kártérítés;Gyöngyöspata;

2020-07-07 21:10:33

A kormány fizeti a gyöngyöspatai diákoknak a kártérítést

Horváth László közölte: a tervek szerint augusztus végéig két részletben minden érintetthez el fog jutni az összeg.

„Gyöngyöspata ebből a harapófogóból önerőből nem tud kijutni, ezért Magyarország kormányához fordult, és a kormány meg is fogja segíteni Gyöngyöspatát. Elindult az az eljárás, amely biztosítja ezt a pénzügyi forrást, és a tervek szerint augusztus végéig két részletben, két egyenlő részletben átutalással minden érintetthez el fog jutni ez az összeg” – közölte Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán, a hírt elsőként az Index vette észre.

Szerinte „egy igazságtalan és rossz bírói döntés lehetetlen helyzetbe hozta Gyöngyöspata önkormányzatát, hiszen százmilliós kártérítést kéne kifizetnie úgy, hogy erre nincsen fedezet, illetve hogyha fizetne, akkor Gyöngyöspatán megállna az élet.” Horváth leszögezte, hogy Gyöngyöspata volt az első és az utolsó hely az országban, „ahol ilyen pénzszerző akciót sikerre lehetett vinni”.

Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke korábban lapunknak elmondta: egyszer már született egy jogerős bírósági döntés, a romák azonban még egyetlen fillért sem láttak a kártérítésből. Ezért csak óvatosan örülnek a Kúria ítéletének. Igazán örülni majd akkor fognak, ha tényleg megkapják a pénzt.

A Kúria – ahogyan arról beszámoltunk – kimondta, hogy nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. A gyöngyöspatai szegregációs perben jogellenes iskolai elkülönítés miatt a bíróság jogerős döntése 60 roma diáknak ítélt meg összesen mintegy 100 millió forintos kártérítést. Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan bírálta a döntést, a kártérítést munka nélkül szerzett jövedelemnek nevezte. Az alperesek (a helyi önkormányzat, az érintett általános iskola és az illetékes tankerületi központ) pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában akarták teljesíteni kártérítési kötelezettségüket. A Kúria mostani ítélete szerint erre csak peren kívüli megállapodás esetén lett volna lehetőség. A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot.