F1 – Valaki történelmet ír

Publikálás dátuma
2020.07.03. 09:35
Max Verstappen, Lewis Hamilton és Charles Leclerc a 2019-es abu-dzabi nagydíj után
Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Michael Schumacher rekordjára Lewis Hamilton, Sebastian Vettelére pedig Max Verstappen és Charles Leclerc pályázik.
A pontos erőviszonyokról egyelőre csak találgatni lehet, ugyanakkor a szakértők abban egyetértenek, hogy idén Max Verstappen lehet Lewis Hamilton legnagyobb kihívója. Az év eleji barcelonai tesztek alapján úgy tűnt, hogy idén is a Mercedes lesz a mérce a többiek számára, Spielbergben azonban könnyen lehet, hogy mindez a hazai pályán versenyző Red Bull lesz. Már csak azért is, mert a legutóbbi két Osztrák Nagydíjon egyaránt Verstappen diadalmaskodott, két éve mindkét mercedeses autó műszaki hiba miatt esett ki, tavaly pedig a rekkenő hőség túlmelegedést okozott. Ezen a hétvégén úgy tűnik, emiatt nem kell aggódnia a német csapatnak, mert a meteorológiai oldalak szerint a hőmérséklet 25 fok körül alakul, de pénteken a 20-at sem éri el, és az első edzésnapon különösen nagy eséllyel várható eső. A Mercedes az autó megbízhatóságának javítása érdekében új motort vet be, ám ez a fejlesztés nem a teljesítményre irányul, ellenben a Honda új specifikációjával, amely még ütőképesebbé teheti a Red Bullokat.
„Úgy érzem, felkészültebben vágunk neki a szezonnak, talán a legjobb helyzetből 2013 óta. A hibridkorszakban biztosan a mostani volt a legerősebb felkészülési időszakunk. A második évünk ez a Hondával, már tényleg egy csapat lettünk mostanra”

– fogalmazott Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke.
„Verstappennel a legfiatalabb világbajnokok akarunk lenni, a Mercedes pedig a nagy szabályreformok előtt szeretné megszerezni a hetedik bajnoki címet”

– taglalta az esélyeket Helmut Marko, az osztrák istálló tanácsadója, aki úgy érzi, a Red Bull mellett szólhat, hogy az elmúlt években mindig az év közepén jöttek lendületbe, idén viszont már eleve az év ezen szakaszában rajtolnak. Marko szerint lépéshátrányban van a Ferrari, amely újítás nélkül érkezett Ausztriába. A maranellóiak csapatfőnöke, Mattia Binotto elárulta, rájöttek mitől voltak lassúak a teszteken, de nem volt elég idejük, hogy megoldják a problémát. Mint mondta, legkorábban a Magyar Nagydíjon vetik be az új csomagjukat. A Red Bull oldaláról biztató előjel, hogy az év első három versenye nekik kedvező pályákon lesz: Ausztriában két futamot rendeznek egymás után, majd jön Magyarország, ahol Verstappen tavaly az első rajtelsőségét ünnepelte, és csak taktikai hátránya miatt nem nyert Hamitlon ellen. Mindenesetre a korábbi években nem bizonyult jó ómennek győzni Ausztriában, mert aki ott nyert, nem lett aztán világbajnok. Érdekesség, hogy az immár hatodik F1-es szezonjára készülő Verstappennek idén mutatkozik utoljára esélye arra, hogy ő legyen minden idők legfiatalabb világbajnoka, ugyanez igaz Charles Leclerc-re is – mindketten Sebastian Vettel rekordjára pályáznak. Ugyanakkor, ha a Mercedes jól kezdi meg szereplését, akkor szinte borítékolható Lewis Hamilton hetedik világbajnoki címe, amivel egy polcra kerülne Michael Schumacherrel. A 35 éves brit a pole pozíciók tekintetében már listavezető, de a futamgyőzelmek tekintetében is hamarosan az élre állhat, lévén csak hét siker választja el a legendás némettől. Ha már szóba kerültek a rekordok, akkor essék szó a 40 esztendős Kimi Räikkönenről is, akinek a neve mellett jelenleg 312 rajt szerepel. A csúcstartó Rubens Barrichello 322 futamon indult el a pályafutása során, így a finn pilóta a versenynaptár még nem ismert egyik helyszínén beelőzheti brazil riválisát. Visszakanyarodva Hamiltonra, ő és csapattársa, Valtteri Bottas idén a rasszizmus elleni harc jegyében feketére festett autóval versenyez, sőt, mint tegnap kiderült, az overáljuk színe is sötétre változott. A Mercedes kapcsán ugyancsak érdekes téma, hogy az osztrák istálló várhatóan beveti a Barcelonában tesztelt DAS-rendszert (kettős tengelyű kormányzás), amely kapcsán a Red Bull óvást fontolgat. Ugyancsak vitatémát szolgáltathat majd a Racing Point autója is, amely festését leszámítva kiköpött mása a Mercedes tavalyi konstrukciójának.

