Most, hogy 400 ezer fölé nőtt a munkanélküliek száma, a kormány 400 ezer katával adózó vállalkozó életét lehetetlenítheti el a 40 százalékos büntetőadó bevezetésével, míg máshol a kormány azon gondolkozik, hogyan segítsen a kisvállalkozókon, a vállalkozói kamara elnöke érdekvédőként tekint magára, náluk Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke maga javasolta a büntetőadót – mondta Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője az Országgyűlésben. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára „válaszában” immár sokadszorra kormánytati szlogeneket pufogtatott arról, hogy a kormány nem segélyt, hanem munkát akar adni az embereknek a gazdasági válság idején is. A pénzügyminisztérium államtitkára legalább azt elismerte, hogy a bajban az Európai Unió is segít többféle módon. A katával kapcsolatban azt mondta, ez sok esetben szabálytalan foglalkoztatáshoz vezetett, alkalmazottakat szerveztek ki ebbe az adózási formába, miközben a cél a kisvállalkozók segítése volt. Szerinte a 400 ezer vállalkozásból mintegy 100 ezer olyan van, amelyik 3 millió forint fölött számláz egyetlen cégnek, nekik a megbízójuk fogja fizetni a 40 százalékos adót, ezzel igazságosabb lesz a rendszer.
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a klímaválságról beszélt. – Vesztésre állunk a zöldfelületek védelmében és a klímaváltozás elleni harcban is – mondta, szerinte a kiemelt kormányzat beruházásoknak rengeteg erdő, zöldfelület esett áldozatul. Ilyen lehet a hajógyári sziget és tatai Öreg-tó partja, az egyiken ezer fát vághatnak ki, Tatán luxus hotel épülhet természetvédelmi területen, tíz méteres mélygarázzsal. – A Fidesznek nem számít a zöldterületek megóvása – mondta. A tervezett motorpálya építéséhez semmilyen környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, csak a rövid távú gazdasági érdekek számítottak ebben az esetben is. Schanda Tamás, az innovációs minisztérium államtitkára általánosságban beszélt a kormány klímapolitikájáról, egyik konkrét felvetésre sem adott választ.
Varju László (DK) szerint a kormány megalázta az önkormányzati vezetőket azzal, hogy a 2021-es költségvetés vitája során nem volt hajlandó velük tárgyalni pedig hatalmas megszorításokkal kell majd az érintet településvezetőknek dolgozni jövőre a megszorítások miatt. Eközben a kormány „több száz milliárdos lélegeztetőgépre kapcsolta saját oligarcháit”. Mindez azért, mert „Orbán Viktor a mai napig nem tudja feldolgozni a tavalyi helyhatósági választások eredményét”. Varju László ezek után lapunk információját idézte, miszerint hiába ígért a kormány 200 milliárd forint értékben átmeneti hitellehetőséget az iparűzési adó elvonása miatt bajba jutott önkormányzatoknak, végül még ezt a lehetőséget is megvonták tőlük a 2021-es büdzsében. Tállai András ellenzéki képviselőket idézett válaszában, melyek saját költségvetésükről azt állapították meg, hogy bár a szolidaritási adó emelkedni fog jövőre, de ezt más bevételek kompenzálhatják majd 2021-ben.
Gurmai Zita, az MSZP képviselője a vásárosnaményi ruhagyár ügyével foglalkozott, ennek dolgozói tegnap tüntettek, mivel március óta sem bért nem kapnak, sem végkielégítést, sem álláskeresési támogatást nem kaphatnak. – Eddig azt hittük, a keményen dolgozó kisemberek kizsákmányolása elképzelhetetlen ebben az országban – mondta a képviselő, felidézve, hogy a kormány többször is tárgyal a tulajdonossal. – Most itt lenne a lehetőség a keményen dolgozó kisemberek érdekelt védjék – mondta Gurmai Zita, majd lapunk riportjából idézte fel az egyik dolgozó sorsát. – Hol van ilyenkor a munkahelyvédő csomag, melyre önök olyan büszkék? – mondta. Schanda Tamás szerint „szomorú, hogy politikai haszonlesésre használja fel ezt a szerencsétlen helyzetet”, amiben „a magyar állam nem tud közvetlenül segíteni a munkavállalóknak”, mert „a felelőtlen külföldi tulajdonos csapdahelyzetbe vitte őket”. Az államtitkár szerint lenne hitellehetőség a bérek rendezésére, de „egy magáncég tulajdonosának bűnét ne a kormányon kérjük számon”.
Brenner Koloman (Jobbik) szerint az Európai Tanács ülésére időzített parlamenti határozat semmire nem jó, a kormány most csapkodja az asztalt, miközben éppen kiegyezésre lenne szükség az EU tagállamai között. – Hiába ment egy Marshall segélynyi pénz Mészáros Lőrinc betonjába, még a szlovén életszínvonalhoz sem vagyunk sehol sem. Eközben miért tetszenek félni a jogállami kritériumoktól a támogatási pénzek folyósítását illetően? – kérdezte. Orbán Balázs államtitkár válaszában arról beszélt, éppen a népképviselet lényege, hogy a kormány a parlament véleményét kéri ki egy ilyen fontos uniós csúcs előtt, majd Angela Merkelt idézte, aki tavaly azt mondta, Magyarország jól használta fel az uniós pénzeket.
– Miért kell nyárról-nyárra feldúlni a békés emberek mindennapjait? – kérdezte Rétvári Bence a pride kapcsán. Az Emmi államtitkára azt tette szóvá, hogy a felvonulás idei jelképének része a korona is. – Ezek nem elsősorban a homoszexuális emberekről szól, hanem talajt vesztet balliberális erőkről és szélsőséges csoportokról, akik őket szeretik a kordon másik oldaláról megdobálni, a józan többség számára egyik sem szimpatikus – mondta. Az államtitkár szerint csak ott szerveznek ilyen gyűléseket, ahol érvényesülnek a melegjogok. Völner Pál válaszában az Alaptörvényt idézte, mely szerint bár a véleménynyilvánítás szabad, de az nem irányulhat a nemzet méltósága ellen. – A kisebbség álláspontját nem viszi előre, ha a többséget provokálja – mondta.
