"A kormány nem kérdez, elveszi, amit akar" - interjú Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel

Publikálás dátuma
2020.07.04. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A főváros el fogja utasítani a kormány tűzibombák Lánchídra telepítésére vonatkozó kérését – árulta el Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki azt sem titkolta, hogy az M3-as metró valamennyi kivitelező cége vis majort jelentett.
- A Fidesz szinte összes prominense elmondta már, hogy a Lánchíd felújítására megvan a pénz, mivel a fővárosnak jelentős értékpapír állománya van. Az összeg egyre növekszik: Gulyás Gergely miniszter még 140 milliárd forintot mondott, Orbán Viktor már 180 milliárdról beszélt. Melyik szám igaz? - Az összeg valóban változik. Budapest ugyanis minden befolyó összeget befektet, akár egy-két napra is, hiszen a legkisebb kamat is jól jön. Így ha egy nagyobb befizetés, mondjuk az iparűzési adó fővárost megillető része megérkezik a számlára, akkor a lekötött összeg akár 180 milliárd is lehet. De néhány nap múlva lecsökkenhet több tízmilliárddal, attól függően, hogy a különféle közszolgáltatásokra mennyit kell költeni. Valószínűleg máskor nézett rá a fővárosi számlára Orbán Viktor és Gulyás Gergely. – Ha valóban van ennyi, miért nem lehet a Lánchíd felújítására költeni? A gond az, hogy ez a pénz nem valamiféle többlet, ennek az utolsó vasig megvan a helye. Sőt, serpenyő másik felét 240 milliárd forintnyi előző városvezetés által eldöntött fejlesztés, 114 milliárd forint hitel húzza, illetve mindaz, amit Tarlós Istvánék nem végeztek el, mert nem volt rá pénzük. Ha lett volna, akkor vélhetőleg új légkondicionált metrókocsikat vettek volna, nem küszködne a BKV 30 éves buszokkal, nem lenne kérdés a földalatti vagy a fogaskerekű rekonstrukciója, a föld alatt lévő vízcsövek állapotáról nem is beszélve. Ha az előző városvezetésnek ennyi megtakarítása volt, akkor miért hanyagolták el annyira a fővárosi utakat, hogy most 3 millió négyzetméternyi vár felújításra? De nem volt pénz. Tarlóséknak se volt, akármit mond most. A rezsicsökkentés, az adóelvonások a jelenlegi szigorítások előtt is azt eredményezték, hogy semmire se jutott elég. - Tarlós István igen rossz néven vette az előző városvezetés alatt hozott döntéseket vizsgáló bizottság felállítását és feljelentést tett. - Egy ilyen politikai tényfeltáró vizsgálóbizottságnak a felállítása nem kuriózum. A cél annak kiderítése, hogy a korábbi döntéseknek milyen alternatívái voltak és a köz szempontjából a legjobbat választották-e ki. Én úgy tudom, hogy az ember nem mehet be a rendőrségre úgy általában feljelentést tenni: hogy tessék kivizsgálni a Biodóm építését, hanem meg kell jelölni valami konkrét cselekményt. Nehezen tudom magam elé képzelni azt a jelenetet, amikor Tarlós István bemegy a rendőrségre és feljelenti saját magát, vagy egy konkrét szerződést, miközben eddig azt mondogatta, hogy nem történt semmi, ami miatt feljelentést kellett volna tenni. Ha nem nevezett meg egy konkrét esetet sem, amelyben bűncselekmény történhetett, akkor haza kellett, hogy küldjék. Ha viszont tud ilyenről, akkor azt eddig miért hallgatta el? - Hogyan sikerült elnyeri a Lánchíd-rekonstrukció nem éppen hálás feladatát? - Június elején bízta rám Karácsony Gergely. A beruházás eredetileg komplex közlekedésfejlesztési projektként indult, amelybe a híd mellett a pesti villamos és a Váralagút, valamint a híd két végén lévő terek felújítása is beletartozott. Ez mára hídfelújításra redukálódott, ez pedig leginkább az általam felügyelt városüzemeltetés körébe tartozik. A zsugorodás oka pedig az, hogy a kormány a korábbinál is több adóbevételt von el, miközben egyértelművé tette, hogy nem ad többet 6 milliárdnál. De lássuk a többi számot is hozzá: a kormány először bejelentette, hogy szolidaritási adó címén a korábbi többszörösét vonja el, első számítások szerint több, mint 30 milliárdot, majd ezt később megfejelte azzal, hogy12 milliárdot már az idén elvesz, ráadásul az adót nem az idei várhatóan kevesebb bevétel után, hanem a tavalyi rekord év alapján számítja. Majd egy újabb módosító indítvánnyal létrehozott egy saját útfelújítási alapot a fővárostól elvont 5 milliárdból. Így Gulyás miniszter úr dönthet arról, hogy melyik kerületnek osztogat a fővárosi önkormányzat pénzéből. Holnap már ő fogja megmondani, hogy menzán ki, mit eszik? - A kormánypárti kerületek viszont arról panaszkodnak, hogy a fővárostól semmit se kapnak útfelújításra. Milyen alapon osztotta el a városvezetés a pénzt? - Évente 90-100 kilométert kellene felújítani a tisztes állapot fenntartásához. Annyi pénze soha nem volt a városnak, hogy ezt meg is tegye. Választania kellett most is. A Budapest Közút részletes, több tényezős szakmai javaslata alapján döntöttünk, ami az utak állapota mellett, a tervezett közműfejlesztéseket, az utak terhelését és még sok egyebet figyelembe vett. De igazuk van a kerületi polgármestereknek, valóban nagyon sok út szorulna felújításra és nehezen megérthető, ha éppen annak az önkormányzatnak nem jut, amelyet irányítanak. De nincs több pénz. Nem azért, mert politikai döntést hoztunk, hanem azért, mert akkor másra nem jutna. Az MSZP egyébként benyújtott egy javaslatot a kormánynak, miszerint a jövedéki adó egy részét hagyja itt útfelújításra. Azt sem árt tudni, hogy a fővárosnak szinte az egyetlen bevételi forrása a cégek által befizetett iparűzési adó. Ebből a 170 milliárdból 110 milliárdot visz el a közösségi közlekedés fenntartása, 9 milliárdot a közvilágítás, 9 milliárdot a közterületek takarítása, 8 milliárd megy el kulturális feladatokra 4 milliárd parkfenntartásra és még sorolhatnánk az árvízvédelemtől a szúnyoggyérítésig. A kormány február óta azon ötletel, hol tudná még megszorongatni a fővárost. - Visszakanyarodva a Lánchídhoz. Elkészült már az újabb Főmterv jelentés, ami alapján pontosítani lehet a feltételes közbeszerzés tartalmát, illetve világossá válna, hogy szükséges-e további korlátozás elrendelése a hídon? - Ezeket a döntéseket a híddal foglalkozó mérnökök kezdeményezik, nem a városvezetés találja ki. Minden nap van hídszemle és minden héten készül jelentés. Ebben tesznek javaslatot az esetleges szigorításokra. Ha azt kérik, hogy zárjuk le a hidat, akkor megtesszük, ha azt mondják, hogy a tűzijáték fokozza a korróziót, akkor nem engedjük meg, hogy erre használják. A Főmterv jelentése a jövő hétre készül el. Ha nem kell sokat változtatni a korábbi műszaki tartalmon, akkor néhány héten belül el is indíthatjuk a közbeszerzést. Bízom benne, hogy addigra megszületik a kormányhatározat arról, hogy a hat milliárdot felhasználhatjuk csak a hídfelújításra. Ezt egyébként egy igen jó hangulatú beszélgetésen ígérte meg Fürjes Balázs, majd másnap megjelent a 12 milliárdos elvonásról szóló javaslat. Ezt nem jó megélni. Budapestet nem lehet más magyar városokkal összehasonlítani, mert sehol sem kell például 3 millió ember közösségi közlekedéséért felelős céget üzemeltetni. S ne tévedjünk, a BKV a nemzetközi összehasonlítás szerint is jó áron szolgáltat. Csak ezt a kormány teljes egészében rátolja a városra, miközben tudható, hogy az utasok nem tudnak annyit fizetni, amennyibe a szolgáltatás kerül. Ez másutt is így van, csak ott megtámogatják a céget a befizetett központi adókból. - Mit szólt a kormány ahhoz, hogy a főváros megtiltott minden rendezvényt és tűzijátékot a hídon? - Még nem jutott el a tudatuk mélyére. Erre utal, hogy éppen most kérték a főváros hozzájárulását, hogy fémkalodákba tett vetőcsövekben tűzibombákat telepíthessenek a hídra. El fogjuk utasítani. - Egy újabb salátatörvény módot adna arra, hogy az állam kisajátítson ingatlanokat, műtárgyakat, ha a tulajdonos nem tudja biztosítani a felújítását. Mi lenne, ha a kormány gondolna egyet, és kisajátítaná a Lánchidat? Hollik István máris arról beszélt: meg lehet azt oldani, hogy „a Lánchíd a kormányhoz kerüljön, és így a felújításnak a felelőssége is átkerülne a kormányzathoz.”  – Nem törvényre van szüksége a hídnak, hanem pénzre, mérnökre és acélra. Az sem világos, mitől gyorsulna fel a felújítás, ha a főváros rendelkezik a tender kiírásához szükséges dokumentációval. Ha a kormánynak tényleg fontos lenne a híd, akkor már Tarlósnak adtak volna elég pénzt a rekonstrukcióra. Az már más kérdés, hogy a kormány nem kérdez, elveszi, amit akar. Hulladékügyben se kérdeztek semmit. - Rendeződhet végre a kukaholding és a Fővárosi Közterület-fenntartó közötti örökös elszámolási vita? - Láttunk keringő anyagokat, amelyek a hulladékgazdálkodás teljes államosításáról szólnak. Még nincs erről döntés, de aligha véletlen, hogy nem lehet egyről a kettőre jutni a kukaholdinggal. Nincs sok időnk. Az uniónak van egy ambiciózus stratégiája a körforgásos hulladékgazdálkodás kiterjesztésére, amihez szorosan kapcsolódik majd a következő pénzügyi ciklus. A hozzánk eljutott információk szerint a kormány is új keretben gondolkodik a hulladékgazdálkodás területén, ami vélhetőleg hónapokon belül el is dől. - Több fővárosi céget is megbízott igazgató vezet, az FKF-t egy ügydöntő felügyelőbizottság. Miért? - Mindegyiknél más az ok. Az FKF esetében az elmúlt években nagyon gyors ütemben váltották egymást az igazgatók, a cégnek nyugalomra van szüksége. A BKK esetében volt pályázat, de a kiválasztott vezető nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az új pályázatot majd akkor írja ki a főváros, ha a tulajdonosi szándék egyértelmű lesz a cég jövőjét illetően. - Miben változhat ez a szándék? - Tarlós István lejtmenetbe állította a céget, ahonnan nagyon nehéz visszafordítani. Újra meg kell határozni, hogy mi a BKK feladata és szerepe a jövőben. A városvezetés egyébként vissza akar térni ahhoz az elképzeléshez, amit még György István indított el a struktúra kialakításakor: a két holding igazi tulajdonost képviselő szervezet legyen. Ezt a szerepét eddig nem tudta betölteni, mert az egyes cégvezetők rendre megkerülték és közvetlenül intézték az ügyeket. Most zajlik a városüzemeltetési holding újjászervezése, amelynek eredményét tekintve én nagyon optimista vagyok, mert jó vezetőt sikerült az élére állítanunk, akinek határozott elképzelései vannak. - A reklám- és marketing költéseket is egy kézbe vonná össze a városvezetés. Ezzel indokolták a városüzemeltetési holdinghoz felvett kommunikációs igazgató 1,7 milliós havi fizetését is. Behozza az