Előfizetés

Az önazonosság a legfontosabb

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.13. 12:30

Fotó: VÁRALLYAY NÓRA
Várallyay Petra hegedűművész, jazz-zongorista, zeneszerző a fiatal generáció kivételes tehetsége. A Zeneakadémián nemrégiben mutatta be első hegedűversenyét, jazztriójának új lemeze pedig elnyerte az Independent Music Awards közönségdíját.
A Junior Artisjus-díjjal és Orszáczky Miklós-díjjal elismert Várallyay Petra hétgyermekes zenészcsaládból származik, testvérei és szülei is játszanak valamilyen hangszeren. „Kicsi korom óta zenész szeretnék lenni, a klasszikus hegedűművészi pályát viszont sosem éreztem igazán a magaménak. Pont azt a spontaneitást és szabadságot hiányoltam belőle, amit a régi közös zenélésekben megtapasztalhattam, és a mai napig nagyon fontosnak tartok az élet minden területén. A hét gyerekből hárman lettünk hivatásos zenészek: Katus nővérem énekes-szövegíró, a Jazzation acappella együttes vezetője, Benedek öcsém pedig gitáros-énekes-zeneszerző, az Abigél rockzenekar frontembere” – meséli Petra. „Sokakat meglepett, hogy érettségi után nem klasszikus hegedűre felvételiztem, de akik közelebbről ismertek, már sejtették, hogy egyszer majd átcsapok egy kicsit progresszívebb irányba, és elindulok a saját zeném felé.” A Bartók konziban jazz-zongorát és jazz éneket, majd a Zeneakadémián jazz-zeneszerzést és klasszikus hegedűt tanult. Mesterei közül nem csak zeneakadémiai főtárgy-tanárait – Környei Zsófiát, Binder Károlyt és Oláh Kálmánt – emeli ki. „Soltész Ildi varázserejű módszerekkel stabilizálta a hegedülésemet, és nagyon jó irányba formálta a zenei ízlésemet. Neumann Balázsnak is nagyon hálás vagyok a sok inspiráló jazz-zongora óráért, és Pozsár Máténak is sokat köszönhetek, mert egy számomra teljesen új szemléletet kaptam tőle az improvizációhoz. Madarász Iván zeneelmélet, Nádasdy Ádám nyelvészet és Kovács Zoltán filozófia-etika órái is nagy hatással voltak rám” – folytatja a pályaképet. Petra öt-hat évesen kezdett kisebb darabokat komponálni zongorára és hegedűre. „Alsó tagozatos lehettem, amikor elhatároztam, hogy egyszer majd írok egy hegedűversenyt, amit el is játszom. Ez a tervem húsz évvel később meg is valósult, amikor idén februárra felkérést kaptam egy önálló koncertre a Zeneakadémián, ami remek lehetőség volt az akkor már készülőfélben lévő darab bemutatására.” Az öttételes versenyműben egységes, karakteres zenei fúziót alkot a műfaji sokszínűség: „van benne mindenből, amivel az elmúlt években foglalkoztam és hatással volt rám” – meséli. A Jazzationnek 2014 óta ír dalokat nővérével, Katussal kollaborálva. „Műfajilag ezek is sokfélék; van köztük mainstream hangulatú swinges őrjöngés (mint a Moonshiners), de ott van például a Fall Like Rain, ami inkább egy melankolikus dream-jazzes világ. Nagyon izgalmas a közös munka, éppen egy új lemezre készülünk” – mondja. 2014-ben alapított progresszív jazztriója (ld. keretes írásunkat) néhány hónapja jelentette meg első, Deadline Haze című lemezét. A bemutató koncertet májusra tervezték az Opus Jazz Clubba, de a járvány miatt őszre kellett halasztani. Az album, amely a fizikai hordozó mellett az összes nagyobb online platformon is elérhető, az Independent Music Awards díjazottja lett. „Különösen örültünk annak, hogy a közönség díját kaptuk, mert ez megerősíti bennem azt: ha olyan zenét játszol, amire ösztönös késztetést érzel, akkor nem kell – önellentmondásokba ütközve – trendi eszközökkel eladhatóvá tenni ahhoz, hogy megszólítsa a közönséget.”    Infó: Várallyay Petra Trió: Deadline Haze Acappella Hangőrző Egyesület, 2020.    

