Előfizetés

Kagylóallergia esetén sem kell minden tengeri herkentyűt kerülni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:14

Fotó: JAN WOITAS/dpa Picture-Alliance / AFP
Óvatosságra van szükség, mert a tünetek, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek, néhány percen belül, de akár órák múlva is jelentkezhetnek.
A kagylók közé tartoznak a rákfélék – garnélarák, rák, homár – és a puhatestűek - kagyló, osztriga, fésűkagyló, tintahal, polip – is. Néhány embernél csak az egyik csoportba tartozók okoznak allergiás tüneteket, másoknál panaszokat okoz, ha rákot, kagylót vagy akár tintahalat fogyasztanak. A legtöbb kagylóallergiás számára inkább a rákfélék fogyasztása okoz gondot. Bár az ételallergiák többsége gyermekkorban alakul ki, a kagylóallergiára első tünetei inkább felnőttkorban jelentkeznek – mondta Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Kagylóallergia esetén az immunrendszer reagál a halakban levő – egyébként ártalmatlan, a nem allergiásoknál panaszt nem okozó – fehérjékre. Ez váltja ki az allergiás reakciót, amelynek legjellemzőbb tünetei az emésztési zavar, a hányinger, hányás, a gyomorfájdalom, a hasmenés, a légszomj, a köhögés, a rekedt hang, a viszkető kiütés vagy csalánkiütés vagy a duzzanat (ödéma) a szájban vagy a torokban. Ezek a kagyló elfogyasztása után néhány percen belül megjelenhetnek, de némely panasz csak később, esetleg órák múlva is jelentkezik.
A kagylóallergia tünetei egyénenként és reakciótól függően változhatnak. Időnként nagyon enyhe és rövid ideig tartó, máskor pedig súlyosabb és hosszabb is lehet. A mielőbbi diagnózis azért is fontos, mert a kezdetben enyhe allergiás tünetek idővel romlanak, vagyis egyre súlyosabb reakció jelentkezik az allergén fogyasztásakor. „Ha a kivizsgálás során igazolódik az allergia, akkor a betegnek felírjuk az önbelövős adrenalin injekciót (epinefrin). Ezt abban az esetben kell alkalmaznia, ha tévedésből mégis fogyaszt az allergiás tüneteit okozó élelmiszerből” – mondta a szakorvos.
A kagylóallergia a nagyon súlyos allergiás reakciót, anafilaxiát is kiválthatja, amely az egész szervezetet érintő életveszélyes reakció. Ez percekkel vagy akár másodpercekkel a kagyló elfogyasztása után is jelentkezhet. A beteg állapota nagyon gyorsan romolhat, és azonnali kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet. Az anafilaxia jelei a légzési nehézség, a torok duzzanata, zihálás, köhögés, hányinger vagy hányás, gyomorfájdalom, sápadtság, verejtékezés, szédülés. Az epinefrin az allergiás reakció korai szakaszában segíthet megelőzni a súlyosbodást és megelőzhető az életveszélyes állapot. De a beadását követően is fontos a sürgősségi ellátás, mert gyakran a súlyos tünetek két fázisban is jelentkezhetnek.
Bár a kagylóallergia nem gyógyítható, a karbantartására csak a szigorú diéta képes, nem kell teljes mértékben lemondani a tengeri herkentyűk fogyasztásáról. Az allergiavizsgálattal tisztázni kell, hogy például a puhatestűek fogyasztása is okozhat-e problémát. Azt is meg kell nézni, hogy az érintett halakat fogyaszthat-e. Az esetek többségében igen, viszont mivel a rákok közeli rokonságban vannak a poratkákkal, előfordulhat, hogy a poratka-allergiás beteg egy ráksaláta elfogyasztása is allergiás reakciót tapasztal – tette hozzá Moric Krisztina.

Azték palota maradványaira bukkantak egy épület alatt Mexikóvárosban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:13

Fotó: BERNARDO MONCADA / AFP/NOTIMEX
Az ásatás során bizonyítékot találtak arra, hogy a palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító az otthonaként használta.
Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterének, a Zócalónak egy épülete alatt – számolt be róla a BBC hírportálja. Az épület felújításán dolgozó munkások bazaltlapokból épített padlózatot találtak, amely Axayácatl azték uralkodó palotájának egy nyitott részéhez tartozott – közölte a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH). A palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító az otthonaként használta, az ásatás erre is talált bizonyítékot. A régészek szerint valószínű, hogy a hódítók felhasználták az ősi palota építőelemeit, melyet más azték épületekhez hasonlóan a földdel tettek egyenlővé. Axayácatl 1469 és 1481 között uralkodott, az egyik utolsó király, Montezuma apja volt.
„Cortés házának padlózata alatt több mint három méter mélyen bazaltlapokból rakott padlót tártunk fel. A jellegzetességei alapján a szakértők arra következtettek, nyitott tér, valószínűleg udvari rész kövezete lehetett a királyi palotán belül”

– állt a közleményben.

