válság;gazdaságpolitika;megszorítások;

- A orbáni megszorítások éve

Miközben ájultra dicsérte magát az Orbán-kormány, a valóságban riasztóak az első félév gazdaságról, társadalomról szóló adatai. A baj nagy, és bár igaz, hogy jórészt a kormánytól független okokra vezethető vissza, de ahogyan a kormány és a Fidesz politizál, az növeli és nem csökkenti a bajt. Mint a régi viccben, amikor az autópályán egy gépkocsivezető hallgatja a közlekedési híreket: „Vigyázat! Egy autó szemben megy a forgalommal az autópályán!” Egy autó? – morfondíroz magában. Mind!

Az Orbán-kormány megkopasztotta az embereket a válság alatt, miközben 1000 milliárdos támogatásokról nyilatkozgatott. A megszorítás ténye vitathatatlan: ugyanannyi volt az adóbevétel az első öt hónapban, mint 2019-ben, miközben az emberek egy része elvesztette az állását, cégek ezreinek nem volt bevétele. Összehasonlításképpen Németországban negyedével volt kevesebb az adóbevétel, mint 2019-ben. S ami még súlyosabb, Orbánék a GDP 0,4 százalékát fordították azonnali segítségadásra, a legkevesebbet az EU-ban. Németország 13 százalékot vállalt be. Jogos a kérdés: miért van ez nálunk másként?

A megszorítások kiélezték a válságot. Magyarország exportorientált, kis, nyitott gazdaság, amely érzékeny a külső kereslet változásaira. A külső kereslet azonban 35 százalékot zuhant, mindenhol visszaesés van. A belső kereslet legalább mérsékelt és átgondolt növeléséhez költségvetési és monetáris expanzió kellett volna, aminek nyoma sincs. Az elmúlt hónapokban az önkormányzatok, a kereskedelmi láncok és a bankok megszorítása és néhány költségvetési tétel átcímkézése történt csupán.

Az viszont, hogy az Orbán-kormány többszázmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad néhány kiválasztottnak, elfogadhatatlan, mert döntően azok kaptak, akik az elmúlt években hatalmas osztalékot vettek ki. Most zsebre teszik az így kapott pénzt is. Az állam természetesen adhat tőkét a vállalkozásoknak, de cserébe tulajdont kell szereznie, amit egyébként majd később értékesíthet. Jogos kérdés, hogy miért nem értik meg: sokaknál most nem a szándék hiányzik a munkavégzéshez, hanem a munka.

Orbán Viktor állításával szemben nem nyertünk semmilyen csatát, mert a gazdasági következmények beláthatatlanok, akár lesz második hullám, akár nem. A háború még hátravan, a járvány ellen éppúgy, mint a gazdasági visszaesés következményei ellen. Mint az első hetekben, most sem készül fel a kormány a járvány fellángolására, például hogy adatai legyenek a fertőzés terjedéséről.

Júliustól ismét csökkentik az egészségügyi fejlesztésre és a nyugdíjemelésre fordítható bevételeket. A munkaadók egyre kevésbé járulnak hozzá az állam nyugdíj- és egészségügyi kiadásához, a teher nagyobb része hárul a dolgozókra, alkalmazottakra. 2017-ben még 27 százalék volt a munkaadók járuléka, ez 2022-ig 11,5 százalékra csökken, míg a dolgozóké 18,5 százalék volt és marad. Ha marad az Orbán-kormány 2022-ben, akkor ebből a kisebb bevételből nagyon szűkre szabja majd a nyugdíj és az egészségügyi ellátást. Jogos a kérdés: miért növelik tudatosan a társadalmi különbségeket?

A forint gyengítése Magyarország kirablására ad lehetőséget. Amikor már szabadesésbe került a forint (369 forint fölé is ment az euró árfolyama), akkor az MNB – egyedüliként Európában – kénytelen volt kamatot emelni. Ez a paradox helyzet annak a következménye, hogy úgy gondolkodtak: minél gyengébb a forint, annál jobb a gazdaságnak. Ez már a válság előtt sem volt igaz, hiszen nem azért nem tud az ipar többet termelni, mert erős a forint, hanem mert nincs kereslet. Most a gyenge forint még ront a kereskedelmi mérlegen is, mert a nagyobb profitot osztalékként kiviszik Magyarországról. Jogos kérdés, hogy a MNB és maga a kormány miért „tolja túl a biciklit”?

A jogos kérdésekre adott válaszok mutatják meg az Orbán-kormány valódi céljait. Így azt, hogy mivel az adókat nem lehet célzottan elengedni, egyszerűbb a támogatást Mészáros szállodaláncához irányítani. Hangzatos nyilatkozatai ellenére többre tartja a versenyt a szolidaritásnál, olyan neoliberális gazdaságpolitikát folytat, amely növeli a társadalmi különbségeket. Fontosabb számukra, hogy néhány milliárdos jobban járjon, mint az, hogy mindenki meg tudjon élni. Az országot pedig azért árusítják ki, mert így akarnak politikai támogatást szerezni külföldön, és ezért az sem drága, hogy a magyar bérek euróban nem zárkóznak fel az európai bérekhez, és a devizában fennálló adósságok terhei is nőnek.

Az összes többi csak porhintés.

A szerző egykori képviselő, miniszter (MSZP)