árát? - Már be is hozta. Már az első jelentése, amely a közműcégek kötelező ügyfél elégedettségi méréseit vizsgálta, rámutatott, hogy a FŐTÁV 14 millióból oldotta meg, amit a cégtársainak 2 millióból sikerült. De az ő feladata annak feltérképezése is, hogy a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóknál valóban szükség van-e vaskos havi kiadványokra, illetve reklámokra jellemzően fideszes KESMA csoporthoz tartozó médiumoknál. Kell-e külsős nyomdát megbízni, ha az egyik önkormányzati cégnek van saját nyomdagépe és vajon mi szükség van ennyi reklámajándékra? Egyenként ezek nem nagy összegek, de ha összelapátoljuk, akkor már százmilliós tétel lesz belőle. Nem a főpolgármester mondja majd meg, hogy kivel szerződhetnek a cégek, de ésszerű és takarékos kereteket fogunk meghatározni és növeljük az együttműködést a társaságok között. - A főváros első döntései között volt a parkolási maffia felszámolására vonatkozó előterjesztés. Azóta eltelt több hónap, de nem sok történt. Mikorra várható az akkor ígért egységes fővárosi parkolási koncepció kidolgozása? - Úgy tudom most kezdődnek az intenzív egyeztetések a kerületekkel, hogy a közgyűlés elé kerülő javaslathoz meglegyen a megfelelő konszenzus. - Milyen előrelépés várható Rác fürdő, illetve gellérthegyi sikló ügyben? - Ezek a projektek nincsenek nálam. Annyit tudok, hogy a főváros mindent elkövet, hogy a felszámoló végre kiírja az értékesítési pályázatot a Rác fürdőre, de az állami tulajdonú felszámolócéget, a REORG-ot nem sikerül kibillenteni a mozdulatlanságából. Holott minden nappal jelentősen romlik a fürdő állapota. A gellérthegyi sikló projektcégének, amelynek 25 százalékban a BKK résztulajdonos rendelkezik egy engedéllyel, ami idén augusztusban lejár. Kezdeményezték a meghosszabbítását, de ebben azért akad még egyeztetni való. - Várható csúszás a M3-as metró rekonstrukciójában? - Hivatalosan nem tudok csúszásról, de az is igaz, hogy minden beruházó vis majort jelentett a járvány miatt, így nem kizárt. De egyelőre nem érkezett ilyen jelzés. - Befejezhető a projekt az uniós elszámolási határidőig? - Remélem igen. De arra is látok esélyt, hogy az unió rugalmasabban kezelje ezeket a határidőket, lévén nagyon sok uniós beruházás állt le a pandémia miatt. - Előfordulhat, hogy a kormányzati elvonások miatt végül a város üzemeltetése, a közfeladatok ellátása is veszélybe kerül? - Az FKF esetében ez komolyan felmerült, de alapvetően a fejlesztésekre félretett pénzt zárolta a főváros. Hosszútávon azonban a kormány által kijelöl pénzügyi pálya nem fenntartható.

Névjegy

Tüttő Kata 40 éves, közgazdász. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, a Zsigmond Király Főiskolán és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaságtudományi karán szerzett diplomát. 2002-2014 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, 2006-2010 között a pénzügyi és közbeszerzési bizottság elnöke, 2019-től főpolgármester-helyettes. Tarlós István második ciklusa alatt a hegyvidéki önkormányzat képviselője. Eközben uniós munkát is végez, tagja a Régiók Európai Bizottságának, a Polgármesterek Klíma-és Energiaügyi Szövetségének nagykövete, illetve az MSZP országos elnökségének. 

Szerző

Veszélyes gesztus a szerb határon

Publikálás dátuma
2020.07.04. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A miniszterelnök szerint a határvédelem a menekültek és a járvány miatt is szükséges. A szerb nyitás így nehezen magyarázható.