A hétvége programja

Péntek Első szabadedzés: 11:00-12:30 Második szabadedzés: 15:00-16:30 Szombat Harmadik szabadedzés: 12:00-13:00 Időmérő 15:00- Vasárnap Verseny: 15:10-
A teljes versenyhétvégét az M4 Sport élőben közvetíti.

Szerző
Frissítve: 2020.07.03. 11:22

Közpénzből mentik a Debrecent

Publikálás dátuma
2020.07.03. 08:45

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Senki sem számított a DVSC kiesésére a labdarúgó NB I-ből, a klub működtetését a másodosztályban a város veszi át.
Elsősorban Szima Gábort, a debreceni és nyíregyházi kaszinókat üzemeltető cégtulajdonost, volt klubelnököt hibáztatják a szurkolók amiatt, hogy a labdarúgócsapat kiesett az NB-I-ből: szerintük a leépülés már jó pár évvel ezelőtt megkezdődött, s egyre érzékelhetőbbé vált, hogy a klub nem akar komoly pénzt fektetni igazán kvalitásos játékosokba, s inkább olyanokat igazol, akiknek máshol lejárt a szerződésük. Az évi másfél-kétmilliárd forintos költségvetésű DVSC-nek 2014 óta új stadionja van, a játékosok fizetése helyi informátoraink szerint eléri a havi kétmillió forintot: a fizikai feltételek tehát elvileg adottak voltak ahhoz, hogy mindenki a maximumot hozza ki magából. A téli szünetben Herczeg András lemondása után edzőváltás történt, ám Vitelki Zoltán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így júniusban az utolsó meccsekre visszahozták a korábbi trénert, Kondás Elemért, aki kissé felrázta ugyan a csapatot de csodát már ő sem tudott tenni: 27 év után az élvonalbeli Debrecen a másodosztályba zuhant. Ez sokkolta a várost, de egy-két napi mélabú elteltével főnixmadárként jelentkezett a megmentő: maga az önkormányzat. Papp László polgármester bejelentette, megvásárolják – megszerzik – Szima Gábor 73 százalékos részvénycsomagját, így 98 százalékban maga a település lesz a focicsapat tulajdonosa. – A DVSC a város identitásának kiemelten fontos része. Debrecen vezetésének ezért fontos a nagy hagyományokkal rendelkező sportklub stabil és biztonságos anyagi hátterének megteremtése. A klub új működési modelljének kidolgozására a következő hetekben kerül sor – indokolták a lépést lapunk kérdésére a városházán. A most csütörtöki közgyűlésen a fideszes többség megszavazta az új felügyelőbizottság és igazgatóság összetételét, de a többségi részvénycsomag megvásárlásának részleteiről most még nem esett szó, annyi hangzott el, hogy a csapat működtetése a polgármester szerint évente körülbelül 1,1 milliárd forintba kerül. A DK három képviselője szerint a városnak fontosabb dolga van, mint futballcsapatra költeni a közpénzt, miközben szociális területre vagy egészségügyre nem jut elég forrás. Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője módosító indítványban kezdeményezte: az állam vizsgálja felül a debreceni és a nyíregyházi kaszinók üzemeltetésére kötött koncessziós szerződést, annak ugyanis fontos része, hogy az osztalékból 40 százalékot a Lokira kell költeni. Amennyiben ebből kifarolna Szima Gábor, a DVSC-ből most kivonult tulajdonos, akkor a koncessziós szerződést is újra kell gondolni – vélekedett. Felvetette még, hogy a város és cégei legfeljebb évi 300 millió forintot költsenek a focicsapatra, a többit szponzorpénzekből teremtsék elő, s azt is, hogy – mivel állítólag csak ideiglenes mentőövről van szó – egy év múlva értékesítsék a város „lokis” részvénypakettjének 51 százalékát, de mindhárom javaslatot lesöpörte a fideszes többség.  