Felfigyeltek rájuk

A Várallyay Petra Trió 2014-ben alakult Budapesten. A progresszív fúziós jazz formációban Petra hegedül, zongorázik és énekel, Berta Zalán basszusgitározik, Szikora Balázs dobol. A trió nemzetközi versenyek díjazottja, és rangos koncerthelyszínek – Sziget Fesztivál, Müpa, Csíki Jazz Fesztivál, Akvárium, Opus Jazz Club – meghívott fellépője. Az Independent Music Awards – amelynek közönségdíját nyerték – az Egyesült Államokban megrendezett, kifejezetten a független előadókat és kiadókat támogató verseny. Zsűrijét olyan nagy nevek hitelesítik, mint Joshua Bell, Carl Palmers vagy Joe Satriani. 

Zászlók a világ körül

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.07.13. 10:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Óceániától Amerikáig az egyes nemzetekről és lobogóikról is izgalmas információkat tudhatunk meg Balogh Lászlótól, aki nem mindennapi gyűjteményében hatezer zászlót tart számon.
Egy fiatal földrajzkedvelő hobbijából, néhány levélváltással indult a világszinten is egyedülálló Zászlómúzeum a nyolcadik kerületben. Balogh László kalandja 1983-ban kezdődött, amikor számos ország és közigazgatási egység vezetőjét kereste meg levélben a kéréssel, küldjék el számára nemzeti jelképüket. Az első válasz Burkina Faso-ból érkezett, majd sorra jöttek a csomagok, bennük a lobogókkal. 1995-ben aztán a józsefvárosi önkormányzat segítségével megnyílt a zászlómúzeum, ahová a látogatók az utcán álltak sorba. Két évvel később költözött át az intézmény jelenlegi helyére, a Nap utcai pincegalériába, amely mostanra túl is nőtte önmagát. A kollekció hatezer darabból áll, ezzel a világ három legnagyobb zászlógyűjteménye közé tartozik. Az állandó kiállításon a Föld kétszázhatvanöt országa közül kétszáz jelképe látható, az időszaki tárlatokon évente négy ország kerül a figyelem középpontjába – tudtuk meg az alapítótól, Balogh Lászlótól, aki töretlen lelkesedéssel mesél a zászlók történetéről, jelentőségéről. Számára természetesnek tűnik, hogy a legtávolabbi, parányi szigetcsoportok közigazgatási vezetőivel, vagy épp az Amerikai Egyesült Államok elnökével levelezett az elmúlt harminc évben. Egyszerre levéltáros és kiállításszervező, reggeltől estig a múzeumban tölti napjait, figyelemmel követi az újabb országok létrejöttét, s a közigazgatási egységek névváltoztatásait. Tudomása szerint több helyen láthatók az egyes nemzetek lobogóinak történetét bemutató tárlatok, de ehhez hasonló, amely az országok aktuális zászlóit mutatja be, nincs még egy. Elsőre elvetemült ötletnek tűnhet, ám a kiállítótérbe lépve sokszínű kavalkád és meglepetések sora fogad minket: a kontinensek szerint rendezett lobogók közt járva olyan államok tűnnek fel a látogató előtt, amelyekről korábban sosem hallott, nem beszélve a jelképekről, mintázatokról, amelyek messze túlmutatnak a jól ismert trikolóron. Balogh László tapasztalatai szerint általában keveset tudunk a zászlókról, leginkább azokat ismerjük, amelyek a szemünk előtt vannak, ilyen az angol, a német, a francia, vagy az olasz (amit hajlamosak vagyunk a magyar fordítottjaként emlegetni, noha ez téves megközelítés, alapvető különbségek vannak a sávok elrendezésében, a színhasználatban, a méretarányban). Mint elmondta, a zászlószínek, még ha sokszor egyformák is, különféle jelentéseket hordozhatnak, megkülönböztetjük a pán-afrikai, pánarab, pánszláv, és a pán-iráni színeket. A pán-afrikai zászlócsalád esetében gyakoriak a piros, zöld, sárga és fekete színek, de előbbieknek semmi közük az Európában, így hazánkban is láthatóhoz. Megtudtuk, az afrikai kontinensen ezek elsőként Etiópia zászlajában jelentek meg, és amikor 1960 körül több állam függetlenné vált, példaként az etiópot tartották szem előtt nemzeti jelképük megalkotásában. Hasonló tendencia figyelhető meg a pánarab zászlócsaládnál is – mesélte Balogh László –, ott a vörös, fekete, zöld dominál, utóbbi a valláshoz kapcsolható: hitük szerint Mohamed köpenye zöld volt. És ki gondolná, hogy a világon csupán egy zászlón jelenik meg a barna szín? A hagyomány szerint kétszáz éve gyakoriak voltak a kalóztámadások Katarban, és az ott élők felvonták a palotára vörös zászlójukat, hogy erőt sugározzanak. De azt a Nap rövid idő alatt kiszívta, ezért úgy döntöttek, attól kezdve a barna szín szerepel majd az ország jelképében. A fehér farkasfogak a britekkel való, 1971-ig megkötött védnökségi megállapodást, a két nép kapcsolatát szimbolizálják. Érdekesség, hogy ez a világ leghosszabb lobogója is, tizenkilenc méteres (1:19). Összehasonlításképp, a magyar egy méter széles, két méter hosszú (1:2), míg a román vagy a belga két méter széles, három méter hosszú (2:3). A múzeum kedvelt célpont a turisták számára, ám Balogh László arról számolt be, gyakran felteszik a kérdést, miért a pincehelyiségben kapott helyet a tárlat. A múzeumvezető számára a látogatók állandó érdeklődése a meghatározó, ugyanakkor úgy hiszi, ha Londonban vagy Párizsban lenne a gyűjtemény, nagyobb ismertsége, reputációja is lehetne, ott komolyabb kulturális érdeklődés övezi a nemzeti lobogót is. Míg például Nagy-Britanniában kultusza van a jelképnek, sokunk talán nem is hallott róla, hogy hazánkban március 16. a magyar zászló és címer napja. Noha Latin-Amerikához képest a szigetország is lemaradásban van: Equadorban, Mexikóban és Kolumbiában munkaszünettel ünneplik a napot. Ettől még biztosan messze járunk, ám hasonló érdekességekért érdemes ellátogatni a Nap utca sarkára, Balogh László kimeríthetetlen tudástárát hallva, a színek és minták között bolyongva talán kicsit más szemmel nézünk majd a hurkapálcára fűzött papírzászlókra, és a szuvenírboltok kínálatára is.  

