Előfizetés

Nem adják ki hongkongi felhasználóikat Kínának a nagy közösségi oldalak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.07. 12:52
Hongkongi tüntetők
Fotó: AFP/EyePress
A Facebook, a Whatsapp és a Twitter is nemet mondott a kínai kormánynak, a TikTok kivonul Hongkongból az új nemzetbiztonsági törvény miatt.
Sorra jelentik be változtatásaikat, többnyire az adatszolgáltatás felfüggesztését a hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt a közösségi médiaszolgáltatók. A kínai kötődésű, rövid videók megosztására épülő TikTok pedig azt közölte kedden, hogy minden tevékenységét leállítja Hongkongban - írja az MTI, a Reuters értesülését idézve.   A TikTok "a közelmúlt eseményeivel" magyarázta a lépést. Bár az oldal a kínai Bytedance tulajdona, igyekszik kommunikációjában nem hangsúlyozni kínai kötődését, miután jelenleg az egyik legnépszerűbb globális szolgáltatás. A TikTok hangsúlyozta, hogy a felhasználók minden adatát az Egyesült Államokban levő szervereken tárolják, és akkor sem fognak semmit törölni, ha a kínai kormány ezt kéri.

Nem árulkodik a Facebook és a Zoom sem

Hétfőn a Facebook és a hozzá tartozó Whatsapp jelentette be, hogy leállítják a kínai kormányzat adatigényléseinek teljesítését. A Telegram titkosított üzenetküldő tudatta, hogy eddig sem osztott meg adatokat a hongkongi hatóságokkal, és ez után sem fog, mindaddig, amíg nem alakul ki "nemzetközi konszenzus" a városban zajló változásokról. A Twitter is bejelentette, hogy az új nemzetbiztonsági törvényt követően leállította a hongkongi adatigénylések értékelését és teljesítését. Nem tesz eleget ezeknek a Google sem. Kedden az internetes konferenciahívások miatt a világjárvánnyal ismertté vált Zoom is bejelentette, hogy nem teljesíti a Hongkonggal kapcsolatos kormányzati adatigényléseket. A főleg szakmai kapcsolatépítésre szolgáló LinkedIn pedig a hongkongi rendfenntartó szervek kéréseinek teljesítését állította le. Ezek a szolgáltatások egyébként Hongkongon kívül Kína többi részén nagy részt nem is elérhetőek az internet központi ellenőrzése és korlátozása, az úgynevezett kínai nagy tűzfal miatt.  

A hongkongiak már magukat cenzúrázzák

A törvény hatásai már abban a formában is érezhetők, hogy bár a közösségi médiaplatformokat a városban még nem korlátozzák, rengeteg felhasználó már elkezdte törölni azokat a korábbi posztjait, amelyek miatt összeütközésbe kerülhetnek a törvénnyel. Sok üzlet is eltávolította kirakatából az olyan üzeneteket, amelyek a demokráciapárti tiltakozásokat támogatták. A törvény értelmében a hongkongi hatóságok töröltethetnek minden olyan bejegyzést, amely szerintük sérti a törvény előírásait, és ezt tetemes bírságokkal is szankcionálhatják. Az új, Hongkongra szabottan kidolgozott jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldiekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként - és felforgatásnak tekinti a Hongkong függetlenségét szorgalmazó véleménynyilvánítást is. A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy a jogszabály tovább gyengíti a hongkongi autonómiát.