„A hagyományos migráns útvonalakon fekvő országokban nő a fertőzések száma. A határvédelem most egészségügyi védelem is” – magyarázta pénteken a Kossuth Rádióban Orbán Viktor kormányfő, hogy milyen szempontok szerint dönt a kormány a nem uniós tagállamok felé történő határnyitásról. Ez annak fényében érdekes, hogy az operatív törzs ülését követően csütörtökön a kormányfő még arról beszélt, hogy az Európai Unió kérése ellenére nem nyitják meg a határokat a nem EU-s országok számára, a kivételt ez alól csak Szerbia jelenti. Történik ez úgy, hogy a szerbiai fertőzések emelkedése miatt Ausztria nem engedi be a Szerbiából érkezőket, Horvátország és Szlovénia pedig kéthetes házikaranténra utasítja az érintetteket. Ezen kívül Szerbia továbbra is a menekültek egyik legfontosabb tranzitországa, a magyar menedékkérelmi szabályok szigorítása óta innen próbálkoznak a legtöbben bejutni közülük Magyarországra. A kormánypárti politikusok pedig - ide értve magát a miniszterelnököt is - és a holdudvarba tartozó intézetek összekapcsolják a migrációt a koronavírus terjedésével. 
A rendőrség illegális határátlépések számát mutató adatsorából kitűnik, hogy a koronavírus miatti határzár idején minimálisra csökkent a határon elfogott, vagy visszafordított határsértők száma. A szám idén a 20. héten (ez május 11-vel kezdődött) kezdett ismét emelkedni, ekkor már lazítottak a szerb-magyar határon a beutazási korlátozásokon. A következő héten pedig már nagyjából ugyanannyi illegális határátlépő próbálkozott, mint a járvány előtti időszakba. Május 25-től pedig teljesen feloldottak mindenféle korlátozást.   „Nem látom a kapcsolatot a határ le nem zárása és a migráció, illetve az illegális határátlépések számának növekedése között” – nyilatkozta lapunknak Dezső Tamás, a kormányközeli Migrációkutató Intézet igazgatója. Szerinte inkább annak tudható be a változás, hogy Szerbiában lazítottak a szigorú kijárási korlátozásokon, amit korábban rendőrökkel és katonákkal tartattak be. Azóta kijuthatnak a szerb táborokból a menekültek, akik a határok felé vehetik az irányt Dezső Tamás szerint. A kormányzati logika szerint a növekvő szerb fertőzöttségi adatok és az újra megnőtt illegális határátlépési kísérletek száma tehát azt eredményezhetné, hogy ismét lezárják a szerb határt. Erre irányuló kérdésünket illetékesség hiányában Dezső Tamás nem kívánta kommentálni. A Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Léderer András is inkább időbeli véletlen egybeesésnek tudja be, hogy a határnyitással együtt megnövekedett az illegális kísérletek száma. Szerinte is inkább a szerb kijárási korlátozások feloldása miatt indultak el az emberek. „Csak mert Magyarország teljesen lezárta a menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét, az nem azt jelenti, hogy a nehéz helyzetben lévő menekültek ne próbálnának meg bejutni” – hangsúlyozta Léderer, hogy milyen következménye van annak, hogy a magyar határon már nem lehet menedékstátuszért folyamodni, csak a magyar nagykövetségeken.

Hidegfront vonul át felettünk, néhol zivatarok lesznek

Publikálás dátuma
2020.07.04. 06:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Négy megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Hidegfront vonul át felettünk, de csak átmeneti felfrissülést hoz. Zivatarok inkább csak keleten lehetnek belőle – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.   Az előrejelzés szerint szombaton a napsütést a Duna vonalában és attól keletre zavarja erőteljesebb gomolyfelhő-képződés, és helyenként zápor, esetleg zivatar is kialakulhat. Sokfelé megélénkül, a Dunántúlon és az északkeleti megyékben megerősödik az északi, északnyugati szél. A zivatarok veszélye miatt négy megyére (Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között valószínű, késő estére 18, 24 fok közé hűl le a levegő.
Szerző
Frissítve: 2020.07.04. 06:29