KSH;ipari termelés;járműgyártás;autógyárak;Vasas Szakszervezeti Szövetség;

Hatalmas árnyék vetül az autóiparra: dolgozók ezrei maradhatnak jövedelem nélkül

Óriásit zuhant májusban is az autóipar, és még nincs vége, hamarosan ismét leállnak a nagy gyártók.

Akár 10-15 ezer munkahely is veszélybe kerülhet az autóiparban amiatt, hogy a koronavírusjárvány alatti tavaszi kényszerszünetek után most újabb hetekre állnak le a nagy gyárak. Beszállítóik számára ez ugyanis újabb megrendelés nélküli napokat, heteket jelent, pedig ezek a cégek már így is felélték tartalékaikat a korábbi korlátozások alatt. Dolgozóiknak elfogyott a fizetett szabadsága, így félő, hogy ezreket maradnak most jövedelem nélkül, és cégcsődök sorozata jön az autóiparban – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Az autóiparban egyáltalán nem szokatlan a nyári néhány hetes, előre tervezett leállás: általában ilyenkor cserélnek ki, újítanak fel gyártósorokat, gépeket az üzemekben, és ilyenkor tudnak elmenni szabadságra is a dolgozók. Az idén azonban a koronavírus-járvány miatt más a helyzet. 

A járványügyi korlátozások miatt már tavasszal meg kellett állniuk néhány hétre az autógyáraknak - igaz, kényszerűségből, nem pedig előre tervezetten. Márciustól májusig heteken át szünetelt a termelés, vagy csak csökkentett műszakban működtek a gyártósorok az üzemekben. Ezalatt elvégeztek számos karbantartási munkálatot, gépcserét is, a beszállítók tehát joggal gondolták, hogy az idén nem lesznek nyári, tervezett leállások – emlékeztetett László Zoltán. Az emissziós botrány azonban úgy tűnik, annyira megtépázta a piacot, hogy azóta sem tud igazán talpra állni a járműgyártás – a régi technológiára már, az újra még nincs igény -, ennek jeleit pedig csak elfedte a koronavírus. Komoly árnyék vetül most az autóiparra, még most sincs elég megrendelés - fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint erre utal, hogy az elkövetkező hetekben a kecskeméti Mercedes, a győri Audi és az esztergomi Suzuki is leállítja egy-két hétre a termelést. Igaz, karbantartási munkálatokra hivatkozva. 

A Mercedes az ezt bejelentő közleményében külön kihangsúlyozta, hogy a leállás alatti napok fizetett szabadságnak minősülnek, így a munkatársak bérében ez nem jelent változást. Nem véletlenül igyekeztek ezt leszögezni, a beszállítóknál ugyanis már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Márpedig a hazai autóiparban dolgozó mintegy 170 ezer ember csupán tizede, úgy 18 ezer munkavállaló a három nagy autógyártó alkalmazottja, a többiek ezeknek a nagy gyáraknak dolgoznak be, mint beszállítók. Ezeket a cégeket és dolgozóikat pedig most igen súlyosan érintik az újabb szünettel kapcsolatos bejelentések. A tavaszi kényszerű leállások idején a dolgozók fizetett szabadsága ugyanis elfogyott, sokakat már akkor fizetés nélküli szabadságra küldtek, vagy a cafeteria-juttatásokat váltották át további szabadnapokra.

A szakszervezet már akkor figyelmeztetett: ebből baj lesz, a szabadságok idő előtt elfogynak, főként, ha nem indul be elég gyorsan a termelés, vagy jön ősszel a járvány második hulláma. Utóbbi még nem érkezett meg, de a beszállítók már a létszámleépítésen gondolkoznak. Főként a másod, harmadvonalbeliek, de akad a nagyobbak között is olyan cég, amely a Vasas értesülései szerint 300-400 fő elbocsátását tervezi. Úgy gondolkoznak: ha ismét beindul a termelés, majd újra bővítik a létszámot. Ezt a hozzáállást a kormány „munkahelyteremtő” programja is támogatja. Ennek keretében a regisztrált álláskeresőket alkalmazó cégektől az állam hat hónapig átvállalja bruttó 200 ezer forintig az érintettek bérének kifizetését. Ez egy autóipari dolgozó esetében a fizetés kétharmadát már fedezi, így a cégek valójában egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy most, a megrendelések nélküli időszakban is megtartsák dolgozóikat. Hiszen „kapnak” majd később lényegében ingyen újakat, akár ugyanazokat, akiket most elküldenek – mutat rá László Zoltán.

Ez a hozzáállás szemet szúrhatott az innovációs tárcának is, kedden legalábbis közleményben jelentette be: változnak a munkahelyteremtő bértámogatás igénylésének feltételei. Július 16-tól, azaz csütörtöktől a kormány csak a „nehezebben foglalkoztatható személyek munkaerőpiaci integrációjához járul hozzá”, így a támogatás a 25 év alatti, illetve a tartós (az elmúlt 9 hónapon belül legalább 6 hónapig regisztrált) álláskeresők esetében lesz kérvényezhető. A tárca adatai szerint a munkahelyteremtő bértámogatási programmal eddig több mint 34 ezer regisztrált álláskeresőt sikerült visszajuttatni az elsődleges munkaerőpiacra, az elhelyezkedők 80 százaléka a veszélyhelyzet után munkájukat vesztettek közül került ki.    

Nem lesz gyors kilábalásNem lehet gyors visszapattanásra számítani az iparban, sem azon belül a járműgyártásban – vetítik előre a KSH kedden közölt adatai, amelyek szerint májusban több mint 30 százalékkal csökkent éves összevetésben az ipari termelés. Ennek fő oka, hogy az autógyártás lényegében megfeleződött. A feldolgozóipari termelés több mint ötödét adó járműgyártás termelési volumene 53, a közúti gépjármű gyártása 55, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 54 százalékkal esett vissza. A járműgyártás a feldolgozóipari exportértékesítés több mint negyedét teszi ki: a kivitel most 51 százalékkal zuhant. Az ágazatnak a jövőre vonatkozóan sincsenek túl rózsás kilátásai: az új rendelések volumene a feldolgozóipari ágazatokban több mint a harmadával esett vissza éves viszonylatban, az összrendelésállomány május végén 8,5 százalékkal lett kisebb. A járműgyártásban ráadásul kétharmadával kisebb az új megrendelések értéke, a rendelésállomány 6,6 százalékkal csökkent. Az áprilisi mélyponthoz képest valamelyest ugyan javult az ipar teljesítménye, ám a koronavírus-járvány miatti sokk után nagyon mélyről kell visszakapaszkodnia - kommentálta az adatsort Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Rámutatott: az ipar májusi teljesítménye öt évvel ezelőtthöz képest csaknem 16, a járműgyártásé több mint 42 százalékos elmaradásban van. Néhány ágazatot – például a gyógyszergyártást vagy az élelmiszeripart – kevésbé érintette a koronavírus-válság, ezek 2015-höz képest növekedést mutatnak. Németh Dávid úgy véli: nem várható gyors kilábalás, már csak az új megrendelések visszaesése miatt sem. Pontos prognózist az elemző szerint egyelőre nem lehet adni a következő hónapokra, de nem kizárt, hogy az évet két számjegyű hanyatlással zárja majd a magyar ipar.