Ismét vesztegzár alá került Melbourne

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 12:41

Fotó: WILLIAM WEST / AFP
Az Ausztráliában regisztrált 199 új fertőzéses eset közül 191 Victoria államban történt - jelentették be kedden a hatóságok.
A koronavírus terjedése miatt ismét vesztegzár alá került kedden Ausztrália második legnagyobb városa, Melbourne. A döntést, amelynek hatálya a város 4,9 millió lakosára terjed ki, órákkal azelőtt jelentették be, hogy - száz év óta először - lezárták a határt Új-Dél-Wales és Victoria állam között. Ez utóbbi fővárosa Melbourne. A városban éjféltől mindenkinek otthon kell maradnia, leszámítva, ha munkába, iskolába, bevásárolni vagy orvosi vizsgálatra megy. Az éttermekből, kávézókból és bárokból csak elvitelre lehet ételt rendelni, a sporttermek és fodrászatok bezárnak. A családi rendezvényen részt vevők számát korlátozták, egyben meghosszabbították a jelenlegi iskolai szünetet. Daniel Andrews, Victoria állam kormányfője a tévében is közvetített keddi sajtóértekezletén a korlátozást megterhelőnek, de szükségszerűnek nevezte. Andrews már a hét végén, a kór ismételt megjelenése miatt elrendelte Melbourne 30 külterületén a távolságtartás ismételt bevezetését, valamint kilenc toronyházban a teljes vesztegzárat. Az Új-Dél-Wales és Victoria állam közötti határ lezárásról hétfőn döntöttek, válaszul a koronavírusos megbetegedések gyors emelkedésére Melbourne-ben. A lezárt határt katonák és rendőrök ellenőrzik. A forgalmas határszakaszt, amely több ezer kilométer hosszú és könnyen átjárható, legutóbb 1919-ben, a spanyolnátha-járvány idején zárták le. A határsértőkre nemcsak szigorú pénzbüntetés, hanem börtön is vár. Ha valaki engedély nélkül lép át a határt átszelő 55 forgalmas úton, amelyet ingázók, iskolába járók, kereskedelmi szállítók használnak naponta, akár 7700 amerikai dollár (2,3 millió forintnyi) összegű pénzbírságot és félévi börtönt kockáztat. A határvárosokban élők napi engedélyeket kapnak majd, bár az engedélyeztető rendszer még nem áll készen. Kevin Mack, Albury határváros polgármestere azt mondta, hogy mintegy 50 ezer jármű forgalmára lehet számítani naponta Új-Dél-Wales oldalán, rémálom lesz mindenki számára ekkora tömeget ellenőrizni. A határlezárás komoly csapás mér azokra az ausztrál reményekre, hogy sikerül lassítani a gazdasági válság súlyosbodását az országban, ahol jórészt már feloldották a márciusban elrendelt távolságtartási szabályokat. A kereskedelemben, a belföldi turizmusban, a sportokban is komoly fejtörést okoz majd a két keleti parti állam közötti határzár. Az Ausztráliában regisztrált 199 új fertőzéses eset közül 191 Victoria államban történt - jelentették be kedden a hatóságok. Ausztráliában eddig 8800 fertőzöttet regisztráltak, 106-an meghaltak a kórban. Bár ez a szám jóval kevesebb más államokéhoz képest, a Melbourne-ben kialakult járványkitörés nagyon aggasztja a hatóságokat.

ENSZ: illegálisan végzett az amerikai hadsereg Szulejmáni tábornokkal

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.07. 08:33
Szulejmáni iráni tábornok utolsó útja Irak fővárosában, Bagdadban 2020. január 4-ikén
Fotó: - / AFP
Nem jelentett közvetlen fenyegetést a titkosszolgálati műveleteket irányító iráni vezető, likvidálása pedig nemzetközi jogokat sértett egy új jelentés szerint,.
Elítélte az ENSZ azt a januárban végrehajtott amerikai dróntámadást, amely megölte Kászem Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát és kilenc másik embert Bagdadban – írja az MTI.

Nem jelentett valódi fenyegetést

 "Szulejmáni vezérőrnagy az iráni katonai stratégiáért, illetve a szíriai és az iraki műveletekért felelt. Ugyanakkor egy valódi, közvetlen fenyegetés hiányában az Egyesült Államok cselekedete törvénybe ütköző" - írta Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő hétfőn közzétett jelentésében. Hangsúlyozta, hogy Washington cselekedete nemzetközi jogba ütközik.
A január 3-i amerikai dróntámadás az első ismert eset, amelyben egy állam önvédelemre hivatkozva egy harmadik ország területén hajtott végre támadást -

 - tette hozzá Callamard. Izrael ugyan szokott hasonló támadásokat  végrehajtani - Szíriában is bombáztak már iráni segítséggel feltöltött fegyverraktárakat - de ezeket az akciókat Jeruzsálem sosem vállalja, kommentálja, ellentétben  Washingtonnal, ami nyíltan elismerte Szulejmáni megölését.

Az Iszlám Államnak is szívességet tettek a gyilkossággal

Az Egyesült Államok március 5-én célzott dróntámadással ölte meg az éppen Bagdadba látogató Szulejmánit, aki a Közel-Keleten, így Irakban is Iránhoz hű milíciák hálózatát építette ki. Az akcióban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandiszt az Irán támogatásával működő iraki Népi Mozgósítási Erők vezetője is. A hazájában és a térségben is népszerű Szulejmánit számos nyugati országban merényletek kitervelőjeként tartották számon, ugyanakkor ellensége volt az Iszlám Államnak is, ami üdvözölte a tábornok halálhírét.
Irán a nemzeti hősként tisztelt tábornok halálának megtorlásaként rakétacsapást hajtott végre egy iraki légitámaszpont ellen, ahol amerikai katonák állomásoznak. Teherán emellett június végén elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és 35 washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol. Az élesedő konfliktusnak Teherán tragikus tévedése vetett véget: légvédelmi rakétával lőttek ki egy ukrán utasszállító repülőt, amit valamiért ellenséges harci gépnek néztek.
Callamard csütörtökön fogja jelentését ismertetni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, hogy a lehetséges következményekről, illetve intézkedésekről határozzanak. Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A közgyűlés - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Washington 2018 óta már nem tagja a genfi székhelyű testületnek.