Az emberi testrészek, koponyák illegális kereskedelmének nyomába eredő Live Science munkatársai találtak olyan esetet is, amikor az eladó pontosan közölte, honnan származik a koponya – a tunéziai Sousse ókeresztény katakombáiból, amiket felújítás alkalmával fosztottak ki –, de a legtöbb esetben a rablók természetesen nem teszik közzé, honnan származnak a maradványok. Az említett koponyát 550 dollárért kínálta begyűjtője.
A világ legtöbb országában tilos a régészeti lelőhelyek, sírok fosztogatása, az Egyesült Államokban egyetlen államban sem létezik olyan törvény, amely engedélyt adna vagy elismerné az emberi maradványok értékesítését. Ellenkezőleg, számos államban kifejezetten jogellenes e tevékenység. „Bár néhányan azt állítják, orvosi egyetemekről szerzik be a testrészeket, még ha ez igaz is, kivétel nem létezik az emberi testrészekre, akkor sem, ha egyetemekről, orvos múzeumokból származnak” – mondja Tanya Marsh, jogi szakértő. Az sem elképzelhető magyarázat, hogy tudományos célokra felajánlott testről lenne szó, hiszen senki sem gondol arra, hogy testrészei majd magánemberek személyes kíváncsiságát szolgálja ki.
A vásárlók leginkább otthonukban, vitrinekben állítják ki a maradványokat. Vannak, akiket a halál bűvöl el, de vannak olyanok is, akik a koponyákat faragják, írnak rájuk, átalakítják akár virágtartóvá is. Az emberi maradványok megszerzése és tulajdonlása szembe megy az erkölcsi megfontolásokkal és a törvényekkel is. Gretchen Peters, az Onlinebűnözés-elleni Szövetség társalapítója szerint a szervkereskedelem „alapvető tiszteletlenség a halottakkal szemben”, a kereslet bátorítja a sírrablásokat világszerte. Emellett az olyan katakombák megbolygatása, mint az említett tunéziai, ahol 15 ezer maradvány található – köztük sok az ősi keresztény közösségekhez tartozóké – tönkretesz olyan lelőhelyeket, ahol a tudósok azt tanulmányozhatnák, hogyan változott az élet és a művészet 2000 évvel ezelőtt, amikor a kereszténység terjedni kezdett a rómaiak által meghódított területen.
Az (ál)vásárlóként fellépő Live Science újságírónak egyébként végül nem sikerült kapcsolatba lépnie az említett koponya és számos más testrész Washington állambeli árusítójával, sőt a hirdetését is törölte, és Tunézia hatóságai sem válaszoltak az újság megkeresésére.
Azt nem lehet tudni, vajon a szervek mekkora hányada származik bűncselekményből. Minden esetre úgy tűnik az ide vonatkozó törvények, szabályok kényszerítő erejű betartása nem tartozik a történeti emlékek megőrzéséért felelős hivatalnokok, rendőrök, vámosok prioritásai közé, ellentétben az ember- és drogkereskedelemmel.
A Facebook politikája tiltja az emberi szervkereskedelmet, de a szabályok betartatását ők sem erőltetik minden áron. A Live Science megkérdezte erről a közösségi portált, a szóvivő szerint, ha tudomást szereznek egy csoportról, amelyik megszegi a szabályokat, fellépnek ellenük. Július 3-ig három szervkereskedő csoportot tiltottak le, de sok tovább működik.