghalt Radványi György

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.28. 07:48

Fotó: Shutterstock
Az Ybl Miklós-díjas építőművészt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Életének 71. évében pénteken elhunyt Radványi György, Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja - közölte az MMA.      Radványi György 1949. augusztus 4-én született Ózdon, 1973-ban szerzett építészmérnöki diplomát, 1986-tól vezető tervező volt, 2011-ben főépítészi vizsgát tett. A Műegyetem címzetes egyetemi tanáraként, illetve Sátoraljaújhely és Füzér főépítészeként is dolgozott. Alkotói életműve Sátoraljaújhely és Széphalom általa tervezett épületeiben teljesedik ki, melyek közül kiemelkedik a Kazinczy emlékhely kertjében megépült Magyar Nyelv Múzeuma. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták: 1988-ban az Év Lakóháza-díjat kapott, 1998-ban Ybl Miklós-díjjal tüntették ki, 2008-ban Sátoraljaújhely díszpolgára lett, 2010-ben pedig Möller István Jubileumi emlékérmet vehetett át. Radványi Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.