Állami bajnokság, kivételezésekkel

A magyar lakosság adóforintjai tartották el a labdarúgó NB I csapatait, a lakosság állta a havi milliós játékosfizetéseket, illetve minden költség 60-70 százalékát. A kormány egyetlen magyart sem hagyott magára, mindenki részt vállalt a bajnoki küzdelmek finanszírozásából, akár akarta, akár nem. A kormány annyira odafigyelt a csapatokra, hogy a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet és a rendszeres tesztelés (minden bajnoki előtt meg kellett vizsgálni a találkozók résztvevőit, hogy nem betegedtek-e meg) költségeinek fedezésére tíz-tízmillió forint extra forrást biztosított a csapatok részére. A tizenkét élvonalbeli klub közül egyedül az Újpest működött többé-kevésbé piaci alapon, a belga Roderick Duchatelet az egyetlen olyan tulajdonos, aki az államtól függetlenül, saját pénzét tette bele a csapatba. Ezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy az újpestiek meg is érezték a NER-mentességből származó hátrányokat. Egyedül őket büntették meg a koronavírus-járvány miatti szünet után újraindult bajnokságban a távolságtartási szabályok megszegéséért. Miközben egyik stadionban sem tartották be a szurkolói csoportok az erre vonatkozó előírásokat, egyedül az Újpest fizetett emiatt büntetést. A rasszista rigmusokra is a fővárosiak esetében volt különlegesen érzékeny az MLSZ fegyelmi bizottsága: az Újpest egymillió forintot fizetett ezért, ellentétben a Zalaegerszeggel, amely ősszel három egymást követő mérkőzésen elkövetett vétségért kapott összesen kétszázezer forintos büntetést. Majd tavasszal újabb kétszázezret, a fegyelmi bizottság indoklása szerint azért, mert rövid ideig voltak hallhatóak a gyalázkodások és először voltak rasszisták a zalai drukkerek. Amikor lapunk rákérdezett az MLSZ-nél, hogy elfelejtette-e a testület, hogy tavaly is büntetett, akkor először azt a választ kaptuk, nem rasszizmusért marasztalták el a ZTE-t. A sajtóosztály azt javasolta, olvassuk el figyelmesen a határozatot. Az MLSZ honlapján ez olvasható a június 20-án született határozatok között : „a fegyelmi bizottság a ZTE FC–Budapest Honvéd mérkőzéssel kapcsolatban a ZTE-t szurkolói részéről történt rendzavarások (obszcén kifejezések bekiabálása) és első alkalommal történt, rövid ideig tartó rasszista megnyilvánulás („huhogás”) miatt 200.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezi.” Lapunk kedden ismét megkérdezte az MLSZ-t, hogy mivel ez nem először fordult elő, indítanak-e új eljárást, hiszen nem állja meg a helyét a fegyelmi testület indoklása, ám választ eddig nem kaptunk.   (B.P.