Piros, fehér, zöld

 Magyarország hivatalos állami és a magyarság nemzeti jelképe a zászló, amely három egyenlő széles, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. A korábban is használt színekhez, a fehérhez és vöröshöz a XV. században kapcsolódott a zöld. A mai értelemben vett trikolórt az 1848-as áprilisi törvényekben szentesítették, színei a már rögzült magyar címerből származnak. A XIX. századi értelmezés szerint a piros sáv az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. A trikolór a francia forradalomban született nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított, 1867-től lett újra hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer szerepelt a közepén, három évig a korona nélküli Kossuth-címer, ezt követően szovjet mintára a népköztársasági címer, amit az 1956-os forradalomban kivágtak: a lyukas zászló a forradalom jelképe lett. Nagy-Imre kormánya visszaállította a Kossuth-címert, majd 1957-ben bevezették az ún. Kádár-címert, ám ez a lobogón nem szerepelt. A rendszerváltás idején nem módosítottak, a jelenlegi alkotmány szerint nem hivatalos változatban a mai magyar címer, a kiscímer is szerepelhet.

Többezer éves hagyomány

 A vexillológia vagy zászlótan a zászlókkal, lobogókkal, azok történetével, szimbolikájával foglalkozó tudomány. A más családoktól, népektől, nemzetektől való megkülönböztetés igénye a történelemmel párhuzamosan alakult, szimbólumokat az első civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei viszont kérdésesek. Sokan a szövet megjelenésével kötik össze, s az elsőt Kínából eredeztetik, míg mások a Római Birodalomban használt vexillumot tartják a mai lobogók elődjének. A középkorban a zászlókat a vezetők megkülönböztetésére használták, majd a földrajzi felfedezések idején a hajók nemzetiségét is elkezdték ezzel jelölni. Napjainkban megkülönböztetünk nemzeti, hadi és tengeri zászlókat, de használata a sportban is elterjedt.

Meghalt Kelly Preston

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.13. 08:00
Kelly Preston
Fotó: Image Press Agency / AFP / NurPhoto
Az amerikai színésznő vasárnap, 57 éves korában hunyt el.
Meghalt 57 éves korában Kelly Preston amerikai színésznő, John Travolta felesége – közölte szóvivője a People magazinnal. Preston a mellrákkal vívott kétéves harc után vasárnap hunyt el. A színésznő legutóbb férje mellett szerepelt a filmvásznon a Gotti című maffiafilmben, ahol a főnök feleségét játszotta. Láthatta a közönség az 1996-os Jerry Maguire-ben, valamint 2000-ben a Háború a Földön című filmben is, amelyben szintén együtt lépett fel Travoltával. Három gyerekük született, lányuk, Ella 20, fiuk, Benjamin 9 éves. Jett fiuk 2009-ben, 16 évesen meghalt.