Cortés 1518-ban érkezett a mai Mexikó területére, hogy felfedezze a mesésen gazdagnak mondott vidéket a spanyol gyarmatosítók számára. Embereivel 1521-ben megostromolta Tenochtitlán azték fővárost. Amikor az ostromlottak megadták magukat, a gyarmatosítók lerombolták a várost. A hajdani palota helyén ma egy 1755-ben épült zálogház áll.

Három ország is Mars-szondát indít a világűrbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 09:18
Az amerikai Perseverance rover tesztelés alatt
Fotó: AFP
Az élet nyomait kutatják, valamint a jövendőbeli űrhajósok számára készítik elő a landolást a vörös bolygón.
Az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek hamarosan gyors egymásutánban indít ember nélküli űrhajókat a Marshoz. A szondák újabb hulláma egyfelől az élet nyomait kutatja, másfelől a jövendőbeli űrhajósok számára készíti elő a landolást a vörös bolygón. Az amerikai kutatók a hatkerekű Mars-járót, a Perseverance-t akarják a Marsra juttatni, egyebek mellett azzal a feladattal, hogy
olyan kőzetmintákat gyűjtsön, amelyeket aztán a Földön lehet majd megvizsgálni egy évtizeden belül.

A NASA vezetője, Jim Bridenstine elmondta: a küldetés elnevezése, a „Kitartás” most még fontosabb, mint valaha, hiszen az előkészítés éppen a koronavírus-járvány idején zajlik, a kilövéshez meghívott vendégek száma is minimális lesz. A Marsra induló űrhajók több mint 483 millió kilométert tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót. A Perseverance-projekten dolgozó tudós, Ken Farley kiemelte: kiemelt feladata a küldetésnek, hogy igazolják, volt élet a bolygón. A három űrexpedíció szinte egyszerre időzített indulása nem véletlen:
az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a kutatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egymástól, ezáltal a megtett utat és a szükséges üzemanyagot is minimalizálni lehet. Ilyen ablak 26 havonta egyszer nyílik meg.

Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering. Az Egyesült Arab Emírségek és Kína most szeretne az „elitklubhoz” csatlakozni. Az Emírségek űrhajója, az Amal (Remény) szerdán indul Japánból: ez lesz az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó, amely a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, éppen abban az évben érkezik meg a Marshoz, amikor az Emírségek alapítása 50. évfordulóját ünnepeli.
A Dubajból irányított űrállomás a Mars körül keringve 22 ezer és 44 ezer kilométeres magasságban a bolygó légkörét tanulmányozza, és megfigyeli az éghajlatváltozásokat.

Kína július 23-án indítja a Tianven (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrhajóját, amely egy rovert, vagyis „Mars-autót” és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. A NASA űrhajója július 30-án indul Cape Canaveralből. A Perseverance a Jezero-kráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatánál, ami egy kicsit kockázatos, mivel a talaj sziklás, dombos. Ugyanakkor a tudósok szerint megéri a rizikót, a hatvan mérlegelt helyszín közül ezért szemelték ki végül ezt. Úgy gondolják ugyanis,
hogy 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz és élet is lehetett ott, és valószínűleg ennek nyomait is meg lehet majd találni a kráter fenekén.

Kína kisebb szondája számára viszont laposabb talajú helyszínt és könnyebb leszállást választottak. A Perseverance és Kína szondája is radarral kutatja majd a felszín alatti esetleges víztározó medencéket. A Perseverance munkáját egy kis 1,8 kilogrammos helikopter is segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vetnek be. A Perseverance kamerái színesben veszik majd az ejtőernyős landolást, mikrofonjai pedig a környező hangokat is továbbítják a Földre. A rover a ritka marsi légkörben oxigént is megpróbál előállítani a szén-dioxidból. A Mars légkörének ugyanis 95 százaléka széndioxid. A légkörből kivont oxigént egyszer majd a Marsra érkező űrhajósok használhatják, és a rakétahajtóanyaghoz is felhasználható. A NASA 2024-ig űrhajósokat akar küldeni a Holdra, a 2030-as években pedig a Marsra. A Perseverance az űrhajósruházat darabjait is elviszi a Marsra, hogy kiderüljön, beválik-e a helyi körülmények között. A Perseverance missziója mintegy 3 milliárd dollárba (936 milliárd forintba), az emírségek szondája 200 millió dollárba (62 milliárd forintba) kerül. Utóbbihoz azonban nem számolták hozzá a megérkezés utáni működési költségeket. Kína nem tájékoztatott a missziója költségeiről.