– A menekültkérelmek külföldi nagykövetségeken történő benyújtása hasznos kiegészítő intézkedés lehet, de nem helyettesítheti a tagállamoknak azon kötelezettségét, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek számára a területükön biztosítsák a kérelem beadását – fejtette ki lapunk kérdésére Adalbert Jahnz bizottsági szóvivő kedden.
Mint lapunk korábban beszámolt róla, a menedékkérőknek ezentúl a magyar külképviseleteken kell jelezniük, hogy Magyarországon szeretnének menedékjogot kérvényezni. Egy rendelet értelmében erre csak a belgrádi és a kijevi nagykövetséget lehet felhasználni. A kormány és a fideszes többségű parlament azután döntött így, hogy az EU Bírósága jogellenesnek ítélte a tranzitzónák működését, ahol addig a menekültkérelmeket kellett benyújtani. A bíróság már azt is a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés korlátozásának ítélte, hogy a kérvényeket csak a tranzitzónákban lehetett beadni. Ez jól jelzi, hogyan döntene a nagykövetségek kizárólagos kijelöléséről.
Az Európai Bizottság egyelőre elemzi a tranzitzónák felszámolásáról szóló jogszabály és a veszélyhelyzet megszüntetéséről hozott törvény menedékkérőkre vonatkozó előírásait. De azt már most világossá tette, hogy aggasztónak tartja a rendelkezéseket, mivel azok „meggátolhatják a menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférést” – érvelt a szóvivő. Az uniós jog értelmében menekültstátuszért a célország területén, a határain és ha vannak, akkor a tranzitzónákban lehet folyamodni. A nagykövetségek pótlólagos, de nem kizárólagos helyszínek lehetnek a kérvény benyújtására. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a magyar jogszabály uniós jogot sért, akkor kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ha úgy dönt, hogy a jogellenes állapot sürgős megszüntetésére van szükség, akkor felkérheti az Európai Bíróságot, hogy hozzon a törvényt vagy a rendeletet ideiglenesen felfüggesztő végzést addig is, amíg meg nem születik az ítélete.
Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete is aggasztónak nevezte a tranzitzónákat felváltó új, menekültügyi jogszabályokat. Közleményük szerint az új jogszabályok szinte lehetetlenné teszik a magyar menekültügyi eljárást a háborúk, üldöztetés elől menekülők számára. AZ UNHCR szerint ezek az előírások megsérthetik az 1951-es Menekültügyi Egyezményt, illetve számos más olyan nemzetközi és regionális jogi egyezményt, amelyet Magyarország is aláírt. Gilian Triggs, az UNHCR menekültek védelméért felelős helyettes főbiztosa közleményében arra szólította fel a magyar kormányt: mielőbb kezdeményezze a jogszabály visszavonását, „és vizsgálja felül a menekültügyi rendszerét, hozza azt összhangba a nemzetközi menekült- és emberi jogi jogszabályokkal, valamint az európai uniós joggal.”