Várható eredmény született

Kaposváron nem keseredtek el a futballszurkolók, számítottak a kiesésre, ajándékként élték meg az első osztályú szereplést. Megvan az egyik biztos kieső, könyvelte el a közvélemény, amikor tavaly tavasszal kiderült, az NB II ezüstérmeseként a Kaposvári Rákóczi öt év után visszatér a magyar labdarúgás legfelső osztályába. Méghozzá óriási meglepetésre, hiszen a zöld-fehérek újoncként, a biztos bennmaradás reményében vágtak neki a 2018-19-es másodosztályú szezonnak: a somogyi megyeszékhely profi csapata tíz szezonnyi elsőosztályó szereplés után előbb az NB I-től búcsúzott 2014-ben, egy évvel később pedig nemcsak kiesett a harmadosztályba, de csődbe is ment, a csapatot működtető kft.-t felszámolták, s nemhogy nem kapott NB III-as licencet, de a megyei másodosztályba sorolták vissza – végül a helyi futballakadémiának köszönhetően a negyedik vonalban indulhatott el. Ahonnét három év alatt kapaszkodott vissza az NB II-be, majd egy év után ismét fölfelé válthatott osztályt. Miután Kaposváron nincsenek országos szinten tehetős cégek, s a NER élvonalához tartozó oligarcha sem vásárolta be magát a csapatba, vagy legalább állt mögé, így a városban mindenki tudta, a jórészt harmad- és másodosztályú játékosokból álló keretnek esélye sincsen megkapaszkodni a honi szinten legjobbak között. A 676 milliós költségvetés, melyhez az önkormányzat 120 millió forint támogatással járult hozzá – 71,9 milliót pedig létesítmény-használatra adott a város a stadiont üzemeltető akadémiának – utcahosszal a legszerényebbnek számított az NB I-ben, s természetesen komoly erősítésekre sem futotta belőle, s a csapat nem is cáfolt rá a számokra: hat fordulóval a vége előtt kiesett, s a 11 riválisból nyolc ellen – 24 mérkőzésen – pontot sem tudott szerezni. A szurkolókat viszont nem viselte meg a kudarc, ajándékként élték meg a szezont, pontosan tudva, hogy a játékosok képessége alapján valóban a második vonal közepéhez tartozik a Rákóczi.
Ennek megfelelően a kiesés nem váltott ki heves indulatokat, egyedül azon háborogtak a helyiek, amikor a szezon végén kiderült, a 12 csapatos bajnokság valaha volt legrosszabb produkciója is milliós fizetéseket ért: a télen szerződtetett légiósok havi 2,1-2,7 millióért, a magyar játékosok pedig jellemzően 1,1-1,6 millióért halmozták a vereségeket, ami egy olyan városban, ahol sokan három műszakban csak minimálbért keresnek, s az átlagbér a budapesti kétharmada, kirívónak számít. Ezek alapján azért sokakban átértékelődött a csapat produkciója, s hogy valóban megért-e összesen közel 200 millió forint közpénzt az első osztályú vesszőfutás, melynek végén azért „spórolt” is a város, hiszen a 21,5 milliós eredményességi támogatás a kasszában maradt… (Vas András)
Szerző

A teniszszövetség július 27-én pótolja a rendkívüli közgyűlést

Publikálás dátuma
2020.07.02. 20:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A helyszín a Nemzeti Edzésközpont lesz, a tisztújítás mellett pedig az elnökség létszámának bővítése szerepel napirenden.
A járványügyi intézkedések miatt a Magyar Tenisz Szövetség június 12-én elmaradt tisztújító közgyűlését július 27-én, hétfőn 14 órától tartják meg. A helyszín a Nemzeti Edzésközpont lesz, a tisztújítás mellett pedig az elnökség létszámának bővítése szerepel napirenden. Mint megírtuk, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) öt elnökségi tagja – Bársony Farkas, Dudik János, Gém György, Molnár György, Viszló Csaba – benyújtotta lemondását, miután áprilisban szembesült a szervezet pénzügyi helyzetével. Ekkor derült ki, hogy Szűcs Lajos, az MTSZ fideszes parlamenti képviselő elnöke 3,5 milliárd forintot kért az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportállamtitkárságától a szövetség konszolidációjára. Szűcs levelében azt írta, hogy az extra forrás biztosítása nélkül a szövetségi alkalmazottak munkabéreit sem lehet kifizetni. Az elnökségi tagok többségének távozása után – csak Szűcs és az alelnök, Bohács Zsolt maradt a testületben – a szervezet működésképtelenné vált (volna) és a lehető legrövidebb időn belül rendkívüli tisztújító közgyűlést kellett (volna) összehívni. A koronavírus-járvány miatt azonban átmenetileg levegőhöz jutott az MTSZ, mivel született egy kormányrendelet, amely előírta, hogy ebben az időszakban a sportági szövetségek zavartalan működésének biztosítása érdekében a lemondott elnökségi tagoknak is a veszélyhelyzet megszűnése után még legfeljebb 90 napig el kell látniuk feladatukat. Az MTSZ elnöksége eleget tett a rendelkezésnek, folytatta munkáját, és június 12-re kiírta a rendkívüli közgyűlés időpontját, az esemény azonban a járvány miatt elmaradt. A kormány június 16-án megszüntette a veszélyhelyzetet, ez azt jelenti, hogy legkésőbb szeptember 15-ig össze kell hívni az MTSZ rendkívüli közgyűlését, ahol nemcsak új elnökséget, hanem elnököt is kell választani.
Szerző