Nem találja a közös hangot a két Orbán

Bukarest nem tűri tovább, hogy Magyarország a román fél megkerülésével hajtsa végre erdélyi gazdaságfejlesztési programját. A román külügyminiszter szerint Budapest attitűdje provokatív.

A budapesti hivatalosságok hagyjanak fel a provokatív logikával Románia vonatkozásában, mondta Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy, az Agerpres román nemzeti hírügynökségnek adott szerdai interjújában. A bukaresti diplomácia vezetője jelezte, Románia várja Magyarország részéről azt a megállapodás-tervezetet, amely alapján mielőbb el lehet kezdeni a tárgyalásokat Magyarország Romániában végrehajtott gazdasági programjáról.

Aurescu elmondta, május 26-i bukaresti találkozójukon Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztertől határozottan kérte, hogy a felek kétoldalú megállapodást írjanak alá e program megvalósításáról. A magyar gazdaságfejlesztési programnak átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie – hangsúlyozta a román tárcavezető.

A román fél álláspontja szerint a megállapodásnak tartalmaznia kell a román hatóságok bevonását, az átlátható és hátrányos megkülönböztetést nélkülöző jelleg biztosítását, valamint azt, hogy a versenyre és állami támogatásokra vonatkozó romániai és uniós jogszabályok figyelembevételével valósuljanak meg.

„Remélem, ezt a megállapodás-tervezetet mielőbb átküldik, ahogy ezt megbeszéltük” – fogalmazott Bogdan Aurescu.

Elmondása szerint a május 26-i bukaresti találkozón a megbeszélés során – amint a múltban is – megerősítette magyar kollégájának, hogy Románia érdekelt a kétoldalú kapcsolatok pragmatikus, konstruktív és európai szellemben történő megerősítésében, és nyitott a kölcsönösen előnyös projektek azonosításában, amelyek mindkét állam és állampolgáraik jólétéhez járulnak hozzá. A román diplomácia vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, a román fél reális partneri viszonyt óhajt megteremteni Magyarországgal, de azt szeretné, hogy a magyar fél kilépjen a „provokáció logikájából” a Romániával való viszonya tekintetében.

Megkerestük a magyar külügyminisztériumot, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Amint arról a Népszava is beszámolt, az Orbán-kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja nem először került a bukaresti Orban-kormány célkeresztjébe. Magyarország a Pro Economica Alapítvány révén működteti gazdaságfejlesztési programját Romániában. Bukarest az előző, szociáldemokrata kormányzat idején nyilvánosan nem emelt szót ellene. Meg nem erősített román és magyar sajtóinformációk szerint létezett egy paktum a korábbi szociáldemokrata román kormány mögött álló, azóta korrupcióért letöltendő börtönbüntetését töltő PSD elnök, Liviu Dragnea és Orbán Viktor között, aminek értelmében Budapest annak árán futtathatja gazdaságfejlesztési programját Erdélyben, hogy a pénzek 30 százaléka PSD közeli vállalkozókhoz kerüljön. A bukaresti kormányváltás után, a román sajtó szerint, az Orban-kormány kezdettől, diplomáciai csatornákon és a kétoldalú találkozók alkalmával is több ízben kérte a magyar féltől, hogy ezt a programot Bukaresttel egyeztetve bonyolítsa. A román sajtó szerint jelenlegi formájában ez a program ugyanis diszkriminatív (a románokkal szemben), és nem utolsósorban Románia belügyeibe és az erdélyi magyar közösség életébe való „masszív” beavatkozás.

Ludovic Orban kabinetje tavaly november 4 óta van hivatalban, november végén már Marius Lazurca budapesti román nagykövet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett békéscsabai ünnepségen kijelentette: Bukarest nem egyezett bele abba, hogy a magyar kormány Erdélyben gazdákat támogasson, és azt kéri Budapesttől, hogy gazdaságfejlesztési programját a román hatóságok bevonásával bonyolítsa le Románia területén.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberben Aradon jelentette be, hogy Magyarország az eddig Székelyföldre korlátozódó gazdaságfejlesztési programot „Románia szinte teljes nyugati részére” is kiterjeszti. Ugyancsak a magyar tárcavezető mondta el, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztési program harmadik üteme során Székelyföldről 5291 pályázatot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. A magyar kormány hivatalos adatai szerint a többi szomszédos országra is kiterjedő külhoni gazdaságfejlesztési programok keretében 2016 - 2019 között több mint 44 ezer nyertes pályázat 121 milliárd forint támogatásban részesült, ami révén több mint 228 milliárd forintnyi beruházás valósulhatott meg.