kereskedés;Facebook;csontok;koponya;

Képünk illusztráció

- Koponyák a feketepiacon

A Live Science amerikai tudományos lap tíz hónapos kutatás során járt utána annak, hogyan zajlik a Facebookon több százéves múmiák, koponyák, emberi testrészek feketekereskedelme.

Az emberi testrészek, koponyák illegális kereskedelmének nyomába eredő Live Science munkatársai találtak olyan esetet is, amikor az eladó pontosan közölte, honnan származik a koponya – a tunéziai Sousse ókeresztény katakombáiból, amiket felújítás alkalmával fosztottak ki –, de a legtöbb esetben a rablók természetesen nem teszik közzé, honnan származnak a maradványok. Az említett koponyát 550 dollárért kínálta begyűjtője.

A világ legtöbb országában tilos a régészeti lelőhelyek, sírok fosztogatása, az Egyesült Államokban egyetlen államban sem létezik olyan törvény, amely engedélyt adna vagy elismerné az emberi maradványok értékesítését. Ellenkezőleg, számos államban kifejezetten jogellenes e tevékenység. „Bár néhányan azt állítják, orvosi egyetemekről szerzik be a testrészeket, még ha ez igaz is, kivétel nem létezik az emberi testrészekre, akkor sem, ha egyetemekről, orvos múzeumokból származnak” – mondja Tanya Marsh, jogi szakértő. Az sem elképzelhető magyarázat, hogy tudományos célokra felajánlott testről lenne szó, hiszen senki sem gondol arra, hogy testrészei majd magánemberek személyes kíváncsiságát szolgálja ki.

A vásárlók leginkább otthonukban, vitrinekben állítják ki a maradványokat. Vannak, akiket a halál bűvöl el, de vannak olyanok is, akik a koponyákat faragják, írnak rájuk, átalakítják akár virágtartóvá is. Az emberi maradványok megszerzése és tulajdonlása szembe megy az erkölcsi megfontolásokkal és a törvényekkel is. Gretchen Peters, az Onlinebűnözés-elleni Szövetség társalapítója szerint a szervkereskedelem „alapvető tiszteletlenség a halottakkal szemben”, a kereslet bátorítja a sírrablásokat világszerte. Emellett az olyan katakombák megbolygatása, mint az említett tunéziai, ahol 15 ezer maradvány található – köztük sok az ősi keresztény közösségekhez tartozóké – tönkretesz olyan lelőhelyeket, ahol a tudósok azt tanulmányozhatnák, hogyan változott az élet és a művészet 2000 évvel ezelőtt, amikor a kereszténység terjedni kezdett a rómaiak által meghódított területen.

Az (ál)vásárlóként fellépő Live Science újságírónak egyébként végül nem sikerült kapcsolatba lépnie az említett koponya és számos más testrész Washington állambeli árusítójával, sőt a hirdetését is törölte, és Tunézia hatóságai sem válaszoltak az újság megkeresésére.

Azt nem lehet tudni, vajon a szervek mekkora hányada származik bűncselekményből. Minden esetre úgy tűnik az ide vonatkozó törvények, szabályok kényszerítő erejű betartása nem tartozik a történeti emlékek megőrzéséért felelős hivatalnokok, rendőrök, vámosok prioritásai közé, ellentétben az ember- és drogkereskedelemmel.

A Facebook politikája tiltja az emberi szervkereskedelmet, de a szabályok betartatását ők sem erőltetik minden áron. A Live Science megkérdezte erről a közösségi portált, a szóvivő szerint, ha tudomást szereznek egy csoportról, amelyik megszegi a szabályokat, fellépnek ellenük. Július 3-ig három szervkereskedő csoportot tiltottak le, de sok tovább működik. 

Csontkések, vesszők és „emberi bőr”Az eladók néha részben emberi maradványokból készített árukat tettek közzé, például késeket és sétapálcákat, amelyekbe beleépítették az emberi csontot. Az egyik sétapálcát, mely az eladó állítása szerint XIX. századból származó emberi combcsontból készült fogantyúval rendelkezik, 300 dollárért kínálták. Ugyanez az eladó egy combcsontból készült fogantyúval ellátott kést ajánlott fel 260 dollárért. Az egyik különösen szokatlan elem Richard Sutton „A bőr betegségei” című könyv 1917-es kiadása volt. Az eladó azt állította, hogy a bőr előállításához használt emberi maradványok „orvosi mintából” származnak. A kötet 6500 dollárért kelt el. A Facebook csoportok tagjait egyébként leginkább magzatok, csecsemők és kisgyerekek maradványai érdeklik, egy XVIII. század eleji, hatéves fiú múmiájáért, amelyről az eladó nagybetűkkel állította, „NEM SÍRABLÁSBÓL SZÁRMAZIK”, 11 ezer eurót postázott a vevő.  

Másfél hete titokzatos incidensek borzolják a kedélyeket Iránban.